Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1163 Âz országgyűlés 53. ülése 1952, tőkések, nem a gyárosok, nem a bankárok, nem a nagyibirtokosok vágják zsebre. A magyar nép magának dolgozik, magának építi boldog életét, szocialista jövőjét. Az egykor elnyomott, jogfosztott magyar nép véglegesen, egyszersmindenkorra saját ügyének intézőjévé, az ország igazi gazdájává lett. Hazánkban a Szovjetunió állandó és nagyarányú, önzetlen segítsége nyomán olyan hatalmas, soha nem látott békés alkotómunka folyik, amilyenre még nem volt példia a magyar történelemben. Hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá, a gépek, a vas és acél országává van átalakulóban. Elért eredményeink értékes bizonyítékai annak, hogy milyen nagyszerű alkotásra képes egy nép, ha szabad és 'független, ha maga veszi kezébe saját sorsának irányítását, ha teremtő, alkotó erejét ,a békés alkotó munkára fordítja, ha munkájának gyümölcse nem a kiváltságosok vagyonosodását, hanem a közjót a nemzet érdekeit szolgálja. Nem kétséges azonban előttünk egy percig sem, hogy ezeket a nagyszerű eredményeket csupán a magunk erejére utalva nem tudtuk volna elérni. Minden elért eredményünket, sikerünket felszabadítónknak, a Szovjetuniónak, népünk igaz barátjának, Sztálin elvtársnak köszönhetjük, aki felszabadulásunk első pillanatától kezdve felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és nyújt, számunkra. Az eddig elért eredményeink kétségtelenül nagyok. Mindez azonban még csak egy része annak, amit el akarunk és el is fogunk érni ötéves tervünk sikeres megvalósítása során. Népgazdaságunk fejlesztésére 1953-ban 31.7 milliárd forintot, 2.5 százalékkal többet fordítunk, mint 1952-ben. Ipari termelésünket 1953-ban az 1952. évhez viszonyítva 16 százailékfcal, ezen (belül nehézipari termelésünket 22.6 százalékkal fogjuk növelni. Padunk és kormányunk 1953-ban még tovább kívánja fejleszteni a mezőgazdaságot. Ennek megfelelően a mezőgazdasági beruházások összege az ez évihez viszonyítva 37 százalékkal emelkedik a költségvetés szerint. Ezen felül a termé sihozamunk emelése érdekében mintegy 20 száza léklkai növeljük a beruházások összegét a növényápolás terén az előző évihez viszonyítva. Tovább növeljük a •gépállomások gépállományát, s ennek megfelelően 1953-ban 34 százalékkal többet fordítunk a , gépállomások beruházásaira. A gépállomások 213 százalékkal több előhántolós ekét, 165 százalékkal! több traktoros vetőgépet és 337 százalékkal több kombájnt kapnak 1953-ban, mint 1952-ben. Ezek szerint a kombájnállomány az 1952. évivel szemben több mint háromszorosára emelkedik. Ez a nagyarányú 'gépesítés lehetővé teszi, hogy minél szélesebb körben alkalmazzuk a gépi talajművelést és a növényápolás gépesítésével jelentős mértékben növeljük a terméshozamot. -, Az állattenyésztés terén a beruházások összege az ország állatállományának emelésén, a minőség továbbfejlesztésén és az állategészségügy javításán túlmenően az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek tenyésztési munkájának fejlesztése a íő cél. Ennek megfelelően állattenyésztésünk fejlesztésére 60 százalékkal nagyobb összeget ruházunk be a jövő évben, mint ez évben. A fedez tetési állomások számát 16 százalékkal növeljük és mintegy 40 millió forintos beruházással új, korszerű áiht' vakcina termelő intézetet és egyéb állategészsékORSZAGGYULÊSI ÉRTESÍTŐ évi december hó 16-án, kedden. H64 ügyi és állattenyésztési intézményeket létesítünk. Ezek megvalósításával jelentős mértékben vissza tudjuk szorítani az évenként sokrhillió forint kárt okozó különféle állatbetegségek fellépését.. Az ország fásítására, mezővédő erdősávok létesítésére 1953-ban 81 százalékkal nagyobb összeget ruházunk be, mint ez évben. Az öntözött területet 56 százalékkal növeljük. A termelőszövetkezetek növekedése egyre több szakképzett agronómnst és állattenyésztőt igényel. Ennek megfelelően a szakoktatás területén 1953-ban 100 százalékkal nagyobb összeget ruházunk be, mint ez évben. így biztosíthatjuk, hogy minél több szakmailag és politikailag jól képzett agronómus, zooteohnikus álljon a termelőszövetkezet -rendelkezésére, hogy ott tudásukat felhasználva, biztosítsák a növénytermelés és az állattenyésztés hozamának lényeges növelését. T. Országgyűlés! Bármerre nézünk ebben az országban, mindenhol kézzelfogható tények bizonyítják, hogy ebben az évben is komoly eredményeket értünk el. A jövő évben azonban — mint ez az előttünk lévő költségvetésiből is kitűnik— még sokkal nagyobb feladatokat ketll megoldanunk. Azok a hatalmas feladatok., amelyeket 1953-ban meg kell valósítanunk, szükségessé teszik mindenekelőtt az állami fegyelem megszilárdítását. Szilárd állami fegyelem nélkül az előttünk álló hatalmas feladatokat nem tudnók megvalósítani. Az állami fegyelem megszilárdítása, a szocializmus építésének útján való gyorsütemű előrehaladásunk, tervgazdálkodásunk mind erőteljesebb kiépülésé megköveteli, hogy a minisztertanácsot az eddiginél lényegesen több és nagyobb feladatok ellátására alkalmas szervezetté alakítsuk ki. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államigazgatási szervének, a minisztertanácsnak az alkotmány értelmében alapvető feladata a népgazdasági tervek megvalósításának biztosítása és a minisztériumok, valamint a közvetlenül alája rendelt szervek munkájának Irányítása. Az egyre növekvő feladatok megvalósítására szükségképpen felállított újabb minisztériumok létrehozása különösképpen szükségessé teszi a szilárd központi államvezetés biztosítását. Ezért választotta meg az országgyűlés az egész dolgozó magyar nép szeretett és bölcs vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat a. minisztertanács elnökévé. (Lelkes taps.) Ezért vált szükségessé az is, hogy a minisztertanács munkájának megerősítésére az Elnöki Tanács az országgyűlés két ülésszaka között a minisztertanács elnöke mellé elnökhelyetteseket válasszon meg. A minisztertanács kötelessége, hogy biztosítsa az országgyűlés által hozott törvények és a rendeletek végrehajtását. Annak érdekében, hogy legfőbb államigazgatási szervünk feladatát megfelelően el tudja látni, a költségvetés a minisztertanács elnökének hivatala cím alatt 36.4 millió forintban biztosítja a kiadások fedezésére szükséges összeget. Ebben az előirányzott Összegben a hivatali szervezet működésével összefüggő személyi és egyéb költségeken belül igen jelentős összeget tartalmaznak az országos vonatkozású események kiadásai. Ezek közül az események, közül ki • kell emelnünk azt az egyre hatalmasabb mértékben jelentkező versenymozgalmat, amely a minisztertanács vándorzászlajának elnyeréséért népgazdaságunk egész területén, az ipar és a- mezőgazdaság 89