Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-9
407 Az országgyűlés 9. ülése 1954. is megállapítható. Természetes azonban, hogy ezeket a rendelkezéseket a kívánt tartalommal a bírói gyakorlatnak kell kitöltenie. Az előkészítő ülésnek nem szabad formális jellegűvé válnia, mert különben ez az intézmény csak az eljárás elhúzódását vonná maga után. Az előkészítő ülést a bíróságnak valóban arra kell használnia, hogy az ügyet a törvényben előírt ; szempontból tüzetesen megvizsgálja. A javaslat nem teszi kötelezővé az ügyész- J nek a tárgyaláson való megjelenését sem. Van- i nak ügyek, amelyeknek sem súlya, sem jellege j nem teszi szükségessé, hogy az ügyész a tárgyaláson részt vegyen. Ahol azonban ez az ügy természetéhez képest szükséges, és ezeket az eseteket bizonyos körben már maga a javaslat is felsorolja, az ügyésznek a tárgyaláson való megje- i lenese kötelező Jelenlegi büntető eljárásokban ismeretes, bár gyakorlatilag kis szerepet játszott, a pótmagánvád intézménye is. Pótmagánvádnak volt ugyanis helye minden olyan ügyben, amelynek sértettje nem kifejezetten a köz, az állam volt, ha az ügyész a vádat a tárgyaláson elejtette. Az ügyészség új szerepével a pótmagánvád intézménye nem egyeztethető össze. A javaslat álláspontja szerint a kivételes jellegű magán vádat nem tekintve, a vád képviseletére kizárólagosan az ügyész jogosult. Ha az ügyész, aki egyben a törvényesség legfőbb őre is, a büntetőeljárás folytatására alapot nem lát, nem lehet a sértett izámára lehetővé tenni azt, hogy a vád képviseletét pótmagánvádlóként átvegye és az eljárás továbbfolytatását szorgalmazza. Ez ellentétben állna az ügyészség új szerepével, mert azt jelentené, hogy a sértett felülbírálja, vagy felülbíráltatja az ügyész álláspontját abban a kérdésben, hogy a büntetőeljárás folytatásának törvényes alapja adva van-e, vagy pedig hiányzik. Az új bírósági és ügyészségi rendszerre való áttérés folytán át kellett alakítani a perújítás rendszerét is. A perújítás jogerős ítéletet megtámadó rendkívüli perorvoslat. A bírói ítélet tekintélyéhez fűződő érdek megkívánja azt, hogy jogerős ítélettel befejezett ügyet csak abban a? esetben lehessen megújítani, ha megfelelő adatok merültek fel arranézve, hogy az ítélet a törvényességnek nem felelt meg. Erről leggyakrabban akkor lehet szó, ha olyan új tények vagy bizonyítékok merülnek fel, amelyeket az eljárt bíróság nem vehetett figyelembe és amelyeknek következtében a törvényességnek más döntés felelne meg. Hatályos jogunk szerint a perújítás megengedhetősége kérdésében az első fokon eljárt bíróság döntött. Ebben a törvényességet érintő igen fontos kérdésben az ügyészségnek csak indítványtételi joga volt, a döntés kizárólagosan a bíróságra tartozott. Ennek pedig az volt a következménye, hogy a bíróság kénytelen volt sok esetben teljesen alaptalan perújítási kérelmekkel is foglalkozni, ami feleslegesen terhelte a bíróságokat. A javaslat ezen a helyzeten úgy segít, hogy egyrészt az ügyészre, a törvényesség őrére bízza a törvényes alappal nem rendelkező perújítási kérelmek elutasítását, másrészt pedig az ügyészi perújítási indítványok elbírálását, — minthogy azok jogerős ítéletek évi június hó 18-án, pénteken. 408 felülvizsgálatára irányulnak — a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe utasítja. Az irányadó elv itt az, hogy jogerős ítélet félretételét nem lehet kezdeményezni anélkül, hogy ebben a kérdésben az ország legfőbb bírósága, a Legfelsőbb Bíróság állást ne foglalt volna. Az ügyészségről szóló törvényerejű rendelet értelmében a legfőbb ügyész, a törvényesség legfőbb őre a büntetőeljárásban kiemelkedő szerepet játszik. A legfőbb ügyész emel vádat a Legfelsőbb Bíróság előtt kiemelkedő fontosságú ügyekben elsőfokon induló eljárásban, és ugyanő látja el a vád képviseletét a Legfelsőbb Bíróság, mint fellebbezési bíróság előtt. Máiemlítettem, hogy a nyomozás, valamint az előzetes letartóztatás két hónapon túl való folytatását, illetve meghosszabbítását — indokolt esetben — a legfőbb ügyész engedélyezi. A legfőbb ügyész dönt a nyomozás során vagy általában az ügyészi eljárás ellen benyújtott panas? tárgyában is, nemkülönben ő bírálja felül a megyei ügyészek által elutasított perújítási ké relém miatt emelt panaszokat. A legfőbb ügyes? ezeket a jogokat az egyfokú fellebbvitel körében gyakorolja, — ami természetesen nem érinti a-/ általános panaszjogot, amelynek alapján a legfőbb ügyészhez bárki bejelentéssel fordulhat. A szocialista törvényességgel függ a legszorosabban össze a legfőbb ügyésznek az a joga, hogy törvényességi óvást emelhet a Legfelsőbb Bíróságnál. A törvényességi óvás ugyancsak jogerős ítélet ellen irányuló rendkívüli perorvoslat, amelynek abban az esetben van helye, ha a bírósági határozat törvénysértő vagy megalapozatlan volt. Ilyen esetben a legfőbb ügyes; a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntéséig a megtámadott határozat végrehajtását a sérelmet szenvedett törvényesség érdekében fel is füg gesztheti, a törvényességi óvás tárgyalásán pe dig megjelenhet, illetőleg, ha az óvás a Legfelsőbb Bíróság törvénysértő határozata ellen irányul, megjelenése kötelező. Tisztelt Országgyűlés! Az új ügyészi szervezet megalkotása mellett a bírósági szervezetről szóló törvényünk az a második igen fontos jogszabály, amely szükségessé tette a büntető eljárási jog szabályainak módosítását. A MagyarNépköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény számos rendelkezése már önmagában is eljárásjogi jellegű, de csupán elvi útmutatást tartalmaz a büntetőeljárás tekintetében. A büntető perrendtartás novellája most a szervezeti törvény elvi útmutatásait átviszi a büntetőeljárás gyakorlatába. A bírósági szervezetről szóló törvény amellett, hogy a bírói szervezetet mind az állampolgárok, mind az alkalmazandó törvények szempontjából egységesen szabályozta, lényeges új rendelkezéseket is tartalmaz. így mindenekelőtt felállította a közlekedési különbíróságot, s a különbíróságokat belefoglalta az egységes bírósági szervezetbe. Ennek megfelelően a most tárgyalt javaslat pontosan szabályozza a különbíróságok hatáskörét, s egyúttal a különbíróságok előtti eljárásra is az általános szabályokat teszi kötelezővé. A bíróságok összetételét illetően a büntető perrendtartás novellája ugyancsak a bírósági
