Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

375 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 376 ieszteni kívánjuk külkereskedelmi kapcsolatainkat a tökes országokkal. Magyarországnak az elmúlt évtizedek során tradicionális kereskedelmi kapcsolatai voltak számos nyugateuropai országgal — Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal, Svájccal, Angliával, vagy Svédországgal —-, de kisebb-nagyobb forgalmat bonyolított le szinte minden lökés országgal. Az utoboi években egyes tőkés országok amerikai nyomásra korlátozták a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, így köztük Magyarországgal való forgalmukat. A Szovjetunió és a -béketábor országainak következetes politikája, valamint a nemzetközi feszültség bizonyos csökkenése jelentős változást érlelt meg ebben a helyzetben is és ma szint" minden tőkés országban nagy számban vannak olyan gazdasági körök, amelyek a világ minden táján minden országgal — annak belső rendszerére való tekintet nélkül — kereskedni akarnak. 1954-es népgazdasági tervünk a tőkés országokkal folytatott, külkereskedelmi forgalom jelentős növekedését irányozza elő, mind import, mind export vonatkozásban. Számos tőkés országgal bonyolítunk forgalmat szerződéses viszony alapján és kereskedünk mintegy 79 országgal. A tőkés országokkal való forgalom bővítésére irányuló készségünket kifejezi az a tény is, hogy egyes országokkal már 1953-ban, más országokkal 1954-ben jelentős forgalomemelkedést értünk és érünk el a megelőző évek átlagához viszonyítva, mint például Finnországgal, Dániával, Egyiptommal, Iránnal Uruguayjal, Törökországgal és más országokkal. A jövőben is hajlandók vagyunk a tőkés országokkal való forgalom növelésére és az egyenjogúság és egymás érdekeinek kölcsönös tisztelétbentartásán alapuló, egymás kölcsönös előnyére szolgáló kapcsolatok kiépítésére. Annak érdekében, hogy külkereskedelmünk megfelelő időpontban biztosítani tudja, a lakosság életszínvonalának növeléséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez, az ipar termeléséhez szükséges nyersanyagok behozatalát, teljesítenünk kell mennyiségben és megfelelő minőségben, a vállalt határidőkre exportkötelezettségeinket. Exportkötelezettségeink teljesítése fokozott erőfeszítéseket követel a külkereskedelmtől, az ipartól és a mezőgazdaságtól egyaránt. Az ipartól elsősorban azt kell megkövetelnünk, hogy gyártmányaink korszerűek legyenek, hogy a gyártás fejlesztésének következetes megvalósításával a különböző piacok igényeihez alkalmazkodva meg tudjuk állni helyünket a versenyben. Néhány gyártmányunknál feltétlenül meg kell javítanunk a minőséget, ami az ipartól a műszaki vezetés színvonalának emelését, a műszaki kultúra folytonos fejlesztését, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítását követeli meg. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk az áruk szép kivitelezésére és tetszetős csomagolására. Végül a külkereskedelem és az ipar területén egyaránt intézkedések egész sorára van szükség, az egyedi gyártmányok tervezési határidejének megrövidítésére, valamint a szállítási határidők korrekt teljesítése érdekében. Kereskedelmünk — így külkereskedelmünk is ~- eddig csak fogyatékosan teljesítette egyik legfontosabb feladatát, az ipar és a mezőgazdaság befolyásolását és serkentését több, jobb es szebb áru termelésére. A külkereskedelmi tervek teljesítése érdekében külkereskedelmi szervezeteinknek mind a vásárlásnál, mind az eladásnál sokkal mozgékonyabbnak, rugalmasabbnak keli lenniök, többet kell kereskedniük és kevesebbel szabad adminisztrálniuk. A külkereskedelmi szervezet különlegesen fontos feladata az állandó piackutatás, az árszínvonal alakulásának megbízható figyelése a piacokon yégbemenő változások észlelése és ennek nyomán a szükséges gyors kereskedelempolitikai intézkedések biztosítása. A következő hónapokban megerősítjük külkereskedelmi kirendeltségeinket. Kirendeltségeket szervezünk olyan országokban, ahol azzal még nem rendelkeztünk, jelentős számban küldünk ki utazókat külföldre, valamint hívunk meg hazánkba továbbra is velünk kereskedni kívánó külföldi gazdasági szakembereket. Külkereskedelmi dolgozóinktól pedig a speciális külkereskedelmi ismereteken kívül fokozottabb mértékben kell megkövetelnünk a nyelvtu- dást és a szakmai területüknek megfelelő magasszínvonalú műszaki ismereteket. Az igazságügyminiszter elvtárs a napokban terjesztette az országgyűlés elé a belkereskedelmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot. A két minisztériumot — mint ismeretes — körülbelül egy esztendővel ezelőtt egyesítettük. Az egyesítés igen hasznos eredményekkel járt mind a belkereskedelem, mind a külkereskedelem számára. Lehetővé tette az árualapok, de különösen a fogyasztási cikkek feletti egységes áttekintést, feltárta a két terület munkájában levő, de a gyakorlatban eddig eléggé ki nem aknázott összefüggéseket és lehetőségeket és hasznos tapasztalatokkal gazdagította mindkét apparátus dolgozóit. A megnövekedett feladatok most szükségessé teszik a minisztérium szétválasztását, de az elmúlt év sok közös tapasztalata megmarad és megkönnyíti mindkét apparátus dolgozóinak munkáját és együttműködését. Az új szakasz gazdasági politikája kedvező feltételeket teremtett a belső áruforgalom növelésére, város és falu közötti áruforgalmi kapcsolat szélesítésére, a lakosság ellátásának állandó javítására. A belkereskedelmi forgalom számai mindenkor megbízhatóan tükrözik vissza a lakosság vásárlóképességének, valamint anyagi életszínvonalának alakulását. Az új kormányprogramm deklarálása óta — amint arra már más felszólaló elvtársak is rámutattak — a lakosság által vásárolt áruk mennyisége igen jelentősen megnőtt. Így 1953 második felében 1953 első feléhez képest az áruforgalom növekedése közel 28 százalék volt. 1954-ben 1953-hoz viszonyítva, mintegy húsz százalékkal vásárol több árut a lakosság. Hangsúlyozni szeretném, hogy az áruforgalom húszszázalékos növekedése egyik évről a másikra, hatalmas teljesítmény. Az életszínvonal és az áruforgalom ilyen arányú emelkedése egyik évről a másikra egyik döntő bizonyítéka annak, hogy a kormányprogramm megvalósítása során milyen jelentős eredményeket értünk el. A dolgozó nép életszínvonalának növekedését bizonyítják az áruforgalom összetételének, struktúrájának változásai is az előző évekhez képest. Ismeretes az a régi fogyasztási törvény.