Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

381 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 382 tekintélyének helyreállítását minden, a magyar népi hagyományokat kedvelő ember, tehát szinte egész lakosságunk örömmel fogadja. , Tisztelt Országgyűlés! Az új szakasz gazdasági politikája, a kormányprogramm a kereskedelmi munka számára eddig nem látott kedvező körülményeket teremtett. Hiszen a lakosság életszínvonalának emelése, dolgozó népünk jó ellátása a kereskedelemnek is legfőbb törvénye! A mezőgazdasági termelés fellendítése, a fogyasztási iparágak fejlesztése növeli a város és a falu közötti áruforgalmi kapcsolatokat, a túlzott iparosítás megszüntetése pedig — reméljük — jobb belátásra bírja azokat, akik — Farkas elvtárs kifejezésével élve — azt hitték, hogy a nép van az iparért és nem megfordítva. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy a kormányprogramm szellemében, hosszú évekre szólóan kidolgozzuk a kereskedelem és a fogyasztási iparágak fejlesztési terveit, megszüntessük a túlzott centralizáltságot, tág lehetőséget adjunk az öntevékenység, az ötletesség, az ízlés, a tehetség kibontakozásának, tudományosabb alapokra helyezzük a kereskedelmi munkát, ápoljuk a jó hagyományokat és fejlesszük a kereskedelem színvonalát, hogy mindezzel kivívjuk a kereskedelem számára a legértékesebbet: dolgozó népünk szeretetét és megbecsülését. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést délután 2 óráig felfüggesztem. (Szünet: 12.55—14.01) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? KÁDAS ISTVÁN jegyző: Papp Sándor képviselőtársunk. PAPP SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésnek ahhoz a részéhez kívánok hozzászólni, amely az élelmiszeripari minisztérium feladataival foglalkozik. Pártunk III. kongreszszusa megállapította, hogy az élelmiszeripar nyersanyagbázisa lényegében a háború előtti szinten van. Ugyanakkor az élelmiszeripar termelése jelentős mértékben megnövekedett, csupán 1949 óta 60 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar termelésének ilyen nagyarányú növekedése nincs megfelelően nyersanyaggal alátámasztva. Élelmiszeriparunk további fejlődése tehát szorosan összefügg a mezőgazdaság fejlesztésével az 1953. évi júniusi kormányprogramm gyakorlati végrehajtásával. Az élelmiszeripar komoly fejlődést ért el. A fejlődés mértékére jellemző, hogyha az 1951. évi termelést száz százaléknak vesszük, az élelmiszeripar 1953. évi termelési emelkedése 118 százalék. Ezen belül a cukortermelés 117, a nyershúsé 224, a rizsé 118, a vajé 121, a sajté 296, a konzerveké 147, a söré 172, a szivarkáé 131 százalékra emelkedett. Számos új élelmiszeripari üzem létesült, többek között a debreceni, a győri, a kecskeméti, a szegedi hűtőházak, gyorsfagyasztók. Bácsbokodon, Szolnokon, Zalaegerszegen tejüzem, Debrecenben baromfifeldolgozó, Nyíregyházán dohányfermentáló, valamint több sütő- és húsüzem létesült. Az élelmiszeripari minisztérium helyesen járt el, amikor az új létesítmények mellett a nem gazdaságosan termelő kisüzemeket koncentrálta, mert ezzel javította a termelés gazdaságosságát és nem utolsó sorban a higiénikus termelést. Az élelmiszeriparnak a felszabadulás előtt nem voltak kutatóintézetei. Ma már 7 kutatóintézet nyújt hasznos segítséget a termelés során felmerülő problémák megoldásában a vállalatoknak, mint például a dehidrált, szennyezett szesz finomításának eljárása, amely több millió devizaforint megtakarítást jelent. Helyes intézkedés az élelmiszeripar célgazdaságainak megteremtése, mert ezek segítségével nagy lépésekkel haladt előre az élelmiszeripari növények és vetőmagok biztosítása. A cukoriparban például a répamagszükséglet egyrészét behozatallal kellett biztosítani. Ebben az évben a vetőmagszükséglet 60 százalékát ezek a célgazdaságok fedezik és a jövő évben már nem lesz szükség importra. Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszeriparra további komoly feladatok hárulnak a lakosság életszínvonalának emelése érdekében. A legfontosabb feladat a termelés emelése. Az 19^3-as tei meléshez viszonyítva ez évben a termelést globálisan 6 százalékkal kell növelni. Ezen belül nyershúsból 10 százalékkal, vajból 41 százalékkal, főzelékkonzervekből 32 százalékkal, fűszerpaprikából 47 százalékkal, csokoládéból és csokoládés árukból 67 százalékkal, rumból és pálinkából 20 százalékkal több áru áll majd a dolgozók rendelkezésére. Az ipar jó munkáját jellemzi, hogy első negyedévi tervét 100.3 százalékra teljesítette és május hónapban 110 százalékos tervteljesitest ért el, s minden remény megvan arra, hogy a második negyedévre az ipar tervét nemcsak teljesíti, hanem túl is teljesíti. Az élelmiszeripari minisztérium fontos feladata, hogy a termelés emelése mellett gondoskodjék az élelmiszerek minőségének javításáról. Tovább kell javítani a kenyér, a száraztészták, a készételek, a főzelékkonzervek, a savanyúságfélék és befőttek, szappanok és dohányáruk minőségét. A minőség megjavítása, az áru helyes tárolása érdekében a minisztérium komoly feladata a raktárhelyzet megjavítása. A konzerviparban 1550 vagon, a cukoriparban 2850 vagon árunak megfelelő, a dohányiparban pedig 20.000 négyzetméter raktártér hiányzik, Meg kell oldani a szállítóeszközök problémáját is, hogy a szállítás a követelményeknek megfelelően higiénikusán történjék. E feladatokat az ipar viszont csak úgy tudja megoldani, ha a szükséges anyagi eszközöket időben rendelkezésére bocsátjuk. A beruházások önmagukban nem oldják meg a minőség kérdését, hanem az iparban nagy szervező munkát kell végezni. Valamennyi üzemben meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, a technológiai fegyelmet. A technológiai utasításokat szigorúan be kell tartani, szigorú ellenőrzéssel kell biztosítani a szabvány szerinti termelést, ami az élelmiszeripar minőségi termelésének alapvető követelménye. Gondosan ügyelni kell az üzemi higiénia betartására is, mert első-