Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-9
409 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 410 szervezetről szóló törvény rendelkezéseit valósítja meg, amikor kimondja, hogy az első fokon eljáró bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből, a másodfokon eljáró bíróságok pedig három hivatásos bíróból álló tanácsokban működnek. A másodfokú bíróságoknak hatályos jogunkkal szemben eltérést mutató ez az összetétele azzal függ össze, hogy a másodfokú eljárás során a novella csak jogi kérdések érdemi felülbírálására ad lehetőséget, a ténykérdések tekintetében azonban a másodfokú bíróság kötve van az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz. A tények tekintetében tehát minden esetben az ülnökökkel eljáró elsőfokú bíróság dönt. Ez megfelel a szocialista igazságszolgáltatás ama alapelvének, amely a tényállás szempontjából a közvetlen észleletet követeli meg. Az elsőfokú bíróság az a szerv, amely előtt az adott bűnügy közvetlenül feltárul; az elsőfokú bíróság szerez közvetlen benyomást a terhelt egyéniségéről, a bizonyítékok értékéről, a cselekmény társadalmi összefüggéseiről. Indokolt tehát, hogy a tényállás megállapítása az elsőfokú bíróságra háruljon. De éppen ezért az is indokolt, hogy az elsőfokú bíróság munkájában a népi ülnökök is részt vegyenek. A tényállás megállapításánál szükség van a népi ülnökök sokoldalú élettapasztalatára és a helyi viszonyokban való jártasságára. Ezzel szemben a másodfokú eljárásban, ahol jogi kérdésekben döntenek, a hivatásos bíró jogi szakképzettsége a legfontosabb. Itt tehát a népi ülnökök bevonását mellőzni lehet és a bírósági tanácsnak hivatásos bírákból való összeállítása az indokolt. A novella a járásbíróság hatáskörét tovább bővíti a megyei bíróságok hatáskörének rovására. A legfontosabb ilyen intézkedés az, hogy a tervgazdálkodás és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett valamennyi bűntett — a halálbüntetéssel büntetendő eseteket kivéve — ezentúl a járásbíróságok hatáskörébe tartozik. A javaslatnak ezzel a rendelkezésével, amely szintén a bírósági szervezetről szóló törvény elvi jellegű szabályain nyugszik, az ítélkezés ismét közelebb kerül az igazságszolgáltatásban részt vevő dolgozó néphez. Ezáltal fokozottan megvalósul az az alapelv, hogy a bűncselekményt az elkövetésének helyéhez legközelebb fekvő bíróság bírálja el, amely a legjobban ismerheti azokat a helyi viszonyokat, amelyek között •'. bűncselekmény megszületett. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat rendelkezései kivételes helyzetet biztosítanak a Legfelsőbb Bíróság számára, levonva annak a következményeit, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Népköztársaság legfőbb bírói fóruma. Ez jut kifejezésre többek között azokban a kivételes rendelkezésekben, amelyek szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármelyik bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakában a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatja. Ezek természetesen kivételes rendelkezések, amelyek csak a legindokoltabb esetekben kerülhetnek 'alkalmazásra, de mégis biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy szükség esetén bármely ügyben első fokon az ország legmagasabb bírói fóruma járhasson el. A perújítási indítvány elbírálásánál a Legfelsőbb Bíróságnak ugyancsak fontos jogai vannak. Az ügyészségi szervezettel kapcsolatban már említettem, hogy a jogerős ítélet ellen irányuló perújítás a törvényességgel szorosan öszszefüggő jogorvoslat. Ez abban a vonatkozásban is érvényes, hogy a törvényesség uralma megköveteli a jogerős ítélet szilárdságát, azt, hogy ha a bíróság valamilyen ügyben jogerős ítéletet hozott, a jogerős ítélet rendelkezéseit csak kivételesen lehessen félretenni Ezért volt szükség arra a rendelkezésre, hogy amennyiben a megalapozott perújítás kivételesen indokolttá teszi a jogerős ítélet hatályon kívül való helyezését, erre csak a Legfelsőbb Bíróság, a legmagasabb bírói fórum döntése alapján kerülhessen sor. » A novella a Legfelsőbb Bíróság mellett a Legfelsőbb Bíróság elnökének jogkörét is jelentős mértékben kibővíti. Az alapot itt is a bírósági szervezetről szóló törvény vetette meg, s a javaslat elsősorban ennek rendelkezéseit viszi át az eljárási jogba. A bírósági szervezetről szóló törvényen alapul mindenekelőtt a Legfelsőbb Bíróság elnökének az a joga, hogy bármely bíróság bármely ügyét a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatja. Innen ered továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének az a nem kevésbbé fontos joga is. — és itt már nem kivételesen, hanem nyilvánvalóan gyakrabban érvényesítendő jogról van szó — hogy indokolt esetben a jogerős határozatokat ő maga is törvényességi óvással támadJ hatja meg. Az utóbbi esetben a novella jogot | ad a Legfelsőbb Bíróság elnökének arra is, hogy az óvással megtámadott határozat végrehajtását felfüggeszthesse. Tisztelt Országgyűlés! Ezek a büntető per; rendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat ! főbb rendelkezései. Megvalósulásuk hozzá fog ; járulni az állampolgárok alkotmányszerű jogaij nak védelméhez, de ugyanakkor népi demokráciánk rendjének védelmét is szilárdabb alapokra ! helyezi. Éppen ezért kérem a törvényjavaslat ( elfogadását, mégpedig a jogi bizottság által el: fogadott következő módosításokkal. 1. A törvényjavaslat 9. §-ánaTc (1) bekez! désében az »-illetőleg fiatalkorúak bírósága elé j tartozik« szavak helyébe az »-illetőleg külön elj járásra tartozik-« szavakat kell írni. A javaslat mellékletében egységes szövegbe j foglalt Bp. 253. §-ában a »fiatalkorúak bíróságainak szervezésére« szavakat a -»fiatalkorúak I ügyeiben eljáró bíróságokra« szavakra kell módosítani. Ennek az az indoka, hogy a bírósági szerI vezetről szóló 1954. évi II. törvény a fiatalkorúak bíróságát, mint külön bíróságot nem ismeri. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró bíróság nem is különbíróság, hanem csupán egy külön megbízatás folytán, külön eljárási szabályok szerint eljáró rendes bíróság. Ezért a »fiatalkorúak bírósága« elnevezés használata bírósági szervezetünk felépítésének nem felel meg és alaptalanul utal egy nemlétező, harmadik fajta különbírósági formára. 2. A novella 32. §-ából a »-vagy lakását« szavakat el kell hagyni. Indokolás: A lakás elhagyásának tilalma 30*
