Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-54

1199 Az országgyűlés 54. ütése 1952. jen találkoztak. Ezen a megbeszélésen ugyanis MacArthur biztosította őt arról, hogy a kínai kato­nák nem avatkoznak be Koreáiban "és hogy ezen a félszigeten a háború máris befejeződik. Nos, ez a reménysége az amerikai imperialis­táknak nem vált be, de bevált a másik: a koreai háború hatalmas extraprofithoz juttatta az ameri­kai halálgyárosokat. Hivatalosan és éppen ezért szépített amerikai adatok szerint a háborús mono­póliumok jövedelme 1951-ben 17 százalékkal' volt több, mint 1949-ben s háromszor akkora, mint .1938-ban. A fegyverszüneti tárgyalások folyamán az =imerik:ai parancsnokság több hónapon át az in­tézkedések egész sorát alkalmazta a hadifogoly­táboraikban hogy terrorizálja a hadifoglyokat és kikényszerííse, hogy lemondjanak a hazajutásrol. A hadifogoly koreaiakat és kínaiakat arra kény­szérítették, hogy saját vérükkel írjanak nyilatko­zatokat. Akik ezt megtagadták, azokat bántalmaz­ták és legyilkolták. Mindezt azért, hogy a megkín­zott és meggyötört hadifoglyokból kikényszerítsék a hazatérésről lemondó nyilatkozatokat. Eisenhower megválasztása előtt beigért ko­reai útja, mellyel újabb szavazatokat csikart ki a mag;» számára, egyáltalán nem a koreai kérdés békás rendezését szolgálja, hanem a koreai háború folytatásának és kiszélesítésének, más nemzetek hadseregei felhasználásának tervét s az ez e'őtt áüó nehézségek elsimítását. Háromnapos koreai látogatása után Eisen­hower azt jelentette, hogy »jöttem, láttam«, de nem teheti hozzá, hogy »győztem«. Népünk kezdet­től fogva testvéri ragaszkodással, a hősöknek ki­járó csodálattal, s a győzelem biztos tudatával szemlélte és szemlélt a bátor koreai nép maga­tartását és elszánt harcát a békés hazájára törő amerikai imperialisták és. cinkosaik ellen. Mi ma­gunk »semmi áldozatot nem sajnálunk, hogy bé­kénk és jövő fejlődésünk hü őrét, fiatal honvédsé­günket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon felelni a reá háruló feladatoknak«. Mindenki — tisztelt Országgyűlés —, még az is, akinek a kérdés okairól nem az a véleménye, ami a mienk, de a ibékét akarja, velünk lehet a béke frontjában, velünk harcolhat a békéért, a leg­szélesebb népfrontban. E cél, a tartós béke elérése a mai történelmi helyzet, a demokiráoia és béke ügyének hatalmas győzelme lesz. Az imperializ­mus és a háború tábora, valamint a demokrácia és a béke tábora közötti jelenlegi erőviszony tel­jesen reálissá teszi ezt \a célkitűzést. De rossz béke­barops lenne az, aki csak gyűléseken és szavak­ban harcolna a békéért s nem elsősorban munká­jával, történelmünk legnagyobb vállalkozásával, az ötéves terv megvalósításával, amellyel- behozzuk történehnünk évszázados mulasztásait. Soha nem tudja az elfelejteni, akinek al­kalma volt közvetlenül hallani, amit Obrazcov, ez a nagy, igaz művész mondott, igazán szívevei ba­rátkozva, első ittlétekor. Azt mondta — tisztelt Országgyűlés —, hogy -fővárosunk utcáin járva elhé'/i a gyerekeket, a jövő ígéretét s hogy kedves, szép gyerekek a .magyar"; gyerekek és mi mind­.nyáj'tii - -. úgymond — azt akarjuk a békefront-' tan, hogy soha ne torzuljanak rémületbe, der­medt sírásba