Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

267 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 268 társadalmi rendszer egyik objektív törvénysze­rűsége. Hazánkban a felszabadulásig az egészségügy nem a nép, hanem a tőkés- és a földbirtokos osz­tály érdekeit szolgálta. A felszabadulás óta eltelt idő alatt bekövetkezett forradalmi változások eredményeként egészségügyünk egyre inkább szolgálja a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit. Egészségpolitikánk a betegségek széleskörű megelőzésével, a gyógyítás minőségi színvonalá­nak emelésével, a környezet ártalmainak leküz­désével, a tudomány és a gyakorlat szoros kap­csolatának megteremtésével a szocialista építést segíti elő. így válik az egészségügy a szocializmus építésének fontos tényezőjévé. Az egészségügy területén a felszabadulás óta, de főleg az ötéves terv alatt elért eredmények azt igazolják, hogy egészségpolitikánk helyes irányban halad. Egészségügyünk, a Magyar Dol­gozók Pártja politikájának megfelelően egyre hatásosabban gondoskodik a város és a falu dol­gozóinak egészségügyi ellátásáról. Az egészség­ügyi hálózat munkájának minősége évről évre javul. Erre mutat az, hogy az ötéves terv első négy évében gyógyintézeti ágyaink száma 4400­zal, a bölcsődei férőhelyek száma öt év alatt kö­zel 17.000-rel, a szakorvosi napi munkaórák szá­ma ugyancsak négy év alatt közel 6400 órával, a szülőotthoni ágyak száma négy év alatt csaknem 400-zal emelkedett. Az 1953. évben többek között Debrecenbea és Pécsett új sebészeti, illetőleg urológiai klinika létesült. Budapesten ez év első napjaiban meg­kezdte működését az új Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet. Pincehelyen új járási kór­ház létesült, Móron, Füzesabonyban és Gáván új tbc-gondozó kezdte meg működését. Komlón a bányászok, Miskolc-Tapolcán a kohászok ré­szére szerveztek éjjeli szanatóriumot. Az elmúlt évben 58 új körzeti orvosi ren­delő létesült, a bölcsődei férőhelyek száma 6200 új férőhellyel szaporodott. Az elmúlt esztendő egészségügyi beruházásaival népgazdaságunk leg­fontosabb ágazataiban javítottuk az ipari mun­kásság és a falusi dolgozók egészségügyi ellátá­sát. Az 1953. évi beruházási és fejlesztési tervből visszatükröződik az anyákról, a gyermekekről, a családokról való fokozott gondoskodás. Az 1953-as költségvetési évben országosan az nnya-. csecsemő- és gyermekvédelmi célokra fordított összeg kétszerannyi volt, mint 1952-ben. A hatásos egészségügyi gondoskodás eredménye­ként csecsemőhalandóságunk az 1938. évi 13.1 százalékkal szemben csaknem felére csökkent. Erőteljesen csökken a tbc-halálozás is. 1938-ban három és félszer többen haltak meg tuberkuló­zisban, mint 1953-ban. Az egészségügy színvonalának emeléséhez hozzáiárult az egészségügyi dolgozók öntudata, társadalmi felelősségérzete. Megváltozott a mun­kához való viszonyuk is. Dolgozó népünk a fala orvosát, egészségügyi intézményeink dolgozóit, az áldozatos munkát^végző védőnőket, szülésznő­ket, ápolónőket egyre inkább megbecsüli, mun­kájukat értékeli. Az egészségügyi dolgozók része­sei a falu kulturális átalakulásának és élenjárnak a falu szociális és kulturális fejlődéséért folyó küzdelemben. Az egészségügyi dolgozók öntudatának, a munkához való viszonyának megváltozáséra mu­tat az a tény is, hogy évről évre emelkedik azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiknek munkáját pártunk, kormányunk, dol­gozó népünk elismeri. Büszkék vagyunk arra. hogy 22 Kossuth-díjas orvosunk, három Kossuth­díjas védőnőnk van, hogy eddig 59 orvos kapott »Kiváló orvos-«, 139 »-Érdemes orvos« címet és 366 egészségügyi dolgozó részesült különböző kormánykitüntetésekben. Az egészségügyi dolgozók legutóbbi bérren­dezése, amely sok eddigi sérelmet orvosolt, kor­mányunk elismerését fejezi ki az egészségügyi dolgozók iránt. Az orvostudomány fejlődésének, gazdagodá­sának feltételei évről évre nőnek. Államunk hatalmas összegeket áldoz a tudományra. Tudó­saink előtt soha sem álltak olyan lehetőségek, mint ma. De nemcsak a lehetőségek nagyok, ha­nem megtisztelőek a tudomány előtt álló célki­tűzések is. Az orvostudomány nálunk — ha­sonlóan a Szovjetunió és a népi demokráciák tu­dományához — az emberi haladás, az általános emberi jólét nagyszerű céljait szolgálja. Küzd a betegségek széleskörű megelőzéséért, leküzdé­séért, az emberi élet meghosszabbításáért, a gyors és hatásos gyógyítás gyakorlati módszerei­nek megteremtéséért. Az orvostudomány területén már eddig is komoly eredményeket értünk el. Elég, ha hivat­kozom a nagyszámú sikeres szívműtétre, az agy­és idegsebészeti kutatás, a tüdőgyógyászat, a gyermekgyógyászat, a gyógyszerkutatás és a kombinált védőoltások területén elért figye­lemreméltó eredményekre. Az egészségügyi minisztérium 1954. évi költségvetése megteremti az alapot arra, hogy továbbfejlesszük a dolgozó nép egészségügyi el­látását. A meglévő egészségügyi hálózat felújítá­sára az 1954. évi költségvetés mintegy 100 szá­zalékkal többet kíván fordítani, mint az előző évben. Ez lehetővé teszi egészségügyi intézmé­nyeink színvonalának megjavítását. 1954. évben az egészségügyi dolgozók száma 7.800-zal fog emelkedni. Ezzel javul majd gyógyintézmé­nyeinkben a dolgozók egészségügyi ellátása és csökken az egészségügyi dolgozók fokozott meg­terhelése. Javul a gyógyszerellátás, jelentős ösz­szeget fordít a költségvetés műszerek beszerzé­sére is. Igen jelentős, mintegy 19 százalékos a költségvetésben a rendelőintézeti óraszám fej­lesztése, ami különösen vidéken fogja csökken­teni rendelőintézeteink eddigi zsúfoltságát. Ű.j rendelőintézet kezdi meg működését Miskolcon, Várpalotán, Szolnokon és Nyíregyházán. A 840 kórházi ágynak klinikai nívóra való felemelése is a jobb egészségügyi ellátást szolgálja. A költ­ségvetés visszatükrözi az öregek és a testi fo­gyatékosok fokozott gondozását és támogatá­sát is. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi állami költségvetés tárgyalásánál meg kell emlékez­nünk a meglévő hiányosságokról is. A legfőbb hiba, — és erre határozottan szeretnék itt az or-

Next

/
Thumbnails
Contents