Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

237 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 238 indított munkaversenyben, az ipari termelésben és a mezőgazdasági munkában elért eredmények­ben. A párt III. kongresszusának határozata nyo­mán, amely világos útmutatást adott az új sza­kasz célkitűzéseinek megvalósításához, egyre szélesebb és aktívabb harc bontakozik ki a ter­melés költségei és a selejt csökkentéséért, az anyaggal való takarékosságért, a minőség javí­tásáért, ami fontos része a kormányprogramm legfőbb célkitűzése, az életszínvonal emelése biztosításának. A kormányprogramm megvalósításában elért eredményünket bizonyítják továbbá az 1954. évi költségvetés célkitűzései és a most be­terjesztett jelentés is az 1953. évi állami költség­vetés végrehajtásáról. Bár még csak az elején tartunk az új szakasz célkitűzéseinek végrehaj­tásában, mégis láthatjuk, hogy egy év alatt sok minden megváltozott hazánkban. Sok minden megváltozott dolgozó népünk, népi demokrati­kus államunk, egész országunk, gazdaságunk, biztonságunk, békés építő munkánk javára. Mun­kásosztályunk, dolgozó parasztságunk, tehetséges értelmiségünk még soha nem érezte magát any­nyira igazán az ország gazdájának, mint nap­jainkban. Azt is hozzá kell tennünk, hogy az ország vezetői, az állami szervek, hivatalok vezetői, az államapparátus dolgozói, nem utolsó sorban az országgyűlés tagjai, a nép képviselői még so­hasem voltak úgy összeforrva a néppel, még sohasem érezték úgy a néppel való eggyéforrott­ság és szoros kapcsolat feltétlen szükségességét, gyümölcsöző, meggyőző erejét, mint napjaink­ban. Pártunk kollektív vezetése, bölcs, előrelátó politikája, vezető, irányító szerepe mellett ez az egyik legfontosabb tényezője az új kormány­programm eddigi sikereinek és egyben biztosí­téké a további feladatok megvalósításának. Az új kormányprogramm végrehajtása rend­kívül felelős, de egyben megtisztelő feladatot jelent valamennyi minisztérium, állami szerv, hivatal vezetőire és dolgozóira, így a belügy­minisztérium vezetőire és beosztottaira is. A belügyminisztérium vezetői és beosztottai előtt — akik örömmel és meggyőződéssel tették magu­kévá az új kormányprogramm célkitűzéseit — most az a feladat áll, hogy a maguk területén végzett odaadó, eredményes munkával segítsék elő annak jó végrehajtását. Tisztelt Országgyűlés! Az új kormánypro­gramm rendkívül fontos feladatként jelölte meg az alkotmányban lerögzített jogrend és törvé­nyesség megszilárdítását, a lakosság indokolat­lan zaklatásának megszüntetését, a túlzott ad­minisztratív intézkedések elleni harcot. Nagy Imre elvtárs ez év január 23-án az országgyű­lésen megtartott beszámolójában megállapította, hogy a törvényesség biztosítása és megszilárdí­tása terén komoly lépéseket tettünk előre. Az azóta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy e téren is újabb eredményeket értünk el állami életünk minden területén. A még meglevő, elő­forduló hibák ellenére meg lehet állapítani — és ezt a belügyminisztérium munkájának tapasz­talatai is sokoldalúan bizonyítják — hogy ál­lami szerveink vezetői és beosztottai gyakor­lati tevékenységét mindjobban áthatja, tevé­kenységük szilárd alapjává kezd válni a szocia­lista törvényesség. A párt útmutatása, nevelő, oktató munkája, kormányunk idevonatkozó határozatai, az ügyészség ellenőrző tevékenysége, de nem utol­sósorban a munka közben szerzett saját tapasz­talat mindjobban meggyőzi a belügyminisztérium munkatársait és beosztottait is arról, hogy né­pünk érdekeinek védelme, az ellenség aknamun­kájának megakadályozása, leleplezése csak tör­vényes eszközökkel lehet igazán eredményes. A mi törvényeink a dolgozó nép államának a tör­vényei, azoknak betartása személyre és funk­cióra való tekintet nélkül minden állampolgár megmásíthatatlan kötelessége. A belügyminisztérium vezetői és beosztottai azt is egyre jobban megtanulják, hogy az igaz­ság kiderítése minden bonyolult helyzetben csak­is egyféleképpen lehetséges, a törvényes eszkö­zök és módszerek szigorú, következetes betartá­sával. A kormányprogramm megjelenése óta bel­ügyi szerveink munkájában egyre ritkábban for­dulnak elő meg nem engedhető, törvényeink elő­írásaitól eltérő nyomozati és vizsgálati módsze­rek, becsületes emberek zaklatása, túlzott admi­nisztratív intézkedések. Ezt a fejlődést mutatja a többi között az a tény, hogy például a rendőri kihágási ügyek száma 1954. első negyedévében az 1953. hasonló időszakához képest, 88 százalékkal csökkent. Ha­sonló a változás a parasztságot érintő rendőri eljárások számának csökkenésében is, mert 1954. első negyedében >— 1953 azonos időszakához ké­pest — 80 százalékkal csökkent a beszolgáltatás­sal, engedély nélküli állatvágással stb. kapcsola­tos rendőri eljárások száma. A törvényesség megszilárdításának gyakor­lata minden tekintetben érezteti kedvező hatá­sát. Állami szerveink, köztük a belügyminiszté­rium és szervei munkájában a törvényesség meg­szilárdítása és fejlesztése terén elért eredmé­nyek elősegítették a lakosság és az állami szer­vek közvetlen, sokoldalú kapcsolatának elmélyí­tését. Elősegítik dolgozó népünk bizalmának nö­vekedését, kormányunkkal, állami szerveinkkel, intézményeinkkel szemben. A dolgozókkal való közvetlenebb és szorosabb kapcsolat viszont el­engedhetetlen feltétele állami szerveink jó mun­kájának, az elkövetett hibák és hiányosságok időbeni felismerésének és kiküszöbölésének. A törvényesség megszilárdítása fokozta az állami szervek, így a belügyminisztérium vezetői­nek és beosztottainak munkájában is a felelős­ségérzetet, hozzájárult a munka színvonalának emeléséhez, a minőség javításához. Ez a gya­korlat, a törvényesség megszilárdítása egyre in­kább arra serkenti vezetőinket és beosztottain­kat, hogy állandóan növeljék politikai és szak­mai tudásukat, műveltségüket, kulturáltságukat. A törvényesség megszilárdítása fokozta az állampolgárok biztonságérzetét — ugyanakkor csapást jelent az ellenségre — elősegítette és mindjobban elősegíti az ellenség elleni harc si­kerét és eredményességét. A törvényesség megszilárdítása és fejlesz­ORSZAGGYDLÊSI ÉRTESÍTŐ 18

Next

/
Thumbnails
Contents