Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

373 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 374 A lakosság igényeinek minden irányú kielé­gítése, a város és a falu közötti áruforgalom fel­elénkitése, a bürokrácia csökkentése, a kiszolgá­lás kultúrájának emelése: ebben áll most a mi­nisztérium feladata a belkereskedelem területén. Az új szakaszban új módon kell dolgozni. Meg kell erősíteni szocialista kereskedelmünket dol­gozó népünk életszínvonalának emelése érdeké­ben. A bel- és külkereskedelmi minisztérium költ­ségvetése is nagy mértékben segíti elő a part­es kormányhatározat megvalósítását. A költség­vetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Bognár József elvtárs bel- és kül­kereskedelmi miniszter kíván szólni. BOGNÁR JÛZSEF miniszter: Tisztelt Or­szággyűlés! Engedjék meg, hogy a költségvetés vitája során beszámoljak a tisztelt Országgyű­lésnek azokról az eredményekről, amelyeket kül­kereskedelmi szervezetünk a nemzetközi külke­reskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében és szélesítésében, belkereskedelmi szervezetünk pedig a város és a falu közötti áruforgalmi kap­csolatok megszilárdításában, népünk életszínvo­nalának emelésében, a kormányprogramm óta megvalósított. Eddig elért eredményeink doku­mentálása mellett rá akarok mutatni azokra a nehézségekre, amelyeket a kormányprogramm következetes megvalósítása érdekében le kell győznünk, valamint a kereskedelmi szervezet munkájának azokra a fogyatékosságaira és gyen­geségeire, amelyek előrehaladásunk ütemét fé­kezik. Hazánk életében a külkereskedelemnek min­denkor nagy jelentősége volt. Területünk kicsi, nyersanyagokban nem vagyunk gazdagok és ezért behozatal útján kell biztosítanunk a la­kosság ellátása szempontjából nélkülözhetetlen könnyűipari áruk nyersanyagának nagy részét, mint a gyapjút, a gyapotot, a bőrt, a műselymet, a széntermeléshez, valamint a lakosság ellátásá­hoz szükséges különböző faféleségeket: bánya­fát, fenyő-fűrészárut, tűzifát, kohászati alap­anyagokat, mint a vasércet, kokszot, egyes hen­gerelt áruféléket, továbbá olyan jellegű fogyasz­tási cikkeket, mint például a gyarmatáruk. A kivitel fokozására és ezzel külkereske­delmi kapcsolataink szélesítésére kedvező lehe­tőségeink vannak: kiváló mezőgazdasági adott­ságaink, fejlett, sok területen igen nagy kapa­citással rendelkező iparunk és ami a legfonto­sabb, népünk tehetsége, alkotókedve, szorgalma és tanulékonysága. Ezek a kedvező adottságok lehetővé teszik számunkra, hogy helyes gazdaságpolitika esetén kivitelre kerülő ipari és mezőgazdasági termé­keinkkel biztosítani tudjuk nagy nyersanyagbe­hozatalunk ellenértékét. Munkásosztályunk, dol­gozó parasztságunk tanulékonysága és szorgalma, műszaki szakembereink tudása, a mesterségüket jól értő kisiparosok ezreinek munkája révén jel­legzetes kiviteli cikkeink, mint a motorvonat, az elektromos rendszerű mozdony, vasúti kocsik, autóbuszok, egyes szerszámgépek, izzólámpák, telefonkészülékek, egyes textíliák, mezőgazdasági cikkeink közül a búza, bor, baromfi, tojás, gyü­mölcsfélék, magvak, szalámi, libamáj, barack­pálinka, valamint kisiparunk és nagyhagyomá­nyú művességeink termékei: műbútorok, házi­ipari és népművészeti cikkek, bőrdíszműáruk stb. ma már a világ nagyiészében ismertek. Az elmúlt évek során népgazdaságunkban végbement szerkezeti változások nyomán külke­reskedelmi forgalmunk összetétele is megvál­tozott és exportunkban előtérbe kerültek az ipari termékek, importunkban pedig a nehézipar nyersanyagai. Ugyanakkor a mezőgazdasági ter­mékek részesedése részben a belső fogyasztás erőteljes növekedése, részben pedig mezőgazda­sági termelésünk nem kielégítő fejlődése követ­keztében erőteljesen csökkent. Az új szakasz gazdaságpolitikája új felada­tokat szabott meg a külkereskedelem számára is. A túlzott iparosítás megszűnése következté­ben kisebb behozatalunkban a nehézipari alap­anyagok részesedése. Ezzel szemben erőteljesen megnőtt a lakosság ellátása szempontjából fontos könnyűipari nyersanyagok, valamint fogyasztási cikkek behozatala. Behozatallal kellett és kell még biztosítani a mezőgazdasági termelés fellen­dítése, a terméshozam emelése szempontjából nélkülözhetetlen termelési rendeltetésű árukat, mint a műtrágyát, rézgálicot, egyes növény­védelmi szereket, valamint a növényápolási mun­kákra alkalmas kisebb traktorokat. Kivitelünk­ben ugyanakkor megnöveltük a munkaigényes cikkek, elsősorban a finommechanikai és híradás­technikai áruk részesedését, valamint feltártunk a kivitel számára különféle új áruforrásokat. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal az elmúlt évek során részben hosszú­lejáratú külkereskedelmi szerződésekben rögzí­tett újtípusú gazdasági kapcsolatokat alakítot­tunk ki. Az a nagy segítség és sokoldalú támo­gatás, amelyet az állami és gazdasági építés min­den területén a Szovjetuniótól kaptunk, jelentős részben a külkereskedelmen keresztül valósult meg. 1954-ben a Szovjetunióval való kereske­delmi forgalmunk egész külkereskedelmi forgal­munknak mintegy 30 százaléka. A többi demo­kratikus országgal folytatott kereskedelmünk is örvendetesen növekedett az elmúl£„évek során. A demokratikus országok sorából külön szeret­ném kiemelni a népi Kínát, amellyel a felsza­badulás előtt úgyszólván nem volt kereskedelmi kapcsolatunk, ma viszont a népi Kínával jelentős árucsereforgalmunk van, amely 1954-ben összes külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 10%-a. A Szovjetunióval és a testvéri népi demokrá­ciákkal a jövőben még mélyrehatóbb gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatokat akarunk biz­tosítani. A demokratikus országokkal folytatott kül­kereskedelmünk számára a nemzetközi munka­megosztás új formái olyan lehetőségeket nyit­nak meg, amelyekre a felszabadulás előtt gon­dolni sem lehetett. A nemzetközi munkamegosz­tás új formái olyan együttműködést jelentenek a baráti országok között, amely a kölcsönös ér­dekek figyelembevételén, minden ország gazda­sági lehetőségeinek célszerű kihasználásán, az adott országok gazdaságának előnyös fejleszté­sén alapul. A demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése mellett erőteljesen fej­ORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ 28

Next

/
Thumbnails
Contents