Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-54

1197 Az országgyűlés 54. ülése 1952. kar szerepét szánták. E kör szellemét fejezte ki Hallstein, bonni tkülügyi államtitkár azzal ia leg­utóbbi kijelentésével, hogy a szövetségi kormány „Európa egyesítésére töreksziik egészen az Uraiig. •Ebből a néhány vonással megvont helyzetképiből is láthatjuk, milyen fontosa Drang nach Osten im ­periialistia németség helyett egy demokratikus, béke­szerető Németonszág létrejötte ,a béke ügye szá­mára, a ibékefront számára és benne és vele a.ma­gyar nép számára. A Magyar Népköztársaság kor­mánya ez év folyamán kénytelen volt nyilatkozni az ellen ia .különszerződés ellen, amelyet az Egyesült Államok Nyugat-Németország úgynevezett kormá­.nyával az »európai védelmi közösség« és az »éuró­•pai hadsereg« alakításáról megkötöttek. A magyar nép azt is tudja, t. Országgyűlés, hogy à német nép nem azonos a hitlerizimussal, az imperializmussal, melyet külföldi, angolszász tá­mogatással, a Herrenclub urai, a balti bárók, po­rosz junkerok, ,a rajnai nagyipar tőkései, a Reichs­wehr tábornokai segítettek felnőni s a müncheni árulással a nyugati imperialisták a világra szaba­dítani. A német történelmi, nyugati és gazdasági viszonyok, nem utolsősonban a jobboldali szociál­demokraták árulása teremtik elő a hitlerizmust, amelyet a dolgozó német milliók elítélnek és meg­tagadnak. A magyar nép szívére vette a ibékefront lángeszű vezérének," Sztálinnak tanítását, aki még a háború alatt, a hitlerista okkupáció szörnyű ide­jén, 1942.'február 23-án fogalmazta meg halhatat­lan érvényességgel az igazságot: »Nevetséges volna Hitler klikkjét a német néppel, a német ál­lammal azonosítani. A történelem tanúsága az, hogy a hitlerek jönnek és mennék, de a német nép, de á német állam — marad —«. A Szovjetunió a háború után és azóta s a potsdami egyezménynek megfelelően rendületle­nül folytatja a német .békeszerződés mielőbbi meg­kötésére, az összes megszálló csapatoknak Német­országból való kivonására és az egységes, függet­len, békeszerető,: demokratikus Németország meg­teremtésére irányuló politikáját, mert ilyen Német­ország fennállássá a békeszerető Szovjetunió mellett kizárja az új európai háború lehetőségét. Ebben a szellemiben folyt le népünk bölcs ta-' nítójának, Rákosi Mátyásnak vezetésével a magyar államférfiak berlini látogatása ia Német Demokra­tikus Köztársaságiban. Ezzel a látogatással az 1950. június 23—24-i gazdasági és kulturális .egyezmények után a magyar nép újiból tanújelét adta, hogy a legnagyobb érdeklődéssel kíséri a Né­met Demokratikus Köztársaság gigantikus harcát a békeszerződés megkötéséért, az egységes, erős, sza­.bad, független és virágzó demokratikus Németor­szág létrehozásáért. Elsőízben fordult elő a két nép történetében, hogy vezetőik két egyenjogú állam képviselőjeként találkoztak Berlinben, Németország fővárosában. Ezt a történelmi eseményt az tette -le­hetővé, hogy a dicső szovjet hadsereg csapatai fel­szabadították népeinket a német fasizmus és impe­rializmus igája alól, amelyben a magyar .nép is hosszú időn át volt kénytelen gyötrődni. Ahogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakult, ahogy felsorakozott a béke, a szocialista'építés hí­vei közé, olyan mértékben változott át rokonszenvvé a múltra való emlékezés és izmosodott a barátság. T. Országgyűlés! Több mint két éve megkez­dődött, mondhatatlan kínok, szenvedések közepette, évi december hó 17-én, szerdán. 