Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

385 Az országgyűlés 9. ülése 1954. a piacon a friss gyümölcs és zöldség. Ezeket a konzerveket a belkereskedelmi minisztérium helytelenül most hozza forgalomba. A hiányosság döntő oka a nem megfelelő árukibocsátás, bár kétségtelenül termelési pro­bléma is van. Ahhoz, hogy ezeket a hiányosságokat meg­szüntessük, elsősorban az szükséges, hogy helye­sen és időben tárgyalják meg a választékot, a ki­szerelési egységeket, az árukibocsátás időpontját, hogy a belkereskedelem és az ipar között szoros és állandó kapcsolat legyen és a belkereskedelem országosan helyesen ossza el az árut, necsak egyes helyeken, hanem az ország valamennyi te­rületén lehessen kapni az említett cikkeket. Az élelmiszeripar tervszerű és arányos fej­lődése, a dolgozók több, jobb és olcsóbb élelmi­szerekkel való ellátása érdekében ezeket a hi­bákat meg kell szüntetni. Véleményem szerint a legfontosabb feladatok az élelmiszeripari mi­nisztérium, az ipar dolgozói előtt a következők: Gondos körültekintéssel ki kell jelölni a cu­korrépa, dohány, cikória, paradicsom, fűszerpap­rika és egyéb konzervipari növények termelési körzeteit, lehetőleg a gyár közelében, a talaj­adottság, gazdaságossági szempontok figyelembe­vételével. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározat maradéktalan végrehajtásával, a begyűj­tési fegyelem megszilárdítása útján növelni kell az ipar rendelkezésére bocsátandó vágóállatok, tej, tojás, baromfi, valamint bor mennyiségét és minőségét. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy az élelmiszeripari vállalatok nagyon gyak­ran azért nem tudják fokozni termelésüket és javítani a termékek minőségét, csökkenteni az önköltséget, mert sem mennyiségben, sem minő­ségben, sem választékban nem kapják meg a szükséges csomagolóanyagot. Növelni kell az élelmiszeripar kapacitását, elsősorban a sör, egyes száraztésztafélék, fagy­lalt, keksz, cukrászati termékek és cukorfélesé­gek, élesztő gyártását. Az élelmiszeriparnak a hi­génia terén eddig elért eredményeit tovább kell fejlesztenie, különösen a sütőiparban, amelynek jelentős része kis egységekre oszlik. Nagy gondot kell fordítani az élelmiszeripar egész területén a berendezések és az üzem levegőjének higiéniá­jára, valamint a gyártmányokkal közvetlenül érintkező dolgozók személyi higiéniájára. Igen kedvező, egészséges munkafeltételeket kell a dolgozók számára biztosítani. A higiéniával, ugyanakkor.a minőség kérdésével szervesen ös­szefügg a raktározás és a szállítás kérdése. Meg kell oldani a megfelelő raktározás és a szállítás kérdéseit. Tovább kell fejleszteni az élelmiszeripar szakemberekkel való ellátását. A vegyészmérnö­kökkel legjobban ellátott szesziparban is a mér­nökök száma csak 0.9 százalék, a géoészmőrnö­kökkel legjobban ellátott cukoriparban pedig 0.15 százalék az összes dolgozókhoz viszonyítva. Hasonló a helyzet a közgazdasági képesítésű szakemberek tekintetében is. El kell érnünk, hogy az elkövetkezendő há­rom-négy év alatt az élelmiszeripari mérnökök és közgazdász szakembereink száma megkét­szereződjék. Ugyanakkor fokozni kell a meglévő évi június hó 18-án, pénteken. 386 szakemberek speciális élelmiszeripari tovább­képzését. Mindezeket a feladatokat a gazdaságosság gondos szem előtt tartásával kell megvalósítani. Az élelmiszeripari dolgozók tegyék szívügyükké az anyaggal, energiával való takarékos gazdálko­dást. Harcoljanak a szállítási, raktározási veszte­ségek, a selejt ellen. Minden megtakarított anyag többtermelést. így az önköltségcsökkentést se­gíti elő. A termelés, a szállítás, az áruforgalom, az igazgatás költségeinek csökkentésével, a terme­lékenység emelésével növeljék a szocialista fel­I halmozás alapvető forrásait. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi állami költségvetés a takarékosság követelményei szem előtt tartásával készült. Az élelmiszeripari mi­nisztériumnak mindent el kell követnie abban az irányban, hogy pártunk III. kongresszusának a termelékenységre, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására vonatkozó útmutatásait J maradéktalanul végrehajtsa, hogy a nyersanya­j got úgy használja fel, hogy egyre nagyobb meny­nyiségben és jobb minőségben elégítse ki a dol­gozók szükségleteit. A most benyújtott költségvetési javaslatból kitűnik, hogy a népgazdasági akkumulációs terv teljesítésében az élelmiszeripari minisztériumnak nagy feladata van. Ahhoz, hogy az előterjesztés­ben megjelölt 1 milliárd 794 millió költségvetési többletet elérjük, az élelmiszeripari miniszté­rium vezetőinek és dolgozóinak szívós harcot kell folytatniuk a termelési terv teljesítése mel­lett a forgalmiadók, a nyereségbefizetés mara­déktalan teljesítéséért és túlteljesítéséért. A most benyújtott költségvetés helyesen tar­talmazza a népgazdaság akkumulációjára vonat­kozó előírásokat, továbbá az ipar számára bizto­sított anyagi eszközöket. Ezért az 1954. évi költ­ségvetést helyesnek tartom és elfogadom (Taps. ) ELNÖK: Szólásra következik? KÁDAS ISTVÁN jegyző: Borsós Ida képvi­selőtársunk. BORSOS IDA: Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi költségvetésnek az oktatásügyre vonat­kozó részéhez kívánok hozzászólni. Ha egy év távlatába visszatekintünk, egyre világosabban kell látnunk, hogy népi demokráciánk életében mindinkább előtérbe kerül az ifjúság oktatásá­nak és nevelésének ügye. Nagy Imre elvtárs 1953 iúlius 4-i beszédében világosan rámutatott azok­ra a hiányosságokra és aránytalanságokra, ame­lyek új értelmiségünk képzése terén a főiskolai oktatás túlzott előtérbe helyezésében nyilatkoz­tak meg az általános iskolák rovására. Népi de­mokráciánk fejlődésének ielenlegi szakaszában oktatásügyünk központi kérdése az általános iskola, amelynek feladata az. hogy felnövekvő if­júságunk számára egységes, szocialista szellemű alapműveltséget adjon, megalapozza bennük a nemzeti kultúra ismeretét, szeretetét és kiala­kítsa az új szocialista ember jellemvonásait. Az elmúlt évek során a kelleténél kevesebb gondot fordítottunk az általános iskolákra és most sok mindent kell pótolnunk. Mindenekel&tt

Next

/
Thumbnails
Contents