Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-8
323 Az országgyűlés 8. ülése 1954 kasok belső befejező munkája, a vakolás, a vasai fűtő- és vízszolgáltató szerelvények, az ajtók és ablakok vasalása és a parkettázás. Itt meg kell osztanunk a felelősséget azokkal a tárcákkal, amelyek ezeket az anyagokat és szerelvényeket gyártják és szállítják. Ezen a téren igen nagy bajok vannak. A kohó- és gépipari minisztérium vállalatai az építőipari szerelvényeket mellékterményeknek számítják, külsőleg csúnya és rosszminőségü szerelvényeket gyártanak, amelyek az újonnan épített lakásoknak nem szolgálnak díszéül és azonkívül igen sok bosszúságot okoznak a lakóknak. Éppen ezért az építőipari dolgozók munkájában előforduló hiányosságok kiküszöbölése mellett ezzel egyidőben meg kell szüntetni az ilyen rossz és csünya szerelvények gyártását is. Az anyagtakarékosság terén is sok a teendő az építőiparban. Az építkezések nagy része nincs elkerítve, az anyagok túlnyomó része szabadon tárol, a nagy tömegekre való tekintettel az anyagátvétel gyakran szemmértékkel történik, a vagonokkal és teherautókkal érkező anyagok mérése úgyszólván sehol sincs biztosítva. Mindezek tehát tág teret biztosítanak az anyagpazarlásra. Éppen ezért jelent olyan nagy feladatot az anyagtakarékossági intézkedések végrehajtása az építőiparban, sokkal nagyobbat, mint a telepített iparokban, ahol az anyagok pazarlását csak a termelésben kell szemmel kísérni, mert a legtöbb anyagot lakat alatt őrzik. Jelentékeny anyagpazarlás folyik nálunk az építkezés folyamatában is. Az anyagok gondatlan kirakása, rossz kezelése, a selejtes, lebontásra kerülő munkák másodszori anyagszükséglete, a munka közben többször kitört ablakok, a szerelők által a rossz munkaszervezés következtében kivésett falak, lebontott vakolatok stb. szintén anyagpazarlással járnak. Vannak természetesen szép számmal olyan esetek is, amelyek az építkezések helytelen ütemezése következtében állnak elő. Például a zsaluzó anyagok hatszori felhasználás helyett csak egyszeri felhasználása oly esetben, amikor az építkezés határideje olyan rövid, hogy egyszerre kell az összes alkatrészeket bezsaluzni, ahelyett, hogy folytatólagosan, hatszor egymásutáni bezsaluzással oldanók meg. Vagy vegyük például a betonvas helytelen méretezését. A hengerek kikopása következtében általában minden méret 10—15 százalékkal nagyobb súlyt jelent. Darabszámra be kell helyezni őket és ilymódon jelentékeny anyagpazarlás áll elő. Az építőanyagtakarékosság terén széleskörű felvilágosító munkával, az anyag átvételének, megőrzésének megjavításával és az ellenőrzés szigorú keresztülvitelével lehet és kell eredményeket elérni. Komoly hiányosságok vannak az építőiparban a befejezési határidők betartása körül is. Az építőiparban még nem honosodott meg a szerződések tisztelete, a vállalt határidők betartása. Ezt az általánosan elterjedt építőipari betegséget segíti elő az is, hogy az építtetők nem igen törődnek a beruházások gazdasági és műszaki előkészítésével és főleg időben való előkészítésével. Éppen ezért az építkezések jelentékeny része tervdokumentáció nélkül, vágy részévi június 17-én, csütörtökön. 324 leges tervdokumentációval folyik. Ilyen esetben nem lehet műszakilag megállapítani az építkezésekhez szükséges időtartamot, nem lehet az építkezéseket helyesen megszervezni, és az ilyen határidők folyamatos, rendszeres megsértése arra tanítja az építőket, hogy akkor is megsértsék ezeket a határidőket, amikor ilyen okok nem forognak fenn. A nem műszaki számítások alapján megállapított befejezési határidők sok felesleges költséget is okoznak az építőiparban. Sok esetben azonban a befejezési határidőt maguk az építtetők olymódon állapítják meg, hogy azokat helyes műszaki és technológiai szervezéssel lehetetlen betartani. A határidőt nem a műszaki kérdések döntik el, hanem egyszerűen az, hogy az építtetőnek az épületre ilyen és ilyen időre szüksége van. Példa erre a mezőgazdasági kiállítás építése, ahol kilenc komoly épületet kell megépíteni és ezt csak június közepén lehetett megkezdeni, akkor is olyan épületeket kellett volna áthozni, amelyekben még a külkereskedelmi , minisztérium és a közlekedésügyi minisztérium saját importgépeit és egyebeket tárolt. Az augusztus 15-ben megállapított határidő ilyen körülmények között természetesen nem reális. Egy másik példa erre., mondjuk, a budapesti gázgyár építése, kiszélesítése. Az ütemterv szerint június 1-én el kellett volna kezdeni a főépületek falazását olyan helyen, ahol a mai napig is működésben lévő üzemek vannak, amelyeket elsősorban le kell bontani, de csak akkor, ha ezek részére előzőleg más épületet építünk. Ennek a 12 milliós építkezésnek a határideiét december 31-ben kívánják megállapítani. Farkas elvtárs felszólalásában szóvátette a mezőgazdasági építkezések aránytalan lemaradását. Én nem akarom vitatni, hogy ki ebben a hibás, az építők-e, vagy a mezőgazdaságiak, vagy mind a kettő. A legfontosabb az, hogy számolni kell a jelenlegi helyzettel és az építőiparnak meg kell tennie minden lehető intézkedést arra, hogy a mezőgazdasági építkezések teljes egészükben határidőre elkészüljenek, mivel mezőgazdaságunk fejlesztése pártunk új gazdaságpolitikájának sarkpontja. Az építésügyi minisztérium a maga részéről minden intézkedést megtesz, hogy ezeket a fealdatokat megoldja. Mindezeknek a feladatoknak a végrehajtásához meg kell szilárdítani az építőiparban a munkafegyelmet, amely az utóbbi időben mind a vállalatoknál, mind a minisztérium központi apparátusában meglazult. Az építésügyi minisztérium központi apparátusát képessé kell tenni arra, hogy pártunk és kormányunk politikáját, előírásait, utasításait maradéktalanul végre tudja hajtani. Az építőipari dolgozók és elsősorban az építőipari munkások, akik a felszabadulás előtt az osztályharcban az első vonalban haladtak. t egészen bizonyosan nem maradnak hátra most' sem a szocialista építés frontján és mindent megtesznek, mind a jelenben, mind a jövőben, hogy elérjék pártunk és kormányunk elismerését. A pénzügyminiszter által előterjesztett költségvetés a felsorolt feladatok maradéktalan megvalósítását biztosítja, éppen ezért a magam részéről helyesnek tartom és kérem az Országgyűlést ennek elfogadására. (Taps.)