1198 roppant arányokban folytatódott Koreában a há­ború, bombázással, b aktéri umhá.ború val, • atomfegy­ver ékkel. Az amerikai imperial izmusnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadása azt jeientette, hogy az amerikai-angol tömb az. ag­resszív háború előkészítéséről áttért a közvetlen tá­madásra. A koreai nép a bátor kínai önkéntesek­kel szorosan együttműködve, hősiesen , védelmezi hazája szabadságát és függetlenségét, visszaveri a ibékebontóikat, kivívja az egész demokratikus és békeszerető emberiség lelkes rokonszenvét. Az ame­rikai imperialisták támadása megszakította a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság néptömegei­nek békés, építő munkáját. Amióta ott 1950 nya­rán Dulles amerikai ágens, azóta Eisenhower kül­ügyminisztere, megjelent, az ENSZ zászlaja: a'att pusztító amerikai és egyéb csapatok embertelen:ke­gyetlenséggel dúlják és pusztítják Észak-Korea 'bé­kés városait és falvait. Annak az ENSZ-nek a zász­laja alatt teszik, amelyet a -békevilágmozgalom vissza akar téríteni eredeti feladatához, hogy az amerikaiak szavazógépezete helyett teljesítse köte­lességét az emberiség iránt. Az Egyesült Államok kapitalistái a belső gazdasági nehézségeket akarják a koreai háborúval, a fegyverkezési hajszával;: az ipar militarizálásával ellensúlyozni. .Az amerikai imperializmu s stratégiájának tulajdonsága," hogy vezetői katonai terveiket más népek, (felhasználá­sára építik, mint vak eszközöket; magyarán, ágyú­tölteléket. Ezért beszélt most Eisenhower koreai útja előtt annyit a délkoreai katonák szaporításá­ról, illetve arról, hogy ázsiaiak, délkoreaiak, Japán, Taivan népei harcoljanak az ázsiaiak ellen, hogy az amerikai kötelékeket, fokozatosan ezekkel a csa­patokkal helyettesítenék. Az úgynevezett ENSZ-nemzetek csapatai min­den lelkesedés nélkül harcolnak, a katonák nem hisznek a maguk diadalában, mert az igazságta­lan ügy nem szül hősiességet és hősöket. A koreai háború maris többszázezer : halottat és sebesültet követelt-az amerikai néptől, amely hangos szóval sürgeti: hozzátok haza fiainkat Koreábóhn Az amerikai anyák országos mozgalmat indítottak a Koreában harcoló fiaik visszahívására;^Ugyanak­kor a dolgozók és a békeszerető emberek világszerte tiltakoznak a koreai háború rémségei, a csëzsai és kocsedói vérengzés, a koreai és kínai hadifog­lyokkal szemben elkövetett gaztettek ellen. Villág­. szerte minden 'tisztességes ember megrendülve, ökölbeszoruló kézzel olvasta az amerikaiak bakté­riumháborújának tényeit nyomozó kínai bizottság •jelentését az amerikai imperialisták koreai bűn­cselekményéről.' -• Majd a Demokratikus Jogászok Nemzetközi •Szövetségének bizottsága s legutóbb "\% állam tudósaiból alakult nemzetközi tudományos bizott­ság megcáfolhatatlan bizonyítékokká] sütötte.; az amerikai fegyveres erők parancsnokainak homlo­kára, a szégyenbélyeget: bűnösök a békés lakosság tömeges irtására szolgáló embertelen baktérium­fegyver alkalmazásában. Most derüli ki, hogy .ami­kor elindították a koreai háborút, csak könnyű kalandnak képzelték — természetesen a maguk számára. Truman most keserű szavakkal nyilatko­zik MacArfhurnak a koreai háborúban.játszott,sze­repéről, öt .nem a véreskezű gyilkos gaztettei • há­borítják fel, hanem szemrehányást tesz, hogy a • tábornok tévesen informálta őt, amikor 195Í ele-

Next

/
Thumbnails
Contents