Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-9
377 Az országgyűlés 9. ülése 1954. hogy a lakosság elsősorban és minden körülmények között az élelmiszereket vásárolja. Csak, ha az élelmiszerellátás nyugodt, kiegyensúlyozott, ha a szabadpiaci forgalom élénk, mert a parasztság kezén jelentős élelmi szerkészletek vannak, akkor növekszik erőteljesebben a ruházati cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, a kultúrcikkek forgalma. Az a tény, hogy az áruforgalom húsz százalékos globális növekedése mellett a ruházati cikkek forgalma 37 százalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma 30 százalékkal emelkedik, a lakosság növekvő vásárlóerejének bizonysága. Az 1954-es áruforgalom összetételét elemezve, azt is megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett tartós fogyasztási cikkekben, mint amilyenek a kerékpár, rádió, bútor, fényképezőgép, egyéb lakásberendezési tárgyak stb. sokkal nagyobb a forgalom növekedése, mint az iparcikkek átlagában. A tartós fogyasztási javak forgalmának növekedése vagy csökkenése a kereskedelem és lakosság életszínvonala alakulásának szintén rendkívül fontos mutatója. A tőkés országokban, ahol a lakosság, a tömegek vásárlóképessége csökken, elsősorban a tartós fogyasztási javak forgalma esik vissza. 1954-es áruforgalmunknak az eddig elmondottakon kívül még számos új vonása van a megelőző évek áruforgalmához képest. Megnövekedett, sőt megtöbbszöröződött a dolgozó parasztság által vásárolt termelési rendeltetésű áruk forgalma (eke, borona, lókapa, vetőgép, építési anyagok stb.), ami világos jele a parasztság termelési kedvének, valamint a mezőgazdaság és azon belül az egyéni parasztgazdaságok termelésének fellendítése érdekében végrehajtott intézkedések eredményes voltának. A dolgozó parasztság vásárlóképességének jelentős növekedését bizonyítja az a tény, hogy a falusi áruforgalom gyorsabban és erőteljesebben emelkedik, mint a városi áruforgalom, noha a dolgozó parasztság az eddigi hagyományoknak és szokásoknak megfelelően, különösen piaci napok alkalmával, sokat vásárol a városban is. Végül az új szakasz gazdasági politikája kibővítette a lakosság egymásközötti áruforgalmát, tehát a dolgozó parasztság szabadpiaci értékesítését. A szabadpiaci forgalom megnövekedésével szélesednek és sokrétűbbé válnak a város és falu közötti árukapcsolatok, javul a városi lakosság élelmiszerellátása, növekszik és erősödik a parasztság iparcikkvásárlása. A szabadpiaci forgalom bővülésére a paraszti felhozatal növekedésének mértékére jellemző számadatokat nyújt számunkra a budapesti piacok helyzete. A parasztság szabadpiaci felhozatala 1954 május végéig, 1953 hasonló időszakához hasonlítva, több mint kétszeres. Az év hátralevő hónapjaiban az eddig nyújtott termelési, szállítási és értékesítési kedvezmények következtében még nagyobb felhozatallal számolhatunk. A felhozatal növekedése következtében a szabadpiaci árszínvonal is kedvezően alakul. A szabadpiaci áruk átlagos árindexe 1954 májusában 1953 májusával összehasonlítva, 64.2 százalék. Ezen belül a burgonya 31.6 százalék, a bab 39 százalék. A legutóbbi időben adott vasúti szállítási kedvezmény még a távolabbi termelővidékek bekapcsolását is lehetővé teszi a városi piacok ellátásába. A szabadéri június hó 18-án, pénteken. 378 piaci felhozatal döntő többségét az egyénileg dolgozó parasztság felhozatala jelenti a városba. Amellett, hogy örülünk az egyénileg dolgozó parasztság termelési kedvének és továbbra is elősegítjük, hogy érdemes legyen áruját a városi piacokra felhozni, igen örülnénk annak, ha termelőszövetkezeteink is több áruval jelentkeznének a piacon, s ha a földművesszövetkezetek által kezdeményezett úgynevezett bizományi rendszer is mutatna fel már nagyobb eredményeket. A lakosság ellátásának megjavítása érdekében közel 10.000 magánkereskedői iparengedélyt adtunk és adunk ki folyamatosan. A magánkereskedelem bekapcsolása számos területen érezhetően megjavította a lakosság ellátását, növelte a forgalombakerülő árualapok mennyiségét, színesítette azok választékát. A magánkereskedők egy része számottevő munkát végzett egyes, az elmúlt évek során elhanyagolt áruk export céljaira történő felvásárlásával, valamint a termelésnek egyes területeken történő felélénkítésével. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy az új kormányprogramm deklarálása óta a lakosság ellátásában komoly eredményeket értünk el, s a lakosság vásárlóképessége, valamint az áruforgalom egészségesen növekszik, mennyiségben és összetételben egyaránt. Emellett azonban igen fontos fogyasztási cikkekben és termelési rendeltetésű árukban nem tudjuk még kielégíteni a lakosság keresletét. Egyes cikkekből azért, mert a termelés sem emelkedett kielégítő mértékben, más cikkekből azért, mert a lakosság vásárlóképessége és termelési kedve még nagyobb mértékben nőtt meg, mint ezeknek az áruknak a termelése. Az élelmiszerek közül jelenleg nem tudjuk kielégíteni a lakosság keresletét sertéshúsban, valamint egyes gyarmati eredetű fűszerárukban. A termelési rendeltetésű áruk közül különösen szekérben és szekértengelyben, lópatkóban, vasvillában, az építkezési anyagok közül cserépben és fenyőfűrészáruban van hiány. Ugyancsak nem tudtunk a termelés vonalán lépést tartani a lakosság növekvő keresletével olyan cikkekben, mint a bútor, motorkerékpár, egyes lakberendezési tárgyak, háztartási cikkek stb. Az említett áruféleségekben fennálló átmeneti hiánynak csak részben vannak többé-kevésbbé objektív okai. Az okok jelentős részét azonban a kereskedelem területén kell keresnünk. A kereskedelem az elmúlt évek során beérte azzal, hogy elossza a kereskedelmi hálózatban az ipar által gyártott, a lakosság keresletének helyenként megfelelő, helyenként meg nem felelő árukat. Pedig a kereskedelem egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy elhatározó módon befolyásolja az ipari és mezőgazdasági termelést, különösen a fogyasztási cikkek termelését és az egyes új áruféleségekért s az áruk minőségének megjavításáért, az áruk vájasztékának bővítéséért vívott állandó harcával serkentse az ipart több, jobb és szebb áru termelésére. Még az új kormányprogramm után sem fogtunk nagyvonalúan hozzá a fogyasztási cikkek termelési problémáinak megoldásához, nem dolgoztuk ki az iparral együtt olyan intézkedések összefüggő rendszerét, amely az ipari üzemeket a/ újfajta, jóminőségű. széles választékú fogyaszL»8*
