Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

243 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 244 sara, hogy milyen rendkívüli jelentősége van a párt és a kormány ama határozatának, hogy az állami szervek szüntessék meg a dolgozókkal szemben gyakran mégmutatkozó rideg, lelketlen bánásmódot, jobban hallgassák meg a dolgozók panaszait, problémáit, bejelentéseit, fűzzék szorosabbra a dolgozó néppel való kapcsolatot. Csak néhány példát akarok megemlíteni a belügyminisztérium tapasztalatából. A kormány programmjának megjelenése, valamint az 1954. évi I. törvény kihirdetése után egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik a belügyminisztériumhoz, annak szerveihez írásos, vagy szóban előadott bejelentéseket, panaszokat tesznek. A belügyminisztériumhoz 1954 első negyedévében 20 százalékkal több írásos bejelentés, panasz érkezett, mint 1953 utolsó negyedévében. A szóbeli bejelentések száma ez év április és május hónapjában többszöröse az ezt megelőző hónapok átlagának. Emelkedik azoknak a bejelentéseknek a száma, amelyekben a dolgozók az államapparátus valamely területén levő hiányosságokra, benne a belügyminisztériumnál és szerveinél előforduló hibákra és hiányosságokra hívják fel a figyelmet. A dolgozók bejelentései alapján a belügyminisztérium szervei nem egy esetben tettek ártalmatlanná ellenséges elemeket, vagy csoportokat, és előztek meg különböző bűncselekményeket. Hogy dolgozó népünk mennyire szívügyének tekinti a közösség, az ország érdekeit, ennek kiváló hazafias példái a többi között a következők: Bács-Kiskun megye egyik határmenti községének lakosa, P. István egyénileg dolgozó pártonkívüli paraszt egyedül négy határsértőt fogott el. Vagy Győr-Sopron megye egyik határmenti községének lakosa, A. Antal, amikor megtudta, hogy Nyugatról egy határsértés történt befelé, a határsértőt üldözőbe vette, egyedül elfogta és átadta a határőrségnek. Mélységes hazaszeretetre vall, hogy számos esetben határmenti lakosok, egyszerű munkások, parasztok, férfiak, nők, öregek és fiatalok határőrségünkkel összefogva, azt segítve, tesznek ártalmatlanná veszedelmes imperialista ügynököket, nem egyszer felfegyverzett határsértőket. A belügyi szervek vezetői és beosztottai egyre jobban megértik, hogy munkájuk csakis akkor lehet eredményes, ha állandóan szem előtt tartják a nép, mindenekelőtt a munkásosztály érdekeit, s ha egész munkájukat áthatja a nép érdekei szolgálatának szelleme. A kölcsönös segítés szellemének kiváló példája a június 11-i gyöngyösi és nagyrédei példa, ahol a belügyminisztérium rendőri és tűzoltó szerveinek beosztottai — a néphadsereg harcosaival és tisztjeivel együtt — önfeláldozó, bátor magatartással, fáradhatatlan munkával nyújtottak eredményes segítséget az árvíz által veszélyeztetett lakosságnak. E néhány példa is fényesen igazolja, menynyire fontos az államr szervek és a dolgozó nép közötti testvéri kapcsolat megszilárdítása, állandó fejlesztése. Tisztelt Országgyűlés! A belügyminisztérium fontos feladatának tekintette és tekinti továbbra is a rendelkezésünkre bocsátott anyagi és pénzeszközökkel való takarékos gazdálkodást. Azt tartjuk szem előtt, hogy minden forint, amit helyes anyagi gazdálkodás révén megtakarítunk, hozzájárulás népünk életszínvonalának emeléséhez. Ebből kiindulva a múlt év második felében és ez év eddigi időszakában megtakarítások révén, valamint a felesleges anyagi tartalékok megszüntetése útján jelentős pénz- és anyagi eszközöket adtunk vissza népgazdaságunknak. Ugyanakkor pártunk és kormányunk gondoskodása folytán a belügyminisztérium beosztottainak is, mint az ország többi dolgozóinak, az utóbbi egy esztendő alatt javult az életszínvonala. Államunk, dolgozó népünk, mint eddig mindig, úgy most is minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a belügyminisztérium maradéktalanul teljesítse a rá háruló feladatokat. Ezt bizonyítja a most tárgyalás alatt levő 1954. évi állami költségvetés belügyminisztériumi fejezete is. A belügyminisztérium 1954. évi költségvetése, pártunk és kormányunk politikájából helyesen kiindulva a kiadások összegét az 1953. évinél alacsonyabb szinten állapítja meg. Ez helyes és reális. A belügyminisztérium vezetői és beosztottai azon lesznek, hogy a munka elvégzéséhez biztosított pénz- és anyagi eszközöket az eddiginél még célszerűbben, még takarékosabban használják fel. A jövőben még inkább, mint eddig, pártunk és kormányunk politikáját hűen követve, erejüket nem kímélve, odaadással fognak harcolni és dolgozni azért, hogy saját munkájukkal is elősegítsék a pártunk Központi Vezetőségének múlt évi júniusi határozatában, kormányunk új programmjában, pártunk III. kongresszusa határozataiban megjelölt nagyszerű célkitűzések végrehajtását. Az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, valamint az 1954. évi költségvetéssel egyetértek, azt reálisnak, helyesnek, megvalósíthatónak tartom és elfogadom. (Elénk taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést délután két óráig felfüggesztem. (Szünet 12.48—14.01) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? SÁRFI RÓZSI jegyző: Herczeg Ferenc képviselőtársunk. HERCZEG FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi állami költségvetés egy évvel a kormány új programmjának meghirdetése után került az országgyűlés elé. A költségvetés a kormányprogramul alapján kidolgozott, annak célkitűzéseit megvalósító, egy évre szóló pénzügyi terv, amely a népgazdasági tervre épül, és amely a terv végrehajtásának pénzügyi eszközeit biztosítja. A költségvetésnek a népgazdasági terv az alapja, mert a terv határozza meg a vállalatok és a közületi szervek feladatait és a feladatok ellátásához szükséges munkaerőt, anyagi eszközöket. A népgazdasági terv és a költségvetés között a teljes összhang megteremtése rendkívül nehéz feladat. Bár ezen a téren még akadnak hiányosságok, megállapítható, hogy a terv és a költségvetés összehangolásában állandó fejlődés mutatkozik. Az 1954. évi költségvetés és a népgazdasági terv között a kapcsolat sok-