Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

377 Az országgyűlés 9. ülése 1954. hogy a lakosság elsősorban és minden körülmé­nyek között az élelmiszereket vásárolja. Csak, ha az élelmiszerellátás nyugodt, kiegyensúlyo­zott, ha a szabadpiaci forgalom élénk, mert a parasztság kezén jelentős élelmi szerkészletek vannak, akkor növekszik erőteljesebben a ruhá­zati cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, a kultúr­cikkek forgalma. Az a tény, hogy az áruforgalom húsz százalékos globális növekedése mellett a ruházati cikkek forgalma 37 százalékkal, a ve­gyes iparcikkek forgalma 30 százalékkal emel­kedik, a lakosság növekvő vásárlóerejének bi­zonysága. Az 1954-es áruforgalom összetételét ele­mezve, azt is megállapíthatjuk, hogy az úgy­nevezett tartós fogyasztási cikkekben, mint ami­lyenek a kerékpár, rádió, bútor, fényképezőgép, egyéb lakásberendezési tárgyak stb. sokkal na­gyobb a forgalom növekedése, mint az iparcikkek átlagában. A tartós fogyasztási javak forgalmá­nak növekedése vagy csökkenése a kereskedelem és lakosság életszínvonala alakulásának szintén rendkívül fontos mutatója. A tőkés országokban, ahol a lakosság, a tömegek vásárlóképessége csökken, elsősorban a tartós fogyasztási javak forgalma esik vissza. 1954-es áruforgalmunknak az eddig elmondottakon kívül még számos új vonása van a megelőző évek áruforgalmához ké­pest. Megnövekedett, sőt megtöbbszöröződött a dolgozó parasztság által vásárolt termelési ren­deltetésű áruk forgalma (eke, borona, lókapa, vetőgép, építési anyagok stb.), ami világos jele a parasztság termelési kedvének, valamint a mező­gazdaság és azon belül az egyéni parasztgazda­ságok termelésének fellendítése érdekében végre­hajtott intézkedések eredményes voltának. A dolgozó parasztság vásárlóképességének jelentős növekedését bizonyítja az a tény, hogy a falusi áruforgalom gyorsabban és erőteljesebben emel­kedik, mint a városi áruforgalom, noha a dolgozó parasztság az eddigi hagyományoknak és szoká­soknak megfelelően, különösen piaci napok al­kalmával, sokat vásárol a városban is. Végül az új szakasz gazdasági politikája ki­bővítette a lakosság egymásközötti áruforgalmát, tehát a dolgozó parasztság szabadpiaci értékesí­tését. A szabadpiaci forgalom megnövekedésé­vel szélesednek és sokrétűbbé válnak a város és falu közötti árukapcsolatok, javul a városi lakosság élelmiszerellátása, növekszik és erősö­dik a parasztság iparcikkvásárlása. A szabadpiaci forgalom bővülésére a paraszti felhozatal növe­kedésének mértékére jellemző számadatokat nyújt számunkra a budapesti piacok helyzete. A parasztság szabadpiaci felhozatala 1954 május végéig, 1953 hasonló időszakához hasonlítva, több mint kétszeres. Az év hátralevő hónapjaiban az eddig nyújtott termelési, szállítási és értékesí­tési kedvezmények következtében még nagyobb felhozatallal számolhatunk. A felhozatal növe­kedése következtében a szabadpiaci árszínvonal is kedvezően alakul. A szabadpiaci áruk átlagos árindexe 1954 májusában 1953 májusával össze­hasonlítva, 64.2 százalék. Ezen belül a burgonya 31.6 százalék, a bab 39 százalék. A legutóbbi idő­ben adott vasúti szállítási kedvezmény még a távolabbi termelővidékek bekapcsolását is lehe­tővé teszi a városi piacok ellátásába. A szabad­éri június hó 18-án, pénteken. 378 piaci felhozatal döntő többségét az egyénileg dol­gozó parasztság felhozatala jelenti a városba. Amellett, hogy örülünk az egyénileg dolgozó pa­rasztság termelési kedvének és továbbra is előse­gítjük, hogy érdemes legyen áruját a városi pia­cokra felhozni, igen örülnénk annak, ha termelő­szövetkezeteink is több áruval jelentkeznének a piacon, s ha a földművesszövetkezetek által kez­deményezett úgynevezett bizományi rendszer is mutatna fel már nagyobb eredményeket. A lakosság ellátásának megjavítása érdeké­ben közel 10.000 magánkereskedői iparengedélyt adtunk és adunk ki folyamatosan. A magánkeres­kedelem bekapcsolása számos területen érezhe­tően megjavította a lakosság ellátását, növelte a forgalombakerülő árualapok mennyiségét, színe­sítette azok választékát. A magánkereskedők egy része számottevő munkát végzett egyes, az el­múlt évek során elhanyagolt áruk export céljaira történő felvásárlásával, valamint a termelésnek egyes területeken történő felélénkítésével. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy az új kormányprogramm deklarálása óta a lakosság el­látásában komoly eredményeket értünk el, s a lakosság vásárlóképessége, valamint az árufor­galom egészségesen növekszik, mennyiségben és összetételben egyaránt. Emellett azonban igen fontos fogyasztási cikkekben és termelési rendeltetésű árukban nem tudjuk még kielégíteni a lakosság keresletét. Egyes cikkekből azért, mert a termelés sem emel­kedett kielégítő mértékben, más cikkekből azért, mert a lakosság vásárlóképessége és termelési kedve még nagyobb mértékben nőtt meg, mint ezeknek az áruknak a termelése. Az élelmiszerek közül jelenleg nem tudjuk kielégíteni a lakosság keresletét sertéshúsban, valamint egyes gyarmati eredetű fűszerárukban. A termelési rendeltetésű áruk közül különösen szekérben és szekérten­gelyben, lópatkóban, vasvillában, az építkezési anyagok közül cserépben és fenyőfűrészáruban van hiány. Ugyancsak nem tudtunk a termelés vonalán lépést tartani a lakosság növekvő ke­resletével olyan cikkekben, mint a bútor, motor­kerékpár, egyes lakberendezési tárgyak, háztar­tási cikkek stb. Az említett áruféleségekben fennálló átme­neti hiánynak csak részben vannak többé-ke­vésbbé objektív okai. Az okok jelentős részét azonban a kereskedelem területén kell keres­nünk. A kereskedelem az elmúlt évek során be­érte azzal, hogy elossza a kereskedelmi hálózat­ban az ipar által gyártott, a lakosság keresleté­nek helyenként megfelelő, helyenként meg nem felelő árukat. Pedig a kereskedelem egyik leg­fontosabb feladata éppen az, hogy elhatározó módon befolyásolja az ipari és mezőgazdasági ter­melést, különösen a fogyasztási cikkek termelé­sét és az egyes új áruféleségekért s az áruk minő­ségének megjavításáért, az áruk vájasztékának bővítéséért vívott állandó harcával serkentse az ipart több, jobb és szebb áru termelésére. Még az új kormányprogramm után sem fog­tunk nagyvonalúan hozzá a fogyasztási cikkek termelési problémáinak megoldásához, nem dol­goztuk ki az iparral együtt olyan intézkedések összefüggő rendszerét, amely az ipari üzemeket a/ újfajta, jóminőségű. széles választékú fogyasz­L»8*

Next

/
Thumbnails
Contents