Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

247 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 248 gazdaság szempontjából legfontosabb termékek előirányzatait a jövőben a műszaki fejlesztési intézkedésekkel együtt a gazdaságosság és önköltségcsökkentés szempontjai szerint is vizsgáljuk. Külön tervezési módszerekkel gondoskodunk arról, hogy a lakosság, a belkereskedelem megkapja azt az árumennyiséget, amely a párt- és a kormány célkitűzéseinek megfelelő életszínvonalemeléshez szükséges. A külkereskedelem tervezésében nem az ezernyi számadat leírását, hanem a kereskedelem-politikai lehetőségek, a gazdaságosság elemzését tekintjük lényegesnek. A mezőgazdaság számára nem akarunk — mint eddig — több mint tízezer tervelőirányzatot adni, hanem a magyar mezőgazdaság jelenlegi termelési viszonyait figyelembevéve a tervszerű befolyásolás módszereinek kidolgozására és alkalmazására fektetünk súlyt. Nem akarjuk szükségtelenül megkötni a dolgozók kezdeményezését, korlátozni a vezetők felelős tevékenységét a beruházások terén sem. Igen egyszerű tervezési módszert javasolunk a kisberuházások tervezésére és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a tanácsok és a vállalatok a helyi szükségleteknek megfelelően, bürokráciamentesen végezhessenek kisebb beruházásokat és felújításokat. Mindezzel összhangban javasoljuk az anyagellátás és az önköltségtervezés módszereinek megváltoztatását, és úgy véljük, hogy ezek a módszerek hatékonyabban segítik hozzá népgazdaságunkat a gazdaságos termelés és az önköltségcsökkentés megvalósításához, pártunk III. kongresszusán elfogadott célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az állami költségvetés végrehajtása szempontjából nemcsak a termelési terv teljesítésének van döntő jelentősége. A termelési tervek teljesítése mellett be kell hozni a lemaradást a termclékenvséfíi. a mnn^aügyi és az önköltségcsökkentési terveknél. Ezeknek a terveknek maradéktalan végrehajté«!áho2 a költségvetés előirányzata biztosít beruházási, felújítási és finanszírozási összeseket. Ezeknek az összegeknek helyes felhasználása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogv a termelés korszerű technikai feltételek mellett gazdaságosan legyen folytatható. A gazdaságosság nem valami különleges önköltségcsökkentési és pénzügyi fogalom, hanem egész gazdasági életünk minden terén érvényesítendő alapelve. A gazdaságosság jelentősége eddig még nem tudatosodott kellőképpen a dolgozókban, a gazdasági élet vezetőiben, pedig a gazdaságosságot nemcsak tudatosítani, hanem ezen túlmenően szinte szokásszerűvé kell tenni a szocialista iparunk jellegzetes szokásává, mert a gazdaságosság érvényesítése nem valami kampói nyfelíidat hanem gazdasási életünk állandó súlyponti feladata. A gazdaságosságot a termelésben, az elosztásban, a termelt javak felhasználásában egyaránt érvényesíteni kell. A gazdaságos termelés érdekében az összes lehetőségeket figyelembe kell venni. A minisztériumi iparban anyagfelhasználásunk 100 forint termelési értékre 1952. évben 69.9 százalék volt. 1954 első negyedében 73,5 százalékra emelkedett. E két szám bizonyítja, hogy az anyagfelhasználás területén igen nagy lazaságok mutatkoznak és ezeknek felszámolására nagy lehetőségeink vannak. Az Országos Tervhivatalban és a minisztériumoknál az anyagnormák csak szűk területen kerültek kidolgozásra és bevezetésre. Viszonylati számok alapján dolgoztunk és ez nem serkentett az anyagtakarékosságra. A legtöbb esetben nem anyagnormák alapján, hanem vita alapján döntöttük el, hogy kinek van igaza. Legdöntőbb feladatunk, hogy még 1954-ben a legfontosabb import- és hazai anyagok felhasználási normáit kidolgozzuk. Ennek érdekében az Országos Tervhivatalon belül a normaosztályt megerősítettük, ugyanilyen módon meg kell erősíteni a minisztériumoknál és vállalatoknál az anyagfelhasználási normacsoportokat. Ezeknek a segítségével még ez évben a tervben előirányzott anyagokból a téli felkészülésre megtakarítást kell elérni. Különös tekintettel kell lenni a szénfelhasználásra. Az 1954. évi széntermelési tervet az Országos Tervhivatal globálisan mint szenet tervezte meg és adta ki a minisztériumoknak. Februárban az energiagazdálkodás bevezetésével együtt az Országos Tervhivatal a nehézipari minisztérium segítségével kidolgozta a szemnagyságszerinti felhasználást a szükségleteknek megfelelően. Azonban százszázalékos tervteljesítés mellett is komoly hiány mutatkozik főleg darabos szénben. Ezért döntő, hogy a hátralévő időszakban a szénfelhasználásban komoly megtakarításokat érjünk el. Ipari üzemeink dolgozóinak, műszaki vezetőinek feladata legyen, hogy a szénmegtakarítás gyakorlati lehetőségét kidolgozzák. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a gazdaságos termelés egyedül az anyagfelhasználási normák bevezetésével, az anyagok helyes tárolásával megoldható. A gazdaságos termelés előfeltétele még az is, hogy az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és a vállalatok műszaki fejlesztési főosztályai, tervező intézeteink, tudósaink, kutatóink a gyártmányok korszerűsítésével, a gyártások ciklusos megszervezésével, a technológia helyes kialakításával, egyes gyártmányaink súlyának könnyítésével. ízlésesebb kivitelezésével, az átfutási idő lerövidítésével, a rezsiköltségek csökkentésével járuljanak hozzá költségvetésünk végrehajtásához. A felszabadulás óta nagyon megnövekedtek rezsiköltségeink. Legutóbb egy minisztertanácsi előterjesztés alkalmával az Országos Tervhivatal pénzügyi főosztálya megvizsgálta a budapesti MÁV AG vasszerkezeti üzemének árkalkulációját. Megdöbbenve láttuk, hogy a vasszerkezeti üzem gyártási rezsiköltsége 400 százalékos. A felszabadulás előtt a kapitalisták diktálták a rezsit és ennek az üzemnek a diktált rezsije 90 százaléknál magasabb nem lehetett. Ha egy-kér százalékkal túllépték, akkor a rezsianyagok kiadását mérnökök ellenőrizték, hogy az a legnagyobb gazdaságosság szem előtt tartásával történjék. A minisztériumi iparágak igazgatóinak, vállalataink igazgatóinak a Magyar Népköztársaság kormánya biztosított olyan eszközöket, amelyekkel a gazdaságos termelés megvalósítása elérhető. Ilyen eszköz a prémium. A Szovjetunióban, Novokuznyecben tett tanulmányutam