Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

219 Az országgyűlés 7. ülése 1954. dett a mozilátogatók száma. A felsorolt számadatok meggyőző erővel mutatják fejlődő kultúrforradalmunk nagyszerű újabb eredményeit. A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredményekről számolhatunk be. Megszűnt a rendőrbíráskodás. Ügy a rendőrség és az ügyészség, mint a bíróságok vonalán nagyszámú olyan intézkedés történt, amely az eljárás törvényességét fokozza és az alaptalan zaklatások kiküszöbölését szolgálja. Ennek eredményeként a bíróságoknál indított büntetőeljárások száma 1953. második felében lényegesen csökkent és ez év első negyedében is jelentősen alatta maradt a korábbiaknak. A vádemelésekszáma 1953 második felében 1953 első feléhez viszonyítva közel 40 százalékkal csökkent. Ugyancsak csökkent az előzetesen letartóztatottak és végeredményben az elítéltek száma is. 1953 második felében 1953 első feléhez viszonyítva a csökkenés ezen a téren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampolgárokkal szemben. Ezt nagy mértékben elősegítette a dolgozók bejelentéseinek és panaszainak elintézésére vonatkozó 1954. évi I. törvény. Ennek alapján az állampolgárok mind nagyobb, számban keresik fel panaszaikkal a megfelelő állami szerveket. A kormányprogrammban kifejtett elvnek megfelelően szigorú intézkedésekkel, és ha ez nem használ, súlyos büntetésekkel is ki kell küszöbölni minden területen a törvényesség megsértését. Ennek megfelelően több esetben indult már büntetőeljárás olyan állami funkcionáriusokkal szemben, akik súlyosan megsértették a törvényességet, az állampolgárok jogait. Ilyen büntetőeljárás 1953 második felében 57, 1954 első negyedében 31 volt. Fontos eredményként kell megemlíteni az amnesztiarendelet végrehajtását, valamint az internáló táborok megszüntetését és a kitelepítettek helyzetének rendezését. A törvényesség megszilárdítása terén jelentős lépésnek kell tekinteni az ügyészség megszervezését. Mindezek az intézkedések azt eredményezték, hogy a szocialista törvényesség megerősödött. Az állampolgárok zaklatásának megszüntetésére a kormány által tett erélyes intézkedések komolyan éreztetik hatásukat, sok jogos sérelem orvoslást nyert és növekedett az állampolgárok bizalma az állami szervek iránt. Minden kétséget kizáróan megállapthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly eredményeket ért el. Az elért eredmények mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politikája. Pártunk III. kongresszusa az új szakasz jellegzetességéről a Központi Vezetőség beszámolójában többek között a következőket állapítja meg: »A szocializmus építésének ú.i szakaszában egész politikánk és így gazdaságpolitikánk központi kérdése a munkásosztály államhatalmának és e hatalom alapjának, a mun kás-paraszt szövetségnek további következetes megszilárdítása, a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítése és megerősítése és ennek megfelelően a népjólét állandó emelése, a mezőgazdasági termelés gyors felévi június hó 16-án, szerdán. 220 lendítése és a fogyasztási javak termelésének fokozása«. Ezek a megállapítások pártunk Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain alapulnak. Ezeknek szellemében dolgozik pártunk és kormányunk immár egy éve. Az új szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954. évi állami költségvetés is iegfőbb feladatának. Ezért, amíg 1953-ban az öszszes beruházásoknak több mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett összegű beruházáson belül jelentősen növekszik ez évben a mezőgazdaság, a könnyűipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok részesedése. Míg 1953-ban a mezőgazdaság beruházása a/ összes beruházások 13.7 százaiékát tette ki, addig 1954-ben 24 százalékra emelkedik. A lakásépítés beruházásai 6.2 százalékról 13.3 százalék ra, a munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházások aránya pedig 1.3 százalékról 2.3 százalékra nő. az egyéb szociális és kulturális beruházásoké 8.3 százalékról 13 százalékra emelkedik. A beruházások és a közületi fogyasztás csökkentése, valamint a könnyűipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság fejlesztése révén a párt és a korrnány biztosítani kívánja, hogy a lakosság közvetlen fogyasztása 1954-ben 1953-hoz képest közel 19 százalékkal emelkedjék. Ezáltal a lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemből az 1953. évi mintegy 60 százalékról közel 70 százalékra emelkedik. Ezenkívül a nemzeti jövedelem 12 százalékát fordítjuk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 százaléka. A dolgozó nép ilyen nagyarányú részesedése a nemzeti jövedelemből először fordul elő a magyar történelemben. (Taps.) A nemzeti jövedelemnek ilyen felhasználás* mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé, örömteljesebbé. A mi népünk többé már nem egy maroknyi kizsákmányoló csoport gazdagodásáért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. (Taps.) Az 1954. évi költségvetésünk közel 900 millió forinttal csökkenti honvédelmi kiadásainkat is, ami ugyancsak hozzájárul népünk életszínvonalának emeléséhez. Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De mivel számottevő erők — különösen az Egyesült Államokban — továbbra is a háború előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helyesen cselekszik, amikor a honvédelmi kiadások csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordíl fiatal, de erősödő néphadseregünk, egész honvédelmünk további fejlesztésére és megerősítésére. Népünk szabad és békés élete, hazánk függetlensége — legdrágább kincsünk. Gondoskodni kell és gondoskodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet tenne arra, hogy kezet emeljen népünk szabadságára, békénkre, ha-