Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

267 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 268 társadalmi rendszer egyik objektív törvényszerűsége. Hazánkban a felszabadulásig az egészségügy nem a nép, hanem a tőkés- és a földbirtokos osztály érdekeit szolgálta. A felszabadulás óta eltelt idő alatt bekövetkezett forradalmi változások eredményeként egészségügyünk egyre inkább szolgálja a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit. Egészségpolitikánk a betegségek széleskörű megelőzésével, a gyógyítás minőségi színvonalának emelésével, a környezet ártalmainak leküzdésével, a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatának megteremtésével a szocialista építést segíti elő. így válik az egészségügy a szocializmus építésének fontos tényezőjévé. Az egészségügy területén a felszabadulás óta, de főleg az ötéves terv alatt elért eredmények azt igazolják, hogy egészségpolitikánk helyes irányban halad. Egészségügyünk, a Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően egyre hatásosabban gondoskodik a város és a falu dolgozóinak egészségügyi ellátásáról. Az egészségügyi hálózat munkájának minősége évről évre javul. Erre mutat az, hogy az ötéves terv első négy évében gyógyintézeti ágyaink száma 4400zal, a bölcsődei férőhelyek száma öt év alatt közel 17.000-rel, a szakorvosi napi munkaórák száma ugyancsak négy év alatt közel 6400 órával, a szülőotthoni ágyak száma négy év alatt csaknem 400-zal emelkedett. Az 1953. évben többek között Debrecenbea és Pécsett új sebészeti, illetőleg urológiai klinika létesült. Budapesten ez év első napjaiban megkezdte működését az új Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet. Pincehelyen új járási kórház létesült, Móron, Füzesabonyban és Gáván új tbc-gondozó kezdte meg működését. Komlón a bányászok, Miskolc-Tapolcán a kohászok részére szerveztek éjjeli szanatóriumot. Az elmúlt évben 58 új körzeti orvosi rendelő létesült, a bölcsődei férőhelyek száma 6200 új férőhellyel szaporodott. Az elmúlt esztendő egészségügyi beruházásaival népgazdaságunk legfontosabb ágazataiban javítottuk az ipari munkásság és a falusi dolgozók egészségügyi ellátását. Az 1953. évi beruházási és fejlesztési tervből visszatükröződik az anyákról, a gyermekekről, a családokról való fokozott gondoskodás. Az 1953-as költségvetési évben országosan az nnya-. csecsemő- és gyermekvédelmi célokra fordított összeg kétszerannyi volt, mint 1952-ben. A hatásos egészségügyi gondoskodás eredményeként csecsemőhalandóságunk az 1938. évi 13.1 százalékkal szemben csaknem felére csökkent. Erőteljesen csökken a tbc-halálozás is. 1938-ban három és félszer többen haltak meg tuberkulózisban, mint 1953-ban. Az egészségügy színvonalának emeléséhez hozzáiárult az egészségügyi dolgozók öntudata, társadalmi felelősségérzete. Megváltozott a munkához való viszonyuk is. Dolgozó népünk a fala orvosát, egészségügyi intézményeink dolgozóit, az áldozatos munkát^végző védőnőket, szülésznőket, ápolónőket egyre inkább megbecsüli, munkájukat értékeli. Az egészségügyi dolgozók részesei a falu kulturális átalakulásának és élenjárnak a falu szociális és kulturális fejlődéséért folyó küzdelemben. Az egészségügyi dolgozók öntudatának, a munkához való viszonyának megváltozáséra mutat az a tény is, hogy évről évre emelkedik azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiknek munkáját pártunk, kormányunk, dolgozó népünk elismeri. Büszkék vagyunk arra. hogy 22 Kossuth-díjas orvosunk, három Kossuthdíjas védőnőnk van, hogy eddig 59 orvos kapott »Kiváló orvos-«, 139 »-Érdemes orvos« címet és 366 egészségügyi dolgozó részesült különböző kormánykitüntetésekben. Az egészségügyi dolgozók legutóbbi bérrendezése, amely sok eddigi sérelmet orvosolt, kormányunk elismerését fejezi ki az egészségügyi dolgozók iránt. Az orvostudomány fejlődésének, gazdagodásának feltételei évről évre nőnek. Államunk hatalmas összegeket áldoz a tudományra. Tudósaink előtt soha sem álltak olyan lehetőségek, mint ma. De nemcsak a lehetőségek nagyok, hanem megtisztelőek a tudomány előtt álló célkitűzések is. Az orvostudomány nálunk — hasonlóan a Szovjetunió és a népi demokráciák tudományához — az emberi haladás, az általános emberi jólét nagyszerű céljait szolgálja. Küzd a betegségek széleskörű megelőzéséért, leküzdéséért, az emberi élet meghosszabbításáért, a gyors és hatásos gyógyítás gyakorlati módszereinek megteremtéséért. Az orvostudomány területén már eddig is komoly eredményeket értünk el. Elég, ha hivatkozom a nagyszámú sikeres szívműtétre, az agyés idegsebészeti kutatás, a tüdőgyógyászat, a gyermekgyógyászat, a gyógyszerkutatás és a kombinált védőoltások területén elért figyelemreméltó eredményekre. Az egészségügyi minisztérium 1954. évi költségvetése megteremti az alapot arra, hogy továbbfejlesszük a dolgozó nép egészségügyi ellátását. A meglévő egészségügyi hálózat felújítására az 1954. évi költségvetés mintegy 100 százalékkal többet kíván fordítani, mint az előző évben. Ez lehetővé teszi egészségügyi intézményeink színvonalának megjavítását. 1954. évben az egészségügyi dolgozók száma 7.800-zal fog emelkedni. Ezzel javul majd gyógyintézményeinkben a dolgozók egészségügyi ellátása és csökken az egészségügyi dolgozók fokozott megterhelése. Javul a gyógyszerellátás, jelentős öszszeget fordít a költségvetés műszerek beszerzésére is. Igen jelentős, mintegy 19 százalékos a költségvetésben a rendelőintézeti óraszám fejlesztése, ami különösen vidéken fogja csökkenteni rendelőintézeteink eddigi zsúfoltságát. Ű.j rendelőintézet kezdi meg működését Miskolcon, Várpalotán, Szolnokon és Nyíregyházán. A 840 kórházi ágynak klinikai nívóra való felemelése is a jobb egészségügyi ellátást szolgálja. A költségvetés visszatükrözi az öregek és a testi fogyatékosok fokozott gondozását és támogatását is. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi állami költségvetés tárgyalásánál meg kell emlékeznünk a meglévő hiányosságokról is. A legfőbb hiba, — és erre határozottan szeretnék itt az or-