Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

231 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án

} szerdán. 232 alapossággal a statisztikai munkában meglevő hiányosságokat, nem harcolt a statisztikai adatszolgáltatások maximaiizmusa ellen, sőt önmaga is túlságosan sok és részletes adatokat gyűjtött, bonyolult adatkérésekkel terhelte a vállalatokat, hivatalokat. A Központi Statisztikai Hivatal munkáját magasabb, tudományos színvonalra kell emelni. Mélyrehatóan kell elemeznie, hogy a kongresszus határozatai hogyan valósulnak meg, meg kell szüntetnie a statisztikai munka bürokratikus kinövéseit és mindezzel az eddiginél is hatékonyabb segítséget kell nyújtania a gazdasági vezetésnek. Pártunk és kormányunk azt várja a statisztikusoktól, hogy mutassák meg az elért eredményeket, a hibákat, és tegyék a statisztikát a népünk életszínvonalának emeléséért folytatott harc fegyverévé. A Központi Statisztikai Hivatal számára előirányzott költségvetési keret számol az előbb elmondott feladatokkal és biztosítja megvalósításuk pénzügyi fedezetét. A sok-sok dicsőséget szerzett magyar sport pénzügyi alapjait döntő mértékben kormányunk az Országos Testnevelési és Sportbizottság költségvetésében biztosítja. A felszabadulás óta elért ragyogó sporteredményeink, a londoni olimpián szerzett 10 aranyérem, a helsinki olimpián szerzett 16 első helyezés, a nemzetek sorrendjében elért harmadik hely, a számos világrekord, az európai csúcs, világbajnokság, a főiskolai világbajnokság, amelyeket a különböző sportágak versenyzői elértek, labdarúgóink ragyogó nemzetközi eredményei, főleg a londoni és budapesti nagyarányú győzelem az angol válogatott felett, mindmind annak a tervszerű sportfejlesztési munkának eredményei, amelynek nyomán elértük, hogy a felszabadulás előtti 45.000 nyilvántartott sportolóval szemben ma több mint félmillió az aktívan sportolók száma. Sportsikereink alapja a tömegsport. Ma már elmondhatjuk, hogy a sport nálunk az egész dolgozó nép közkincse, szívügye és egy-egy fontosabb nemzetközi sporttalálkozót milliók érdeklődése kísér. A sportban elért sikereink annak a következetes gondoskodásnak köszönhetők, amellyel pártunk és államunk a testnevelés és a sport széleskörű fejlődését elősegítette. E támogatás révén értük el azt is, hogy amíg 1939-ben a hivatalos statisztikai adatok szerint 5514 sportlétesítmény volt Magyarországon, ma jóval több, mint 12.000 van. Köztük olyan hatalmas létesítmény, mint a Népstadion. (Elnök: NAGYISTÓ

K JÓZSEF — 11.55) Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy sportsikereinkben igen nagy része van annak a sok-sok ezer, többtízezer társadalmi aktívának is, akik önzetlen munkájukkal segítik állami szerveink sportszervező munkáját. A nagy sikerek azonban nem kápráztathatnak el bennünket annyira, hogy észre ne vegyük a hibákat is. A további fejlődés érdekében sokkal több figyelmet kell fordítani a tömegsport általános min^égi színvonalának emelésére, több anyagi eszközt, megfelelő vezetőket és edzőket kell a mezőgazdasági dolgozók, a falu dolgozói részére biztosítani, hogy a magyar falu kultúrált szórakozási lehetőségét fokozzuk és biztosítsuk a falu tehetséges sportolóinak a fejlődését is. Nagy gondot kell fordítani a sportegyesületekben, de magában az OTSB-ben is az anyagi erők célszerűbb felhasználására, azaz a sport területén is gondosabb pénzgazdálkodást kell folytatni. A minisztertanács költségvetése tartalmazza az anyagi fedezetét azoknak a megállapodásoknak, amelyeket kormányunk az egyházakkal kötött. A jelen költségvetés e célra több mint 68 millió forintot irányoz elő. Reméljük, hogy a különböző egyházak mindinkább pozitívan értékelik kormányunknak a nép érdekében, hazánk felvirágoztatására irányuló cselekedeteit, intézkedéseit és ezekhez a maguk részéről is a legteljesebb támogatást nyújtják, s hozzájárulnak ahhoz, hogy az állam és az egyházak közötti jó viszony megszilárduljon, tovább javuljon. Kormányunk az ezévi költségvetésben is hatalmas összeggel támogatja a tudományos munkát. Ez tükröződik vissza a 138 millió forintos előirányzatból, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia használ fel. A Tudományos Akadémia átszervezése óta évről évre közelebb került a valósághoz, és a klasszikus tudományok fejlesztése mellett egyre nagyobb segítséget nyújt az ipar és a mezőgazdaság problémáinak megoldásához. Az Akadémia legfontosabb területeinek egyike a tudományos kutatói munka, amelyre a költségvetés több mint 53 millió forintot irányoz elő. A fizikatudomány továbbfejlesztésével és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tudományos kutatómunkák mellett egyre nagyobb jelentőségű a mezőgazdasági tudományos kutatómunka, melynek főcélja az állategészségügyi kutatások fellendítése, a leromlott talajok megjavítása, a terméseredmény növelése és a minőség megjavítása, általában a mezőgazdaság fejlesztésével összefüggő problémák tudományos kutatásának biztosítása. A Tudományos Akadémia és a gyakorlati élet szoros kapcsolatát bizonyítja olyan tudományos kutatói munkák támogatása, mint például az üzemek energiaszükségletének tudományos kiszámítása, a minőségi ellenőrzés matematikai módszereinek kidolgozása, az ipari termelés automatizálása tudományos alapjainak lefektetése — amelyekkel elősegíti az önköltségcsökkentést és a fizikai munka megkönnyítését — vagy az egészségügy területéről például az elhalálozási statisztikában első helyen álló vérkeringési megbetegedések leküzdése eszközeinek felkutatása. Az Akadémia költségvetése messzemenően biztosítja a biológiai, biokémiai, valamint az általános orvostudományi kutatások feltételeit. Kellő mértékben gondoskodik a történelemtudományok, a nyelvtudományok, valamint a népzenekutatás céljáról is. A tudományos munka területén az autarchia és elszigeteltség nem oldható fel a különböző tudományos eredmények és problémák megismertetése nélkül. Ezért az Akadémia költségvetése dokumentációs munkákra, a tudományos egyesületek és társaságok