Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-9
397 Az országgyűlés 9. ülése 1954. arról, hogy a beruházások a gazdaságosság szem előtt tartásával valósuljanak meg, s tervük és a takarékosság betartására szorítja a beruházókat és kivitelezőket egyaránt. A Beruházási Banknak módjában áll megakadályozni a helytelen ár- és költségfelszámításokat, elősegítheti, hogy népgazdaságunk a lehető legkisebb ráfordítással, műszakilag kifogástalan, rendeltetésüknek megfelelő épületeket és műszaki berendezéseket vegyen tulajdonába. A Beruházási Bank már ezideig is azáltal, hogy pénzügyileg és nnLznkilag ellenőrizte az építkezéseket, több százmillió fo: ; nt jogtalan kifizetését akadályozta meg. A kivitelezők nem egyszer megkísérelnek felszámítani el nem végzett teljesítményeket, meg nem valósult munkákat, a költségvetéstől eltérő tételeket és árakat. Mindezek komoly károkat okoznak. Nemcsak arról van szó, hogy a beruházási forintkereteket előbb merítik ki, és a létesítmények jelentős része befejezetlen marad, illetve, hogy a jogosulatlan felszámításokkal jelentékenyen megdrágítják az építkezéseket, hanem főképpen arról, hogy a kivitelező vállalatok tényleges termelés nélküli termelési értéket mutatnak ki, és ennek alapján emelik a munkabér és prémium alapját. A banknak, tekintetbevéve a beruházások terén uralkodó nagyfokú pazarlást, sokkal állhatatosabban kell harcolnia a beruházásokra szánt hitelek helyes, takarékos felhasználásáért. Segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy az építőipar az új feladatokhoz szabott szervezetet alakítson ki, kisebb adminisztrációval dolgozzék, a rendelkezésre álló gépeket az új körülmények között jobban használja ki, a rezsiköltségeket csökkentse. Ügyeljen a bank arra is, hogy a rendelkezésre álló eszközöket ne aprózzák el sok, egyidőben megkezdett beruházás között, ami oda vezet, hogy a termelési beruházások, az egészségügyi, kulturális stb. létesítmények a kitűzött határidőre nem készülnek el. Ez pedig jelentős termeléskiesést von maga után, illetve akadályozza a lakosság anyagi, kulturális és szociális szükségleteinek jobb kielégítését. Az ellenőrzés területén tevékenykedik a pénzügyőrség is. Nemcsak a rábízott pénzügvi feladatokat végezte el eredményesen, hanem hathatósan hozzájárult a népgazdaság egyéb érdekei vonatkozásában is — az egyes állami bevételek biztosításában való közreműködésével — a párt- és kormányhatározatok megvalósításához. A pénzügyőrség általában jól megfelelt azoknak a* követelményeknek, amelyeket államunk a dolgozó nép érdekeinek szolgálatában megkívánt tőle. A dolgozók egyre több megbecsülésben részesítik és segítik ennek a testületnek a munkáját. A pénzügyőrségnek továbbra is arra kell törekednie, hogy gyakorlati munkájában feltétlenül a törvényesség keretei között működve, még inkább őre lehessen a maga területén a gazdasági rendnek, leleplezője a népvagyon elherdálóinak, és üldözője a gazdasági kártevőknek. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésünkben kitűzött feladatok megvalósításának előfeltétele az állampolgári kötelezettségek teljesítése minévi június hó 18-án, pénteken. 398 den tekintetben, így különösen az adófizetés terén is. A falu népe számtalan formában tapasztalhatta, hogy kormányunk milyen gondosan törődik gazdasági, szociális és kulturális szükségleteivel és a jövőben ezek kielégítésére még hathatósabb intézkedéseket kíván tenni, amiről ez évi költségvetésünk is tanúskodik. A közös ügy sikeréhez minden állampolgárnak a maga erejéhez mérten, a rá kivetett kötelezettség arányában hozzá kell járulnia. Dolgozó parasztságunk jövedelme, a pártunk politikájának megfelelően tett intézkedések nyomán, emelkedőben van, ennek jele a falusi áruforgalom jelentős növekedése és számos más körülmény. Azokban a községekben, járásokban és megyékben, ahol az adóügyi szervek munkája megjavult és a tanácsok a törvények betartását a kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben megkövetelték, az adóbevételi terv teljesítésében komoly sikereket mutatnak fel. A vasvári, a csurgói, a marcali és a fonyódi járás június elején már teljesítette második negyedévi adóbevételi tervét. Nem szabad tűrni, hogy egyesek felelőtlenül elhárítsák maguktól az állam iránti kötelezettségeiket és csak az eredményeket akarják élvezni, amelyek mások erőfeszítései és szolgalma nyomán születtek meg. Ezzel megkárosítják azokat a becsületes parasztokat és állampolgárokat, akik hazájuk felvirágoztatását és megerősítését szívükön viselik, s híven teljesítik, amit tőlük államunk kér. Költségvetésünkben a lakosság adói a bevételeknek mindössze 8 százalékát teszik ki. Az 1953. évi költségvetés e címen 4 milliárd 220 millió forintot irányzott elő. Ez évben kisebb összeg, 3 milliárd 690 millió forint az adó, ami a mezőgazdasági lakosságnak nyújtott adókedvezmények következménye, s visszatükrözi pártunk és kormányunk politikáját, a dolgozó parasztság anyagi helyzetének megjavítására való törekvését. A tőkés országokban a költségvetési bevételek zöme adókból ered, ezek súlya döntően a «munkásosztályra, a dolgozó paraeetságra és a többi dolgozóra nehezedik. A költségvetés ott a tőkések kezében a nép kirablásának eszköze. Az Egyesült Államokban jelenleg a munkások és parasztok jövedelmének 32 százalékát az egyenes és közvetett adók útján az állami költségvetés szívja fel. A tőkés állam ezekből az eszközökből tartja fenn hadseregét, hatalmas bürokratikus állami és rendőri apparátusát s ezekből finanszírozza fegyverkezését, háborús előkészületeit. Az Atlanti Szövetség országai költségvetésének mintegy 60 százalékát tették ki 1953-ban a katonai kiadások. Az Egyesült Államok 1954. évi költségvetésének 70 százaléka katonai célokra van előirányozva. Ugyanakkor egészségvédelemre és népművelésre csak filléreket költenek. Az Egyesült Államok 1954. évi költségvetéséből a közoktatásra csak 0,3 százalékot fordítanak, egészségügyre és társadalombiztosításra pedig 2,35 százalékot. A mi költségvetésünk számai arról beszélnek, hogy nálunk az ember a legnagyobb érték és ennek jegyében népünk kulturális szükségie-
