Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

23 r. Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 2Sfi Ugyancsak jelentőségteljes munkát végez a közvetlenül a minisztertanács alá rendelt Orszá­gos Meteorológiai Intézet is. Az új kormánypro­grammal kapcsolatban a Meteorológiai Intézet feladatköre jelentősen kibővült. Az intézet ál­tal korábban ellátott feladatokon kívül a nagy­arányú és korszerű mezőgazdaság megteremtése és fejlesztése érdekében agrometeorológiai ku­tatásokat is végez. 1954-ben befejeződik a lő­rinci obszervatórium építkezése, felépülnek a vácrátóti agrometeorológiai és a siófoki Balaton­kutató és veszélyjelentő meteorológiai állomá­sok. A tudományos kutatómunka eredményessége érdekében az intézetnek az 1954. évben szoro­sabb kapcsolatot kell teremtenie a Szovjetunió­val és a népi demokráciákkal, szorosabbat, mint az elmúlt esztendőkben, hogy kiadott időjárás­jelentései mindinkább megközelítsék a tényleges időjárást, hogy jelentéseire végre építeni is le­hessen. (Derültség.) Az Országos Építésügyi Hivatal feladatai, különösen pártunk III. kongresszusa után jelen­tősen megnövekedtek. Az eddiginél sokkal fo­kozottabban kell elősegítenie az olcsóbb és ész­szerűbb építkezést, s általában a takarékosság és gazdaságosság érvényesítését a beruházásoknál. A hivatal alig egyéves fennállása alatt elkezdte lerakni ennek a munkának alapjait és bizonyos kezdeti eredményeket már elért. De erőfeszíté­seit egyelőre túlzottan a beruházásokat szabá­lyozó nagyszámú és bonyolult rendelet kidol­gozására összpontosítja, azaz fokozza a beruházá­sok körül amúgy is túltengő bürokráciát. Az Országos Építésügyi Hivatalnak sürgős feladata, hogy a beruházások gazdaságosságá­nak néhány alapvető követelményét a népgaz­daság különböző ágaira kidolgozza. Emellett se­gítséget kell nyújtania a beruházások előkészí­tésére és lebonyolítására jelenleg érvényben levő és részben saját maga által kidolgozott bo­nyolult rendszer egyszerűsítéséhez. A Minisztertanács Bértitkárságának is je­lentős szerep jut a kongresszus által megsza­bott feladatok végrehajtásában. Éberen kell őr­ködnie a bérfegyelem szigorú betartás felett, s ezen a területen élesen kell harcolnia minden­fajta bérlazítás ellen. A Minisztertanács Bértit­kársága hasznos munkát végez a bérfegyelem megszilárdítása érdekében, mégis előfordul, hogy egyes, a bérfegyelem megbontására irá­nyuló kísérletek elkerülik a figyelmét. Komoly feladata továbbá annak kidolgozása, hogyan al­kalmazhatjuk az anyagi érdekeltség elvét bére­zésünkben az eddiginél következetesebben és hatékonyabban azoknak a célkitűzéseknek meg­valósítása érdekében, melyeket a kongresszus a takarékosságért, az önköltség csökkentéséért, a minőség megjavításáért elénk tűzött. E tekin­tetben eddig csak kezdeti lépéseket tettünk előre és a minisztériumok mellett az elsősorban a Minisztertanács Bértitkárságán múlik. Az Országos Létszámbizottság feladata: har­colni az adminisztratív létszám felduzzasztására irányuló törekvések ellen, elsősorban a státus­rendszer segítségével. Munkájának voltak is bi­zonyos eredményei, mert például a létszámemel­kedés üteme az utóbbi időben csökkent, és sok helytelen, túlzott létszámigény kielégítését meg­akadályozta. Az Országos Létszámbizottság munkájában, státusrendszerében és annak alkalmazásában azonban még jelentős hibák vannak. így pél­dául a tervben megállapított létszámok és az Országos Létszámbizottság által meghatározott státusok között nincs meg az összhang. Ez bi­zonytalanságot okoz és az állami fegyelmet is lazítja. Vagy például: létszám-megállapítás a való­ban fennálló szükségletektől gyakran elszakad és a túlzott igény és a sokszor merev, elutasító álláspont közötti alkudozássá válik. Vagy pél­dául: a státusmódosítási kérelmek elintézése sok­szor hónapokig elhúzódik. Vagy például: az Or­szágos Létszámbizottság rendkívül sok apró kér­déssel foglalkozik, a többi között emiatt is az elvi munkára nem fordít elég gondot. Mindez együttvéve jelentős bürokratizmusi eredményezett s ugyanakkor az OLB mégsem tudta megakadályozni a státuslétszámok egész­ségtelen növekedését. A létszámellenőrzés munkájában a kongresz­szus irányelveinek megfelelően fordulatot kell elérni olyan irányban, hogy a központi szervek és a vállalati adminisztratív apparátus felduz­zasztását valóban megakadályozzuk, de ebben a munkában a központi szabályozás túltengése helyett jobban támaszkodjunk az egyes szervek, a vállalatok vezetőire. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett költ­ségvetés tartalmazza az ötéves népgazdasági terv 1954. évi feladatainak megoldásához szükséges pénzeszközöket. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlődése következtében azonban elkerülhetet­lenül felmerülnek olyan előre nem látott rend­kívüli feladatok, amelyek előre tervezhetőek nem voltak. Az előre nem látott rendkívüli fel­adatok megoldásához szükséges fedezetet, mint költségvetési tartalékot a minisztertanács költ­ségvetése tartalmazza. Ezzel az intézkedéssel is az előrelátó szocialista tervezés elveit érvénye­síti kormányunk. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a miniszter­tanács, a közvetlenül a minisztertanácsnak alá­rendelt hivatalok és a kisebb tárcák feladatainak elvégzéséhez a költségvetés biztosítja a kellő pénzügyi fedezetet, a költségvetést pártunk ne­vében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? SARFI RÓZSI jegyző: Piros László képvi­selőtársunk PIROS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Méa nem telt el egészen egy esztendő azóta, amikor 1953. július 4-én az országgyűlés lelkes egyönte­tűséggel elfogadta kormányunk új programmját Ez a programm, amely a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének múlt évi júniusi ha­tározatán alapul, új szakaszt nyitott meg népi demokráciánk fejlődésében, népünk életében. Ma már számtalan tény bizonyítja, hogy né­pünk örömmel fogadta és eredményesen harcol az új kormányprogramm megvalósításáért. En­nek a lelkes munkának kimagasló eredményeit láthattuk a pártunk III. kongresszusa tiszteletér^

Next

/
Thumbnails
Contents