Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

373 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 374 A lakosság igényeinek minden irányú kielégítése, a város és a falu közötti áruforgalom felelénkitése, a bürokrácia csökkentése, a kiszolgálás kultúrájának emelése: ebben áll most a minisztérium feladata a belkereskedelem területén. Az új szakaszban új módon kell dolgozni. Meg kell erősíteni szocialista kereskedelmünket dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében. A bel- és külkereskedelmi minisztérium költségvetése is nagy mértékben segíti elő a partes kormányhatározat megvalósítását. A költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Bognár József elvtárs bel- és külkereskedelmi miniszter kíván szólni. BOGNÁR JÛZSEF miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a költségvetés vitája során beszámoljak a tisztelt Országgyűlésnek azokról az eredményekről, amelyeket külkereskedelmi szervezetünk a nemzetközi külkereskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében és szélesítésében, belkereskedelmi szervezetünk pedig a város és a falu közötti áruforgalmi kapcsolatok megszilárdításában, népünk életszínvonalának emelésében, a kormányprogramm óta megvalósított. Eddig elért eredményeink dokumentálása mellett rá akarok mutatni azokra a nehézségekre, amelyeket a kormányprogramm következetes megvalósítása érdekében le kell győznünk, valamint a kereskedelmi szervezet munkájának azokra a fogyatékosságaira és gyengeségeire, amelyek előrehaladásunk ütemét fékezik. Hazánk életében a külkereskedelemnek mindenkor nagy jelentősége volt. Területünk kicsi, nyersanyagokban nem vagyunk gazdagok és ezért behozatal útján kell biztosítanunk a lakosság ellátása szempontjából nélkülözhetetlen könnyűipari áruk nyersanyagának nagy részét, mint a gyapjút, a gyapotot, a bőrt, a műselymet, a széntermeléshez, valamint a lakosság ellátásához szükséges különböző faféleségeket: bányafát, fenyő-fűrészárut, tűzifát, kohászati alapanyagokat, mint a vasércet, kokszot, egyes hengerelt áruféléket, továbbá olyan jellegű fogyasztási cikkeket, mint például a gyarmatáruk. A kivitel fokozására és ezzel külkereskedelmi kapcsolataink szélesítésére kedvező lehetőségeink vannak: kiváló mezőgazdasági adottságaink, fejlett, sok területen igen nagy kapacitással rendelkező iparunk és ami a legfontosabb, népünk tehetsége, alkotókedve, szorgalma és tanulékonysága. Ezek a kedvező adottságok lehetővé teszik számunkra, hogy helyes gazdaságpolitika esetén kivitelre kerülő ipari és mezőgazdasági termékeinkkel biztosítani tudjuk nagy nyersanyagbehozatalunk ellenértékét. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk tanulékonysága és szorgalma, műszaki szakembereink tudása, a mesterségüket jól értő kisiparosok ezreinek munkája révén jellegzetes kiviteli cikkeink, mint a motorvonat, az elektromos rendszerű mozdony, vasúti kocsik, autóbuszok, egyes szerszámgépek, izzólámpák, telefonkészülékek, egyes textíliák, mezőgazdasági cikkeink közül a búza, bor, baromfi, tojás, gyümölcsfélék, magvak, szalámi, libamáj, barackpálinka, valamint kisiparunk és nagyhagyományú művességeink termékei: műbútorok, háziipari és népművészeti cikkek, bőrdíszműáruk stb. ma már a világ nagyiészében ismertek. Az elmúlt évek során népgazdaságunkban végbement szerkezeti változások nyomán külkereskedelmi forgalmunk összetétele is megváltozott és exportunkban előtérbe kerültek az ipari termékek, importunkban pedig a nehézipar nyersanyagai. Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek részesedése részben a belső fogyasztás erőteljes növekedése, részben pedig mezőgazdasági termelésünk nem kielégítő fejlődése következtében erőteljesen csökkent. Az új szakasz gazdaságpolitikája új feladatokat szabott meg a külkereskedelem számára is. A túlzott iparosítás megszűnése következtében kisebb behozatalunkban a nehézipari alapanyagok részesedése. Ezzel szemben erőteljesen megnőtt a lakosság ellátása szempontjából fontos könnyűipari nyersanyagok, valamint fogyasztási cikkek behozatala. Behozatallal kellett és kell még biztosítani a mezőgazdasági termelés fellendítése, a terméshozam emelése szempontjából nélkülözhetetlen termelési rendeltetésű árukat, mint a műtrágyát, rézgálicot, egyes növényvédelmi szereket, valamint a növényápolási munkákra alkalmas kisebb traktorokat. Kivitelünkben ugyanakkor megnöveltük a munkaigényes cikkek, elsősorban a finommechanikai és híradástechnikai áruk részesedését, valamint feltártunk a kivitel számára különféle új áruforrásokat. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal az elmúlt évek során részben hosszúlejáratú külkereskedelmi szerződésekben rögzített újtípusú gazdasági kapcsolatokat alakítottunk ki. Az a nagy segítség és sokoldalú támogatás, amelyet az állami és gazdasági építés minden területén a Szovjetuniótól kaptunk, jelentős részben a külkereskedelmen keresztül valósult meg. 1954-ben a Szovjetunióval való kereskedelmi forgalmunk egész külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 30 százaléka. A többi demokratikus országgal folytatott kereskedelmünk is örvendetesen növekedett az elmúl£„évek során. A demokratikus országok sorából külön szeretném kiemelni a népi Kínát, amellyel a felszabadulás előtt úgyszólván nem volt kereskedelmi kapcsolatunk, ma viszont a népi Kínával jelentős árucsereforgalmunk van, amely 1954-ben összes külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 10%-a. A Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciákkal a jövőben még mélyrehatóbb gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatokat akarunk biztosítani. A demokratikus országokkal folytatott külkereskedelmünk számára a nemzetközi munkamegosztás új formái olyan lehetőségeket nyitnak meg, amelyekre a felszabadulás előtt gondolni sem lehetett. A nemzetközi munkamegosztás új formái olyan együttműködést jelentenek a baráti országok között, amely a kölcsönös érdekek figyelembevételén, minden ország gazdasági lehetőségeinek célszerű kihasználásán, az adott országok gazdaságának előnyös fejlesztésén alapul. A demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése mellett erőteljesen fejORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ 28