Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-7
233 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án. szerdán. 234 támogatására, az Akadémia könyvtárának fejlesztésére, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére és kiszélesítésére közel 20 millió forintot irányoz elő, akkora összeget, olyan arányú támogatást, mely e célok megvalósítását biztosítja. Az Akadémia költségvetésében van biztosítva az aspiránsképzés anyagi fedezete is. A tudományos munka messzemenő ösztönzését és egyben tudósaink anyagi gondoktól való mentesítését szolgálja a költségvetésbe felvett 15,4 millió forint, mely elsősorban az akadémikusoknak, a tudományok doktorainak és kandidátusainak tiszteletdíjait biztosítja. Még külön közel 3 millió forint van felvéve a költségvetésbe a kiemelkedő kutatások premizálására, jutalmazására. További egymillió forint pedig arra van előirányozva, hogy akadémikusaink részére magasszínvonalú üdülést biztosítson. A költségvetés tehát biztosítja az anyagi alapot ahhoz, hogy akadémikusaink, a mi nagyszerű tudósaink újabb eredményekkel gyarapítsák, új dicsőséggel övezzék tudományos munkájukat. A minisztertanács költségvetésében van előirányozva az Állami Ellenőrző Központ működésének pénzügyi fedezete. Az ÁÉK-nak, mint az állami ellenőrzés központi szervének alapvető feladata a népgazdaság fejlődését gátló hibák felfedése és azok okainak feltárása. Az Állami Ellenőrző Központ eredményes munkát végez ezen a területen. Már számos jelentésben mutatott rá az állami és különösen a pénzügyi fegyelemben levő lazaságokra, a gazdaságosság követelményeinek figyelmen kívül hagyására, az önköltség kedvezőtlen alakulásának okaira és más hibákra. Különösen az utóbbi időben több esetben éles és jogos bírálatot gyakorolt egyes állami szervek munkája felett. Azonban az Állami Ellenőrző Központ munkájának is még sok fogyatékossága van, amelyek között a legkomolyabb, hogy vizsgálatai nem a népgazdaság legdöntőbb területein folynak, nem mindig a főhibák feltárására irányulnak. Ellenőrző munkája sokszor nem ad megfelelő segítséget állami szerveinknek, mert késedelmesen jelzi a bajokat, olyan időben, amikor a segítő intézkedések vagy már megtörténtek, vagy már nem hajthatók végre. Ha ezeket a hiányosságokat az Állami Ellenőrző Központ megszünteti, komoly támasza lesz a minisztertanácsnak és a minisztériumoknak a kongreszszus által megszabott feladatok végrehajtásában. A Munkaerő tartalékok Hivatala részére, 412 millió forintot irányoz elő a költségvetés, hogy feladatát, a szakmunkásutánpótlást és a munkaerőtoborzást biztosítsa. Az MTH lassan kiheveri a kezdeti és a hallatlanul nagyiramú növekedés nehézségeit és ha végre tervezésünkben véget vetünk a rögtönzésnek, a kapkodásnak, ha tanulólétszámunkat intézetenként a meglevő tényleges anyagi bázisra építve állandósítjuk, ha minden intézetünknek megállapítjuk a végleges profilját, azaz, ha véget vetünk az örökös átszervezésnek, akkor az MTH sem marad adósa népünknek. Azok a változások, amelyek népgazdaságunkban a múlt év júniusa óta történtek, mindezekre lehetőséget adnak, s máris tettünk számos intézkedést, melynek eredményeképpen egyre több elismerést kapunk gyárainktól, bányáinktól, építőipari vállalatainktól azért, hogy szakmailag jól képzett tanulókat nevelünk számukra. Lényeges javulás van ipari tanulóinknál a fegyelem terén is, amit azonban még tovább kell fokozni. A mi főtörekvésünk most az, hogy tanulóink fejlődését a szocializmust építő népünk hősi tettein, történelmünk dicső hagyományain keresztül olyan irányban befolyásoljuk, hogy az MTH tanulói a magyar ifjúság nagy táborának példamutató, hazájukat forrón szerető tagjai legyenek. Kormányunk bőkezű támogatással az ipari tanulóképzésről olyan mértékben gondoskodik, hogy azt semmiféle kapitalista országban még elgondolni sem lehetne. Mindezek mellett mégis szükséges az, hogy az MTH a pénzügyi fegyelem megszilárdítása, a szocialista vagyonnal való helyes gazdálkodás a túl bürokratikus vezetés leépítése és egyéb más intézkedések révén törekedjék arra, hogy az egyes ipari tanulóra eső hallatlanul magas képzési költséget a képzés és a nevelés színvonalának csökkentése nélkül fokozatosan csökkentse. A kormányprogramm középpontjában mezőgazdaságunk fejlesztése áll. Ezt a célt szolgálja a Földmérési és Térképészeti Hivatal is, amely a többi között ellátja a földnyilvántartással öszszefüggő feladatokat. Befejezte az 1954. évi gazdalajstrom összeállítását, s nagy ütemben folynak tovább a már a múlt évben megkezdett térképészeti, geodéziai és a legkülönfélébb földmérési munkálatok. A gazdalajstromok új rendszerű felfektetése és vezetése, valamint az egész munkálatnak az Állami Földmérési Hivatalhoz történt átadása biztosítja a beszolgáltatások arányos és igazságos megállapításának lehetőségét, biztosítja a gazdalajstromoknak az állami földkönyvekkel és földnyilvántartásokkal való szoros egyezőségét. Meg kell azonban mondani azt is, hogy a Földmérési és Térképészeti Hivatal munkájában még sok a hiba, nagy a lemaradás a kitűzött feladatokhoz képest. Népgazdaságunk rendkívül -fontos kérdése a mezőgazdaság szocialista szektorának megszilárdítása és minőségi fejlesztése. Ezért nagy feladat vár a Termelőszövetkezeti Tanácsra, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek irányító csúcsszervére. A termelőszövetkezeti vagyon védelmének megszilárdítása, a szövetkezeti vezetők munkájának további javítása, a szövetkezetek munkájának jó megszervezése, jó elszámolási rendszerek kidolgozása, az alapszabályok fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása szintén a tanács feladata. Tervezésünk helyes kialakítása és az éves pénzügyi terv végrehajtása érdekében elengedhetetlenül fontos a várható terméseredmények előzetes jó ismerete. Ezt a feladatot az Állami Termésbecslési Felügyelőség látja el. Munkája során felméri a várható terméshozamot, felbecsüli a betakarítási veszteségeket, összehangolja a saját maga és más szervek által végzett terI mésbecslési munkákat és eredményeket.
