Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-9
385 Az országgyűlés 9. ülése 1954. a piacon a friss gyümölcs és zöldség. Ezeket a konzerveket a belkereskedelmi minisztérium helytelenül most hozza forgalomba. A hiányosság döntő oka a nem megfelelő árukibocsátás, bár kétségtelenül termelési probléma is van. Ahhoz, hogy ezeket a hiányosságokat megszüntessük, elsősorban az szükséges, hogy helyesen és időben tárgyalják meg a választékot, a kiszerelési egységeket, az árukibocsátás időpontját, hogy a belkereskedelem és az ipar között szoros és állandó kapcsolat legyen és a belkereskedelem országosan helyesen ossza el az árut, necsak egyes helyeken, hanem az ország valamennyi területén lehessen kapni az említett cikkeket. Az élelmiszeripar tervszerű és arányos fejlődése, a dolgozók több, jobb és olcsóbb élelmiszerekkel való ellátása érdekében ezeket a hibákat meg kell szüntetni. Véleményem szerint a legfontosabb feladatok az élelmiszeripari minisztérium, az ipar dolgozói előtt a következők: Gondos körültekintéssel ki kell jelölni a cukorrépa, dohány, cikória, paradicsom, fűszerpaprika és egyéb konzervipari növények termelési körzeteit, lehetőleg a gyár közelében, a talajadottság, gazdaságossági szempontok figyelembevételével. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat maradéktalan végrehajtásával, a begyűjtési fegyelem megszilárdítása útján növelni kell az ipar rendelkezésére bocsátandó vágóállatok, tej, tojás, baromfi, valamint bor mennyiségét és minőségét. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy az élelmiszeripari vállalatok nagyon gyakran azért nem tudják fokozni termelésüket és javítani a termékek minőségét, csökkenteni az önköltséget, mert sem mennyiségben, sem minőségben, sem választékban nem kapják meg a szükséges csomagolóanyagot. Növelni kell az élelmiszeripar kapacitását, elsősorban a sör, egyes száraztésztafélék, fagylalt, keksz, cukrászati termékek és cukorféleségek, élesztő gyártását. Az élelmiszeriparnak a higénia terén eddig elért eredményeit tovább kell fejlesztenie, különösen a sütőiparban, amelynek jelentős része kis egységekre oszlik. Nagy gondot kell fordítani az élelmiszeripar egész területén a berendezések és az üzem levegőjének higiéniájára, valamint a gyártmányokkal közvetlenül érintkező dolgozók személyi higiéniájára. Igen kedvező, egészséges munkafeltételeket kell a dolgozók számára biztosítani. A higiéniával, ugyanakkor.a minőség kérdésével szervesen összefügg a raktározás és a szállítás kérdése. Meg kell oldani a megfelelő raktározás és a szállítás kérdéseit. Tovább kell fejleszteni az élelmiszeripar szakemberekkel való ellátását. A vegyészmérnökökkel legjobban ellátott szesziparban is a mérnökök száma csak 0.9 százalék, a géoészmőrnökökkel legjobban ellátott cukoriparban pedig 0.15 százalék az összes dolgozókhoz viszonyítva. Hasonló a helyzet a közgazdasági képesítésű szakemberek tekintetében is. El kell érnünk, hogy az elkövetkezendő három-négy év alatt az élelmiszeripari mérnökök és közgazdász szakembereink száma megkétszereződjék. Ugyanakkor fokozni kell a meglévő évi június hó 18-án, pénteken. 386 szakemberek speciális élelmiszeripari továbbképzését. Mindezeket a feladatokat a gazdaságosság gondos szem előtt tartásával kell megvalósítani. Az élelmiszeripari dolgozók tegyék szívügyükké az anyaggal, energiával való takarékos gazdálkodást. Harcoljanak a szállítási, raktározási veszteségek, a selejt ellen. Minden megtakarított anyag többtermelést. így az önköltségcsökkentést segíti elő. A termelés, a szállítás, az áruforgalom, az igazgatás költségeinek csökkentésével, a termelékenység emelésével növeljék a szocialista felI halmozás alapvető forrásait. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi állami költségvetés a takarékosság követelményei szem előtt tartásával készült. Az élelmiszeripari minisztériumnak mindent el kell követnie abban az irányban, hogy pártunk III. kongresszusának a termelékenységre, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására vonatkozó útmutatásait J maradéktalanul végrehajtsa, hogy a nyersanyaj got úgy használja fel, hogy egyre nagyobb menynyiségben és jobb minőségben elégítse ki a dolgozók szükségleteit. A most benyújtott költségvetési javaslatból kitűnik, hogy a népgazdasági akkumulációs terv teljesítésében az élelmiszeripari minisztériumnak nagy feladata van. Ahhoz, hogy az előterjesztésben megjelölt 1 milliárd 794 millió költségvetési többletet elérjük, az élelmiszeripari minisztérium vezetőinek és dolgozóinak szívós harcot kell folytatniuk a termelési terv teljesítése mellett a forgalmiadók, a nyereségbefizetés maradéktalan teljesítéséért és túlteljesítéséért. A most benyújtott költségvetés helyesen tartalmazza a népgazdaság akkumulációjára vonatkozó előírásokat, továbbá az ipar számára biztosított anyagi eszközöket. Ezért az 1954. évi költségvetést helyesnek tartom és elfogadom (Taps. ) ELNÖK: Szólásra következik? KÁDAS ISTVÁN jegyző: Borsós Ida képviselőtársunk. BORSOS IDA: Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi költségvetésnek az oktatásügyre vonatkozó részéhez kívánok hozzászólni. Ha egy év távlatába visszatekintünk, egyre világosabban kell látnunk, hogy népi demokráciánk életében mindinkább előtérbe kerül az ifjúság oktatásának és nevelésének ügye. Nagy Imre elvtárs 1953 iúlius 4-i beszédében világosan rámutatott azokra a hiányosságokra és aránytalanságokra, amelyek új értelmiségünk képzése terén a főiskolai oktatás túlzott előtérbe helyezésében nyilatkoztak meg az általános iskolák rovására. Népi demokráciánk fejlődésének ielenlegi szakaszában oktatásügyünk központi kérdése az általános iskola, amelynek feladata az. hogy felnövekvő ifjúságunk számára egységes, szocialista szellemű alapműveltséget adjon, megalapozza bennük a nemzeti kultúra ismeretét, szeretetét és kialakítsa az új szocialista ember jellemvonásait. Az elmúlt évek során a kelleténél kevesebb gondot fordítottunk az általános iskolákra és most sok mindent kell pótolnunk. Mindenekel&tt