ezek a mosolygó gyermekarcok, ne ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ évi december hó 17-én, szerdán. . • 1200 hallj ík jnégegyszer az ágyúdörejt, a becsapódó bombák zuhanását, ne lássák az égő házak láng­ját, mindazt a szörrtyű rettenetet, amit átéltünk. Ez az akarat, ez az elszánt, kemény, az életet akaró, de ha kell, halálos komolyságú akarat tölt d bennünket, mindannyiunkat a békefrontban, jól tudva, hogy »a tartós béke« — mint azt népünk tanítója, Rákosi Mátyás mondotta —, »további boldogulásunk, egész jövőnk alapja«. Ezért állunk ott a békefront ban milliók és százmilliók között fin, magyarok is, gyermekeinkért, népünk életéért, íz emberiség boldogabb, szebb, igazságosabb jö­v'őjéá-'t. Minthogy a Magyar Népköztársaság külpoli­tikája a héke megvédésének ügyét szolgálja, a költ­ségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Pafragi György •képviselőtársunk. PARRAG1 GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés!. Amikor a külügyi tárca költségvetéséhez hozzá­szólok, -azzal a megállapítással kell kezdenem, hogy a Magyar Népköztársaság külügyminiszté­riuma a magyar nemzet függetlenségének egyik legfontosabb őrhelye, állami felségjogaink hatásos védelmezője Amíg szeretett Néphadseregünk őr­ködik dolgozó népünk külső és belső békéje felett é<í kemény kézzel fogja a fegyvert, védelmezi ha­zánk, függetlenségét, népünk békés alkotómunka­iának nagyszerű eredményeit, addig népköztársa­ságunk külügyminisztériuma a nemzetközi poli­tika vonalán, >>i diplomáciai frontokon, a nemzet­közi fórumokon képviseli népünk, államunk érde­keit, veri vissza az ellenség beavatkozási kísérle­teit y-agv -jogellenes cselekedeteit. Ezt a magas­rendű feladatát népköztársaságunk külügyminisz­térium i az elmúlt évben is a legteljesebb mérték­bea teljesttette és ezért dolgozó népünk elismeré­. sét éidemelte ki. Tisztelt Országgyűlés! Rögtön felszólalásom kezdetén foglalkoznom kell hazánk külső ellensé­geinek ama (beavatkozási kísérleteivel, a nemzet­közi jogot lábbal tipró cselekedeteivel, szennyes rágialomhadjáratáinak hazugságaival, amelyeknek egyetemes célja az volt, hogy a Magyar Népköz­társaság területét is egyre inkább bevonják hideg­háborújukba, fokozzák a háborús feszültséget ha­zánk nyugati és déli határain, * titóista, osztrák klerikális és jobboldali szociáldemokrata ügynö­keik felhasználásával. 1952-ben az amerikai imperialisták Magyar­ország ellen már nemcsak az atomdiplomácia ismert módszereivel folytatták a hidegháborút, ha­nem égészen alvilági gengszter-eszkÖzökíkel: gép­pisztolyokkal, gyilkoló szerszámokká!, gyorsan­ölő mérgekkel. A hidegháborúban tehát már a gengszter-világ arzenáljának fegyvereihez nyúl- • tak. Ez.az imperialista hidegháború ma már nem­csak diplomáciai módszereiben nem válogatós, de eszközeiben,. gyilkoló szerszámaiban sem. Láttuk ezeket a szerszámokat, mint bűnjeleket, a jugo­szláviai emberrablók legutóbbi tárgyalásán. Nem­csak a fegyverek, a gumicsónak, a mérgesfiolák viselték a »Made in USA«, az »Amerikában gyár­tották« bélyeget, hanem az egész bestiális ügy rendezésére, értelmi szerzőségére, is rásütötték a •bizonyítékok az amerikai gyártmány bélyegét. Ezt 92

Next

/
Thumbnails
Contents