Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

395 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 396 zett készleteikhez, még ha be is bizonyult, hogy belátható időn belül nem kerülhet felhasználá­sukra sor, illetve egyáltalán nincs rájuk szükség. Az anyagkészletek felhalmozódására vezet az a körülmény is, hogy a vállalatok későn ismerik meg terveiket, s azokat gyakran módosítják. Ezért az anyagbeszerzésnél minden eshetőségre túlbiztosítják magukat. A Diósgyőri Gépgyár hidegüzemének vezetője kijelentette, hogy ne­hézség nélkül száz-kétszáz tonna hengerelt anya­got tudna felajánlani, ha legalább három hó­napra előre ismerné a termelési feladatokat. A felesleges készletek hasznosítását nehéz­kessé teszi az a körülmény, hogy a minisztériu­mok túlzottan központosították a más vállalatok­hoz való átadást, és gyakran késedelmesen álla­pítják meg az átadási árakat. Különösen szép eredményt ért el a Nemzeti Bank az elfekvő készletek feltárásában és hasznosításuk előmozdításában. A lakosság nö­vekvő keresletének kielégítésére segítséget nyúj­tott a vállalatoknál elfekvő többszázmillió forint értékű olyan árukészletek feltárásával és meg­mozgatásával, amelyek a kereskedelem vagy a helyiipar útján forgalomba hozva növelik a la­kosság rendelkezésére álló árualapot. így például a Szombathelyi Cipőgyárnál tízezer pár női szan­dál, a Wilhelm Pieck Vagongyárnál 5000 méter molinó, 1033 méter lepedővászon, a Debreceni Ruhagyárnál 10 000 méter textiláru, a Szolnoki Cukorgyárnál 22 000 darab jutazsák tárolt feles­legesen. A banknak a jövőben a hiteligények alapo­sabb elbírálásával, a jelentősebb készlethitelek engedélyezése előtti helyszíni ellenőrzéssel, a hi­telek megvonásával még hatékonyabban kell megakadályoznia a felesleges készletek felhalmo­zását, illetve elő kell segítenie azok hasznosítá­sát. A banknak általában törekednie kell arra, hogy mind a hiteligények elbírálásánál, mind a pénzforgalom lebonyolításánál minél egyszerűbb adminisztrációval és bürokráciamentesen dolgoz­zék, mert a jelenlegi bonyolult rendszer nagy többletmunka mind a bank, mind a vállalatok és bosszúság az érdekelt lakosság számára. A hitel­kérelmeknél a bank a jövőben egyszerűbb adat­szolgáltatást kíván bevezetni. A pénzforgalom lebonyolításában jelentős egyszerűsítést jelent többek között, hogy a mezőgazdasági termeivé­nyek felvásárlására szolgáló utalványrendszert megszüntették. Az új rendszerben a felvásárlók a termények ellenértékét a parasztságnak kész­pénzben fizetik ki. Az utalványrendszer meg­szüntetése — a nyomdai és kezelési költségek csökkenése folytán — a felvásárló vállalatoknál mintegy évi 6 millió forint és 30 tonna papír­megtakarítással jár, emellett egyszerűsíti a vál­lalatok, a pénzintézetek és főképpen a posta munkáját. Általában pénzügyi rendszerünkben és gazdasági életünkben bátor kézzel kell hozzá­nyúlni az elburjánzott, túlméretezett, bürokra­tikus adatszolgáltatás és nyilvántartások csök­kentéséhez. Hiba volt, hogy számvitelünkben túl­zottan részletekbe menő és lényegtelen adatok szolgáltatását is megkövetelték. Minthogy az irá­nyító szervek által begyűjtött adatok száma mértéktelenül megnőtt, képtelenné váltak ezek alapos tanulmányozására és értékelésére, még kevésbbé tudták felhasználni intézkedések ki­adására. Az adatszolgáltatás túltengése jórészben ab­ból ered, hogy a felső irányitószervek a túlzott központosítás következtében magukhoz vonták a kisjelentőségű részletkérdésekben való dïntés jogát is és gyakran még a vállalati igazgatók helyett is ők intézkedtek, és ehhez nagyszámú és részletes vállalati adatot kértek be. Á budapesti Elelmiszerkereskedelmi Iroda naponta kér 22 ke­rületi vállalatától pénzügyi jelentést. Ez a kér­dőív napi 25 adatot tartalmaz, ami boltonként havonta 625 adatot jelent. Három előadó lénye­gileg ezeknek az adatoknak az értékelésével fog­lalkozik. A munkabérelszámolások is számos esetben túl bonyolultak, egyes iparágakban a dolgozók egy-két perces egyedi munkára is külön munka­utalványt kapnak, ami a bérszámfejtésnek ren­geteg munkát ad. A Fémáru- és Szerszámgép­gyárban egyes dolgozóknak egy hónap folyamán 400—500 munkautalványuk is van. A textil gyá­rak kikészítő üzemébVn dolgozó egy-két munkás havi keresetének elszámolása 200 számolási mű­veletet jelent és gyakorlott bérelszámolónál is 3—4 órát vesz igénybe. Ez a túlméretezett adat­szolgáltatás teljesen bizonytalan alapokon épül fel. Az alapadatszolgáltatás sok vállalatnál meg­bízhatatlan. A nagyszámú adat ellenőrzésére a felső szerveknek nem áll kellő idő rendelkezé­sükre. A nyilvántartások bürokratikus rendszere, az ellenőrzés hiánya kedvező feltételeket teremt a zavarosban halászó ellenséges elemek számára, akik a felületes gazdálkodásból és nyilvántar­tásból egyéni hasznot akarnak húzni. Mindebből az következik, hogy könyvvite­lünknek és statisztikánknak egyszerűnek, átte­kinthetőnek, gyorsnak, bürokráciától mentesnek kell lennie, hogy valóban a vezetés, az irányítás és az ellenőrzés eszköze legyen. A felsőbb szer­vek csak olyan adatokat kérjenek és dolgozzanak fel, melyekre a vezetés érdekében szükség van, amelyek alapján intézkedni lehet. Meg keli szün­tetni annak lehetőségét, hogy helytelen, megala­pozatlan számviteli adatok módot adjanak a nép vagyonának eltulajdonítására, a felelőtlen gaz­dálkodásra. Tisztelt Országgyűlés! Költségvetésünk a múlt évvel szemben kisebb összeget irányoz elő beruházásokra, ami összhangban áll pártunk és kormányunk politikájával, amely szerint a nem­zeti jövedelem elosztásánál a fogyasztás ará­nyát a felhalmozáshoz képest emelni kell. Ezt figyelem bevéve is hatalmas összegeket, több mint 12 és félmilliárd forintot kívánunk felhasz­nálni beruházási célokra. A népgazdaság, vala­mint a kulturális és szociális intézmények fej­lesztésére fordított összegeket minél célszerűb­ben és takarékosabban kell felhasználni. Ebben a tekintetben a pénzügyi szervek közül különö­sen felelősségteljes feladat vár a Beruházási Bankra. A Beruházási Bank komoly mértékben elősegítheti gazdaságpolitikánk célkitűzéseit, amennyiben az ellenőrzése alá vont beruházáso­kat, különösképpen a mezőgazdasági beruházá­sokat, megkezdésüktől az üzembehelyezésre való átadásukig figyelemmel kíséri, és gondoskodik

Next

/
Thumbnails
Contents