Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

I 1159 Âz országgyűlés 53. ülése 1952. A tervben és a költségvetésben foglalt óriási feladatok megoldásával nemcsak a szocializmushoz visszük közelebb népünket, hanem előmozdítjuk a béke megvédésének minden becsületes ember számára drága ügyét, hozzájárulunk a béke, a haladás és a demokrácia világméretű táborának erősítéséhez, melynek élén a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió halad . és amelyet Sztálin elvtárs lángelméje irányít és. visz diadalra. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága az 1953- évi költségvetést letárgyalta és jóváhagyta. Kérem az Országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetését fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÖZSEF jegyző: Dögei Imre képviselőtársunk. DÖGEI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés visszatükrözi minden ország gazdasági, pénzügyi és kulturális"', helyzetét, a kormány bel- és külpolitikáját. A költségvetés bevételi és kiadási oldala, ezen belül az egyes tételek megmutatják, hogy a kormányzat honnan veszi a kiadások fedezésére szükséges összeget és hogy a bevételeit milyen célokra használja fel: a békés építkezésre, a dolgozók gazdasági és kulturális életszínvonalának fejlesztésére, va.gy ( padig) az ország, a dolgozó nép érdekeivel merőben ellentétes, a társadalom egy szűk rétegének meggazdagodását elősegítő háborús célokra fordítja? Nézzük meg, mit mutatnak az előttünk lévő 1953. évi költségvetés adatai. Az előttünk lévő , 1953. évi költségvetés adatai először is azt mutatják, hogy ez a költségvetés a békés alkotó munka, egy szocializmust építő ország költségvetése. Az előttünk lévő költségvetésiben messzemenően érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye, amelyet Sztálin elvtárs ia következőképpen határczott meg: »Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális k~elégítésének. biztosítása a szocialista termelésinek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján.«.,: Másodszor pedig azt mutatja, hogy ebben az évben jól gazdálkodtunk. Jól gazdálkodtunk, mert a költségvetésben előirányzott összegeket az előírások szerint használtuk fel, mert számos területen komoly megtakarításokat értünkéi, mert egész népgazdaságunkban, az iparban, ia mezőgazdaságiban, a kultúra, a tudomány, a művészet terén olyan komoly eredményeket értünk el, amelyekről a múltban álmodni sem mertünk, amilyen eredményeket egyetlen kapitalista ország sem tud felmutatni, amelyeket az imperialisták joggal irigyelnek tőlünk, amelyekre viszont mi joggal lehetünk büszkék. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy ipari termelésünk egy év alatt a munkásosztály,

; az értelmi sóg, és ezen belül a műsziaki értelmiség áldozatos munkája, egyre szélesebb körben kibontakozó ïendiületes versenymozgalma következtében 22 százalékkal, ezen belül nehéziparunk mintegy 30 százalékkal, az ipar termelékenysége-mintegy 11 százalékkal növekedett. Iparunknak ezt a múltban soha nem tapasztalt fejlődését úgy tudjuk kellően értékelni, ha összehasonlítjuk azzal a 0.8 százalékos fejlődéssel, amelyet iparunk: a felszabadulás előtti Horijhy-M a gyarors'z ágon évente. átlagosan elért. évi december hó 16-án, kedden. 1160 \• '. Ipari termelésünkhöz hasonlóan hatalmas fejlődést értünk el a kultúra területén is. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma jelenleg több mint 46 ezer, ami mintegy 11 százalékkal magasabb a mult évi létszámnál. Dolgozó népünk fiai és leányai előtt nyitva állnak az iskolák kapui, ez évben már középiskoláinkban 66.7 százalék a munkás- é? parasztszármazású tanulok arányszáma, a háború előtti 4 százalékkal szemben, míg az egyetemi 'és főiskolai hallgatóknál 58.8 százaiék az arány. Dolgozó népünk állama szerető gondoskodással kíséri a nép jövő értelmiségének tanulmányait, minden lehetőséget megad a munkás- és parasztfiataloknak az egyetem elvégzésére, amitől őket a múltban a volt uralkodó osztály tudatosan elzárta. Ez a nagyfokú gondoskodás jut kifejezésre az 1953 évi költségvetés kulturális jellegű kiadásának 3.6 milliárd forintos. előirányzatában, amely az 1952 évivel szemben' 26 százalékkal emelkedett. Mezőga z da ságunk if ej leszté sének, szoci a lista átszervezésének döntő előfeltétele mezőgazdaságunk gépesítése. Ennek megfelelően pártunk és kormányzatunk a gépállomások széles hálózatán keresztül áj és modern mezőgazdasági termelőeszközökkel látta el és látja el a falut és a termelőszövetkezeteket. Ez lehetővé teszi elsősorban a magas terméshozamok elérését, ezenkívül leveszi a nehéz munkát a dolgozó parasztok válláról. ^ Ebben az évben a gépállomások traktorál'ománya már meghaladta a 9450-et és mintegy Í80 kombájn, 1681 kévekötő-aratógép biztosította a termelőszövetkezetekben az aratás szemveszteség nélküli végrehajtását. Ebben az évben állami gazdaságainkban már az aratás 82 százalékát, a termelőszövetkezetekben pediig 43 százalékát géppel végeztük. Hogy mit jelent a géppel, a kombájnnal való aratás, bogy milyen munkától kíméli meg az embert, azt leginkább azok tudják megmondani, ' akik maguk éveken keresztül kaszával arattak, sarlóval szedték a markot és a cséplőgépnél nyelték a port, hordták a rudast a kazlakra. Egy kombájn naponta annyi munkát végez el, mintha hetven férfi-és nő aratna, csépelne. Egy kévekötő-aratógép harminc,. egy univerzál-traktor tizenöt ember helyett dolgozik. Ez azt jelenti, hqgy a .gép a nehéz fizikai munkának jelentős részét már ebben az évben levette a dolgozó párásatok válláról. Az aratógépeken és kombájnokon kívül jelentősen emelkedett a gépállomások' munkagépeinek száma i$. Ebiben az évben közel kétezer tárcsát, hétszáz előhántós ekét és egyéb korszerű talajművelő és mezőgazdasági gépet kaptak gépálio saink. Bár mint az elmondottakból kitűnik, mezőgazdaságunk 'fejlesztése terén értünk el lényeges eredményeket, növénytermelésiünk azonban ebben az évben jelentős mértékben elmaradt az ötévéterv 1952. évi 'előirányzatához képest. Ennek íőoka a rendkívül kedvezőtlen időjárás volt. De nem lehet és nem,szabad mindezt csak az időjárás rovására írni. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy egy ilyen rendkívül . kedvezőtlen időjárás, mint amilyen az idei volt, egy kapitalista országbav vagy a felszabadulás előtt nálunk, Magyarországon a nagybirtokos, a nagy tőkésrend szer idején valóságos nemzeti katasztrófát idézett volna elő, százezrek, számára hozott volna éhínséget és százezre-