Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-7
229 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 230 százalék helyett 70,1 százalékra teljesítették. A vasvári járás 32 községe közül húsz község dolgozó parasztsága május végéig az adóbevételi tervet túlteljesítette. Például Zsennye község 118 százalékos, Gersekarád 93 százalékos, Teiekes 91,5 százaiékos, Kán 86 százalékos teljesítést ért el az időarányos 66 százalék helyett. Párt- és tanácsszerveink számára a felsorolt példák mutatják, hogyan kell dolgozniuk annak érdekében, hogy az adófizetés területén megszűnjék a lemaradás. Tisztelt Országgyűlés! Minden jel azt mutatja, hogy hazánk új, nagy fellendülés küszöbéhez érkezett. Népünk fokozódó munkakedvvel dolgozik az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a művészet, a kultúra területén. Ez az új jelenség hazánk fejlődésében arra vezethető vissza, hogy népünk érzi pártunk és kormányunk politikájának igazát, s nap mint nap saját tapasztalata alapján győződik meg arról, hogy a párt és a kormány a nép ügyének szem előtt tartásával irányítja, vezeti az ország ügyeit. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongreszszusának határozatai feltárták népünk számára fejlődésünk nagyszerű távlatait. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy bármennyire is nagyszerűek ezek a feladatok, eredményes megvalósításukhoz komoly, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség. A feladatok nem könnyűek, de megoldhatók és meg is fogjuk azokat maradéktalanul oldani, mert népünk ügye ezt megkívánja. Ahhoz azonban, hogy a kongresszus határozatai valóra váljanak, mindenekelőtt az szükséges, hogy azokat népünk mindinkább saját ügyének tekintse. Azokat a nagyjelentőségű feladatokat, amelyeket pártunk III. kongresszusa kitűzött, sikeresen csak úgy lehet megoldani, ha a pártszervezetek, szakszervezetek, DISZ- és MNDSZ-szervezetek, valamint a helyi tanácsok mind erőteljesebben bevonják népünk egész erejét új életünk építésébe. Csak ennek a feladatnak sikeres és folyamatos megoldásával lehet eredményesen £ többi fontos feladatokat végrehajtani, enélkül nem! Ennek az alapvető feladatnak a megoldására új lehetőséget nyújt a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának nagyjelentőségű határozata az új Függetlenségi Népfront létrehozásáról. A párt vezetésével a Függetlenségi Népfront népünk eleven, harcos mozgalma lesz, amelyben megtalálhatja a helyét minden magyar dolgozó, munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő, mindenki, aki a haza javára, népünk jólétének emeléséért, a béke megvédéséért, a szocializmus győzelméért kíván dolgozni. (Elénk taps.) A Függetlenségi Népfront nagy mértékben megerősíti és kiszélesíti a város és a falu dolgozóinak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Szilárd alapra helyezi a munkás-paraszt szövetséget és bevonja új életünk építésébe a városi középrétegeket is. Az új Függetlenségi Népfront létrehozásával kiszélesedik népi demokratikus államunk tömegbázisa, népünk tevékenyebben vesz majd részt az államhatalmi szervek munkájában. Népünk így jobban támogathatja és ellenőrizheti állami szerveink munkáját. Ezért a Függetlenségi Népfront létrehozása továbbfejleszti népi államunk demokratizmusát is. Ezen az úton, a Függetlenségi Népfront létrehozásával válik lehetővé, hogy mind erőteljesebben milliók vegyék kezükbe a párt és a kormány politikájának, a kongresszus határozatainak végrehajtását. Ha milliók egységesen, lelkesen és szervezetten nap mint nap harcolni fognak a kongreszszus határozatainak végrehajtásáért, ha a kommunista és nem-kommunista vezetők bátran a nép kezdeményezésére támaszkodnak, ha mindenütt széttéphetetlen kapcsolatokat teremtenek népünkkel, akkor hazánk gyorsabb ütemben halad majd előre a fellendülés, a jólét útján. A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongreszszusa a népjólét további emelésének, a mezőgazdaság fellendítésének, a szocializmus építésének volt a kongresszusa. A kongresszus magasra emelte a nemzeti egység zászlaját. Utat mutatott az összes szocialista, demokratikus, hazafias népi erők tömörülésére a Magyar Függetlenségi Népfrontban. Népünkre támaszkodva, a hatalmas szocialista Szovjetunió testvéri támogatásával, a népi demokratikus országok segítségével győzelemre visszük pártunk III. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait, a szocializmus felépítését hazánkban. (Lelkes taps.) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében az előterjesztett 1954. évi állami költségvetést elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? SARFI RÓZSI jegyző: Kossá István képviselőtársunk. KOSSA ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A minisztertanács és a közvetlenül a minisztertanács alá rendelt hivatalok 1954. évi költségvetéséről a beterjesztett javaslat alapján megállapítható, hogy az a takarékosság kellő alkalmazásával készült. Ez persze nem jelenti azt, hogy a különböző szervek gazdálkodását és ügyvezetését ismételten felülvizsgálva, nem lehetne ezeknél a hivataloknál is újabb megtakarításokat elérni. A minisztertanács alá rendelt hivatalok közül elsőnek az Országos Statisztikai Hivatalról kell szólnom. A Központi Statisztikai Hivatal 1949-ben történt átszervezése ótéT'sokat fejlődött. Létrejött hazánkban az egységes statisztikai beszámolási rendszer, a statisztikai munka színvonala emelkedett, a statisztika a vezetés, az ellenőrzés eszköze lett. A Központi Statisztikai Hivatal egyre inkább megfelel annak a feladatának, hogy az országban folyó statisztikai munka egységét biztosítsa. Komoly segítséget ad a gazdasági vezetéshez és nem egy jelentésében mutatott rá népgazdaságunk fejlődésének egyes hiányosságaira. Az elért eredmények ellenére azonban a statisztika még nem mindenben felel meg a követelményeknek, a Központi Statisztikai Hivatal pedig nem fordított elég gondot a statisztikai munka egészének az ellenőrzésére. Különösen a minisztériumok és az alsóbb szervek statisztikai munkája nem fejlődött kielégítően, de a Központi Statisztikai Hivatal munkájának színvonala sem kielégítő még. A Központi Statisztikai Hivatal nem bírálta kellő
