Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-7
269 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 26-án, szerdán. 270 szággyűlés előtt rámutatni — hogy népgazdaságunk, főleg iparunk gyorsütemű fejlődésével nem tartott lépést az egészségügy fejlődése. Nem vette figyelembe a biztosítottak számának rohamos emelkedését, amely az 1938. évhez viszonyítva csaknem háromszorosára emelkedett. Ezenfelül lényegesen fokozódott a dolgozók egészségügyi igényessége is. Ennek következtében fejlődésünk az egészségügy területén a felszabadulás előtti állapotokhoz viszonyítva bár lényegesen javult, mégis messze elmaradt a fokozott igényekhez mérten. Sok a hiba az egészségügy tervezésében is, amit a jövőben az eddiginél sokkal biztosabb alapokra kell helyezni. Ennek érdekében jobban figyelembe kell vennünk a helyi viszonyokat és körülményeket. Nagy még a zsúfoltság kórházainkban és rendelőintézeteinkben egyaránt. A III. kongresszuson a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója rámutatott arra, hogy a népgazdasági ágak között aránytalanságok keletkeztek és hogy a főfeladat: egyrészt érvényt szerezni társadalmunkban a népgazdaság különféle ágai arányos fejlődése törvényének, másrészt újabb aránytalanságok keletkezésének megakadályozása. Iparunk és mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődése mögött az egészségügy lemaradása hátráltatja népgazdaságunk további fejlődését. Az egészségügy viszonylagos lemaradása városaink és falvaink gyorsütemű gazdasági és kulturális átalakulása mögött lassan a további fejlődés fékjévé válik. A jövőben határozottan arra kell törekednünk, hogy az aránytalanságokat kiküszöböljük. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan gondoskodni kell az egészségügyi intézmények és berendezések létesítéséről is. Biztosítani kell népgazdasági tervezésünkben, városaink és falvaink, ipari és mezőgazdasági üzemeink szervezésénél, bővítésénél a dolgozóink részére szükséges egészségügyi feltételeket. Amilyen aránytalanság van az egészségügy fejlődésében a többi népgazdasági ágakhoz viszonyítva, ugvanaz az aránytalanság megtalálható az egészségügy különböző ágainál. Itt elsősorban a közegészségügy nagyarányú lemaradására szeretnék rámutatni. Az egészségügyi minisztérium egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a közegészségügyi követelmények érvénvesülését. Olyan terveket kell kidolgozni, amelyek alkalmasak közegészségügyünk elmaradottságának gyors felszámolására. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez nem egyedül és kizárólag az egészségügyi minisztérium, hanem az összes, főleg az ipari és a mezőgazdaságot irányító minisztériumok feladata is. Meg kell érteniök a párt- és gazdasási funkcionáriusoknak, a minisztériumok, vállalatok, gazdaságok vezetőinek, hogy a saját területükön a jó közegészségügyi viszonyok megteremtéséért, a dolgozók egészségesebb élet- és munkakörülményeinek biztosításáért elsősorban ők felelősek, de felelősek az óvórendszabályok betartásáért és a balesetek elhárításáért is. Ezekre a célokra saját költségvetésükben biztosított öszszeg célszerű és maradéktalan felhasználásáért is őket terheli a felelősség az ipar és mezőgazdaság területén egyaránt. Szükséges továbbá közegészségügyünk elmaradottságának felszámolása érdekében, hogy az ipari és mezőgazdasági fejlesztési tervekben, a város- és községrendezésben az oktatási és kulturális intézmények létesítésénél, a közlekedési és a kereskedelmi hálózat szélesítésénél az ezeket a területeket irányító minisztériumok komoly gondot fordítsanak a tervekben az egészségügyi feltételek biztosítására, és megértsék a népgazdaság egyes ágazatai és az egészségügy szoros, egymásra ható, kölcsönös kapcsolatát. Megoldásra vár a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának javítása, a falu és a város között egészségügyi szempontból fennálló lényeges különbségek és aránytalanságok fokozatos felszámolása. A vidék, főleg a falu egészségi ellátásának alappillére a körzeti orvos munkája. Sok még a betöltetlen körzeti orvosi állás. Ezért rendkívül fontos a körzeti orvos lakásának biztosítása, életés munkafeltételeinek megjavítása. Fokozatosan le kell venni a körzeti orvos válláról a ma még túltengő bürokratikus adminisztratív munkát, hogy az orvos a megelőző, gyógyító, közegészségügyi, járványügyi feladatokat valóban maradéktalanul elláthassa. Ennek érdekében biztosítani kell a védőnői, szülésznői, körzeti ápolónői hálózat folyamatos megerősítését. A jó körzeti orvosi munka egyik legfontosabb biztosítéka a falu jobb egészségügyi ellátásának. Az egészségügyi minisztérium terveiben szereplő közegészségügyi és járványügyi hálózat kiépítése a szovjet tapasztalatok alapján nagymértékben elő fogja segíteni a falu és a város közegészségügyi viszonyainak fejlődését. A hálózat kiépítését a minisztérium már több megyében megkezdte. Az egészségügyi minisztériumnak arra kell törekednie, hogy megszilárdítsa az egészségügy területén eddig elért eredményeket és hogy a költségvetési előirányzat célszerű felhasználásával fejlessze az egészségügyi ellátás minőségi színvonalát. Arra kell törekedni, hogy az egészségügyi hálózat szélesedésével párhuzamosari~egyre több és egyre jobban képzett orvos és egészségügyi dolgozó magasszínvonalú tudományos és gyakorlati munkája szolgálja dolgozó népünk egészségüevét, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlődését. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi költségvetés egészségügyi előirányzatai világosan tükrözik a Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően a szocializmus építésének főbb célkitűzéseit, az emberről való fokozott gondoskodást. Ez a költségvetés is bizonyítéka annak, hogy kormányunk fokozza erőfeszítéseit a szocializmus építőinek, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, hazánk egész dolgozó lakosságának jobb egészségügyi ellátása érdekében. Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak* nemcsak az anyagi feltételek biztosítása szükséORSZAGGYÜLeSI ÉRTESÍTŐ ?0
