Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-8

325 Az országgyűlés 8. ülése 1954. évi június 17-én, csütörtökön. 326 ELNÖK: Szólásra következik? BOROS GERGELY jegyző: Kikillai Sándorné képviselőtársunk. KIKILLAI SÁNDORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett költségvetés feladata, hogy megteremtse a gazdasági alapját a könnyűiparra váró nagyjelentőségű feladatok teljesítésének. Kormányprogrammunk célul tűzte ki a dolgozó nép életszínvonalának gyorsabb emelését. Ez csak úgy valósítható meg, ha a könnyűipar valamennyi dolgozója átérzi azt a nagy felelősséget, amely a könnyűiparra a kormányprogramul végrehajtásában hárul. A feladat az, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében egyre több, jóminőségű fogyasztási cikket termeljünk, bő választékban és egyre olcsóbban. A könnyűipar dolgozói lelkes örömmel fogadták az új kormányprogrammot és az azóta eltelt időben komoly erőfeszítések történtek az említett célok megvalósítására és a hibák kijavítására. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei máris szemmelláthatóan megmutatkoztak. Mindenekelőtt a termékek egész sorában az elmúlt évhez képest nagymértékben megnőtt a lakosság részére gyártott áruk mennyisége, így pl. 1954-ben a könnyűipar a lakosság részére gyapjúszövetből 35 százalékkal, pamutharisnyából 43 százalékkal, pamutszövetből 70,5 százalékkal, férfiöltönyből 74,5 százalékkal többet fog gyártani, mint amennyit 1953-ban gyártott. A tervezett mennyiséget azonban az I. negyedévben a könnyűipar üzemei nem érték el részben a szénhiány és áramkorlátozás, részben pedig egyéb, a könnyűiparon belül keresendő hibák következében, amelyek között vezetésbeli hibák is bőven vannak. A könnyűipar nem teljesítette I. negyedévi tervét. A termelés előfeltételei azóta megjavultak és a könnyűipar üzemei felajánlották, hogy az I. negyedéves lemaradást pótolják. Ennek jelentős része már megtörtént és előreláthatóan a második negyedév folyamán sikerülni fog az I. negyedév lemaradását pótolniok. Hatalmas lendületet adott az adósságok törlesztésének a pártkongresszus tiszteletére folyó munkaverseny, amelynek során a könnyűipari üzemekben egészen kimagasló eredmények születtek. A versenylendület kézzelfogható eredményeit mutatja az, hogy már április folyamán az egész könnyűiparban az I. negyedév lemaradásának kereken a felét pótolták. Például a Kőbányai Fonodában az I. negyedévben 90 tonna fonallal maradtak adósai népgazdaságunknak. Ezt a lemaradást már április hó folyamán teljes egészében pótolták. Az elért termelési eredmények azonban még nem oldották meg a lakosság zavartalan ellátásának minden problémáját. A dolgozók joggal panaszolják, hogy nem egy fogyasztási cikk nehezen szerezhető be, vagy ha beszerezhető, akkor is több fogyasztási cikkben egyes méretek hiányoznak, így például a gyermekharisnyák egyes méretei nem kaphatók, és dolgozóink joggal sürgetik ezeknek a hiányoknak minél gyorsabb megszüntetését. Feltétlenül szükséges, hogy ezeknek a hibáknak okait akár termelési, akár kereskedelmi, akár pedig tervezési hiányosságok ezek, sürgősen feltárjuk és intézkedéseket tegyünk gyors megszüntetésükre. Több esetben gátolja a lakosság igényeinek zavartalan kielégítését a minisztériumok közötti rossz együttműködés, amire példa az, hogy a Szentendrei Kocsigyárban, amely dolgozó parasztságunk részére gyárt szekereket, a földmüvelésügyi minisztérium és a könnyűipari minisztérium rossz együttműködése miatt a termelés akadozik, a szállítások késnek és a termelési terv teljesítése veszélyben forog, ha a két minisztérium nem tisztázza gyorsan a vitás kérdéseket és nem tesznek azonnal intézkedéseket a hibák megszüntetésére. Nem elég azonban az, hogy a könnyűipar üzemei a lemaradást behozzák és az előírt terveket mennyiségben teljesítsék. A lemaradások behozásáért és a terv teljesítéséért folyó verseny semmiesetre sem járhat a minőség elhanyagolásával és a választék iránti igények figyelmen kívül hagyásával. Ezen a területen még igen sok a tennivaló a könnyűiparban. A technológiai fegyelem hiánya, a gondatlan munka és az a helytelen szemlélet, amely még ma is több üzemben egyoldalúan csak a mennyiségi tervek teljesítését tartja szem előtt, fékezi a minőség javítását. Sőt egy egész sor döntő fontosságú termékben azt eredményezi, hogy a minőség nem javult, hanem romlott. így pl. 1954 első negyedében a tavalyi eredményekhez képest csökkent az elsőrendű termékek aránya több, a lakosság széles rétegét érintő fogyasztási cikkben, pamut és kártolt gyapjúszövetben, cipőben és egyéb I cikkekben is. A könnyűipari üzemek vezetői I gyakran hivatkoznak a vállalaton kívül álló I okokra, így elsősorban a nyersanyagok minőséI gére, ' amely lerontja az elsőosztályú termékek j részarányát. Kétségtelen tény, hogy ez is oka i a hibáknak, de a közelebbi vizsgálatok megmutatták, hogy a minőség nem kielégítő alakulása nagyobbrészt a gyártás során elkövetett gondatlanság következménye. A minőség megjavítása érdekében meg kell szilárdítani a könnyűipari üzemekben a technológiai fegyelmet, előtérbe kell helyeznr a gyártásban a gondos minőségi munkát ás tí'bb súlyt kell fordítani a könnyűipar gépparkjainak felújítására és karbantartására. A könnyűipar részben rendelkezik azokkal az alkatrészgyártó üzemekkel, amelyek a gépek felújításához szükséges alkatrészeket előállítják. így pl. lakóhelyemen, Vácott dolgozik a könnyűipari minisztéI rium alkatrészgyárainak öntödéje. Az alkatrészI gyártás és ezen belül a Váci Öntöde fejlesztése lényeges előfeltétele annak, hogy a könnyűipar gépeit rendbehozzuk és ezzel is elősegítsük a jobbminőségű termékek gyártását. A Váci Kötöttárugyárban, ;>hol magam is dolgozom, azt tapasztaltuk, hogy gyakran igen kisértékű. külföldről beszerezhető alkatrészek hiánya miatt értékes gépek állnak. Meg kell vizsgálni azt is. hogy amennyiben ezeket az alkatrészeket a könnyűipar alkatrészgyártó üzemei adottságaik miatt nem tudják gyártani, helyes-e ilyen filléres tételekkel a behozatalban takaré24*