Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-52

1123 Az országgyűlés 52. ülése 1952. évi december hó 15-én, hétfőn. 1124 274.000-ire növekedett Erőteljesen megnőtt az állami szektor állatállománya i:s. Az ország sertésállomány áriak 19.6 százaléka, szarvasmarha állományának 11.1 százaléka volt az állami szektor kezén. A termelőszövetkezetek fejlesztésénél vigyáztunk arra, hogy ta fejlődés ne legyen gyors. A íosúlyt inkább a meglévő szövetkezetek fejlesztésére, megerősítésére, vezetőinek jobb kiképzésére, a munkafolyamatok jobb megszervezésére, a munkafegyelem javítására fektettük. Ezt a politikát tovább is folytatni fogjuk. Ennek a helyes fejlesztési politikának a következménye, hogy ibár a szövetkezetek jövedelmeit az idei rossz időjárás természetesen károsan befolyásolta, a szövetkezetök egészséges fejlődésének irama ettől nem szenvedett és a termelőszövetkezet változatlanul nagy vonzást gyakorol az egyéni parasztokra. A termelőszövetkezetek mintegy 85 százalékának földjét nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területté tagosítottuk. A termelőszövetkezetek nagysága is növekedik. Már 357 olyan szövetkezetünk van, amely ezer katasztrális holdnál nagyobb szántóterületen gazdálkodik. Termelőszövetkezeti községeink és városaink száma az idén 489-ről 665-re emelkedett. Termelőszövetkezeti várossá lett például Békéscsaba vagy Orosháza, és alig van ma az országnak olyan községe, melynek határában ne volna termelőszövetkezet. Termelőszövetkezeteink megerősítésében, de. mezőgazdaságii termelésünk fejlesztésében n's az egyik legfontosabb tényezőt ia gépállomások-jelentik*. A gépállomások ez év folyamán komoly fejlődésen mentek keresztül. Az év.első kilenc hónapjában .32.6-százalékkal több traktor- és motormunkát végeztek, mint az 195l-es esztendő hasonló időszakában. Ennek dacára a gópálloimások távolról sem teljesítették a rájuk háruló fel a diátokat, nem teljesítettek tervüket sem. Munkájuk 'gyakran szervezetlen, könyvitelüjk és elszámolásuk rendszerint megbízhatatlan és rengeteg panaszra ad okot. Ugyancsak sok a .panasz a gépállomások munikájár nak minőségére, a gépek kihasználási fokára is. A hiba elsősorban a földművelési minisztériumban és a gépállomások vezetésében van. A gépállomások munkáját sürgősen meg kell . javítani, mert 1953-iban fokozott feladatokat bízunk rájuk. így a gépállomásokat meg akarjuk duplázni, az univerzális traktorok számát, a kombájnok számát meg akarjuk háromszorozni, a kultivátorok és aratógépek számát egyharmaddal akarjuk növelni. A gépállomások 1953-as felszerelése olyan lesz; hogy a termelőszövetkezetek összes alapvető taliajraunkáját el tudja végezni, iha jól dolgozik. A mezőgazdaság jövő évi fejlesztési tervében fontos szerepét játszik állatállományunk minőségének további feljavítása. Erre a céíre 12.000 fajállatot bocsátunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Továbbfejlesztjük az ipari növények és új kultúrák termelését. A gyapotterületet 38 százalékkal, a rizsterületet több mint 25 százalékkal kívánjuk emelni. Az idei aszály újira előtérbe állította az öntözés kérdéséit. Bár jelenleg már hatszor akkora területet öntözünk, mint a Horthy-időben, etéren még mindig a kezdet-kezdetén vagyunk, mert hiszen öntözött területünk az aszályos, részeknek csak mintegy 2 százalékát teszi ki. A jövő esztendőben az öntözött területek kiterjedését 56 százalékkal akarjuk növelni. Mindjárt hozzáteszem, hogy az idei vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy helyi eszközök és lehetőségek kihasználásával minden különösebb anyagi befektetés nélkül egynegyed millió holdat lehetne öntözés alá venni. Termelőszövetkezeteink és tanácsaink fordítsanak a helyi öntözési lehetőségekre az eddiginél nagyobb gondot. Meg akarok emlékezni röviden a begyűjtésről. Az aszály dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható, .ami az állampolgári fegyelem megI szilárdulásávalés a (begyüjtőszervek jobb munkájával függ össze. Dolgozó parasztságunk búza beadási kötelezettségét november végéig 99 százalékra teljesítette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulakok teljesítése, ami arra mutat, hogy a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás. j Előfordul, hogy amit a kulák nem ad be, azt a köj telezettségüket már teljesített dolgozó parasztokra I utólag kivetik. Az ilyen eljárás sérti a munkásj paraszt szövetséget, törvénytelen is, és ezért fel kell | ellene lépni. ! A begyűjtési terv teljesítéséiben sok az egyenetlenség. Búzabeadási tervét például Zala megye 114 százalékra teljesítette október végéig, ugyanakkor Bács-Kiskun megye csak 85.5 százalékra, Közellátásunk zavartalan menete megköveteli, hogy begyűjtési tervünket, amelyet az aszály miatt csökkentettünk, pontosan végrehajtsuk. Ennek minden . .előfeltétele megvan. Szólnom kell a takarékosságiról is. Nem a takarékosságiról egyes konkrét területeken vagy esetekben, hanem arról, hogyan foglalnak állást sOkan ehhez a kérdéshez. A kapitalista világiban a takarékosságról a termelésben és a (fogyasztásban egyaránt gondoskodott a lét bizonytalansága,

1 a holnap bizonytalansága. Az ipari munkás vigyázott, hogy takarékoskodjon a rábízott anyaggal, .mert ha ezt nem tette,,a kapitalista elbocsátotta és a munkanélküliség, az éhség fenyegette. A mezőgazdasági alkalmazott, a béres, a cseléd, akinek a háta mögött ott állt a o-otos ispán, ugyancsak takarékoskodott ia nagybirtokos javával, mert ha ezt nem tette, ő is 'hamarosan az emiberpiacra, a köpködőbe került. De a gazdálkodó parasztság is vigyázott minden kalászra, minden szem gabonára, mert hiszen élete örökös bizonytalanság volt. Sosem tudhatta, hogy egy rossz termés vagy betegség nem juttatja-e a tönk szélére, vagy koldusbotra. Ezért egész életében kuporgatott. Takarékoskodott a munkás, aki sosem tudhatta, mikor kerül a munkanélküliek közé. Zsugorian takarékoskodott a kisember, hogy öreg napjaira legyen néhány garasa. A népi demokráciáiban a helyzet a laposan megváltozott. A munkanélküliség, a nyomor megszűnt és megszűnt vele az az ösztönzés, amely a kapitalizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális takarékosság irányálba szorította. A tőkés nyomorfegyelme megszűnt .és.helyette csak most van kialakulóban az öntudatos szocialista fegyelem és vele együtt a szocialista takarékosság tudata. Amíg azonban ez a tudat kifejlődik és megerősödik, fokozottan küzdenünk kell a takarékosságért minden fronton. Amíg a munkás húsába és vérébe nem ment át az a tudat, hogy mindenütt magának dolgozik, addig nem takarékoskodik úgy az anyaggal, árammal és munkaidővel, mint a sajátjával. Ugyanez áll a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóira is. Az a szövetkezeti 86*