Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-52

1119 Az országgyűlés 52. ülése 1952. évi december hó 15-én, hétfőn. 1120 Gazdasági életünk fejlődése szükségessé tette, hogy.az egyes"területeik jobb átfogása céljaiból a nagy minisztériumokat kisebbekre bontsuk. Èz.* a módszer jól bevált és tovább .fogjuk folytatni. Je­lenleg három. ilyen minisztériumi van szervezés alatt: a vegyiipari minisztérium, melynek létrehozá­sát .gyorsan növő vegyiparunk teszi szükségessé* a felsőoktatási minisztérium, mely 27 egyetemün­ket és főiskolánkat fogja össze és a kohászati mi­nisztérium, mely kohászatunk fejlődésének ütemét van hivatva meggyorsítani. Ezeknek a szervezés alatt lévő minisztériumoknak költségvetése már a" pénzügyminiszter elvtárs előterjesztésében szerepei. A vaskohászat fejlesztésének gyors üteme meg­követeli, hogy minél előbb üzemibe helyezzük a Sztálin Vasmüvet, meg kell gyorsítanunk a Diós­győri Kohászati Üzem rekonstrukcióját, üzembe kell helyeznünk új, nagy villamoserőművünket, be kell fejeznünk az -I not ai Erőmüvet. Mindezekkel a nagy ipari építkezésekkel párhuzamosan meg kell építenünk iaz ott dolgozók számára a lakásokat. Az alapanyagiipar (fejlesztésével párhuzamosam •növelnünk kell iaz építőanyagiipart, különösen a ce­mentipart, és be kell fejeznünk az építés alatt levő új cementgyárakat. Mint speciális feladat jelentkezik, hogy külö­nös súlyt fektessünk azoknak a nagyüzemeiknek tervteljesítésére, 'melyek külkereskedelniüimk, expor­tunk szempontjaiból Ibírnak különös fontossággal. Az aszály következtében — amint erre rá fogóik térni — erősen csökkentettük mezőgazdasági ter­mékeink exportját és nagy mennyiségben importá­lunk takarmányt. Ha nem alkarjuk, hogy a kül­kereskedelmünkben történt változások következté­ben csökkenjen a külföldről jövő nyersanyag- és gépimportunk, akkor az így előállott, hiányt az ipari exporttal kell pótolnunk. Ezért különösen fontos, hogy az olyan országos jelentőségű vas- és gép­ipari naigyüzemeinfc, mint a Ganz * Vagon, a MA VAG, ta Beloiannisz, ia Gheorghiu-Dej Hajó­gyár, a Győri Vagongyár, amelyek nemcsak expor­tunk szempontjaiból, de szocialista iparúink fejlesz­tésénél is jelentősek, feltétlenül teljesítsék, sőt le­hetőleg itűlteljesítsék tervüket.. Gyakran tapasztaljuk, hogy.gyáraink húzódoz­nak az exportra menő rendelésektől. Ez a helytelen politika természetesen megbosszul ja magát, mert hiszen ugyanezeknek az üzemeknek nyersanyag- és ' gépellátása jelentékeny résziben attól a behozatal­tól függ, melyet exportunk, árukivitelünk tesz lehe­tővé. Ismétlem, ezen a téren változtatni kell az eddigi káros és helytelen gyakorlaton. Változtatni kell azon Is, hogy a mennyiségi számok elérése érdekében elhanyagolják a minősé­get. Nekünk terveinket nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is meg kell javítanunk. Meg kell javí­tanunk népgazdasági 'tervezésűink munkáját, mert ezen a téren is az 1952-es év • folyamain komoly hiányosságok mutatkoztak. Gazdasági életünknek még nem erős oldala a tervfegyelem, amit a tervüket nem teljesítő ipa­rok és üzemek nagy szánra mutat. Gazdasági veze­tőink, igazgatóink egyrésze a nehézségek láttán 'gyakran megtorpan, nem mer keményen kiá/lmi, nem követeli meg a fegyelmet, a takarékosságot, a minőséget,' igyekszik a munka könnyebb végét megfogni. Nem szereti, ha a hibákra rámutatnak, ORSZÁGGYŰLÉSI ËRTESfTO és ezért elfojtja az alulról jövő kritikát. Ezek a je­lenségek népi demokráciánk más területén is meg­vannak és mindenütt fel kell lépnünk ellenük. És harcolnunik kell az önelégültség, a látszat­eredményekkel való hivalkodás, a 'gondatlanság el­len, az éberség hiánya ellen, az ellen a megnyugvó hangulat ellen, hogy »a dolgok úgyis jól mennek«. ­Ha nem lépünk ífel az ilyen jelenségekkel szemben, nem fogjuk az előttünk álló feladatokat jól meg­oldani. Végül feltétlenül meg kell javítanunk bizton­sági berendezéseinket, munkásvédelmi berendezé­seinket, és gondoskodnunk kell arról, hogy mind­! azokat a rendszabályokat, melyeket dolgozóink egészségvédelmére hoztunk, pontosan be is tartsuk. Ezt a kérdést az idén ismételten felvetettük, de meg kell vallani, hogy eddig nem sikerült megfelelő eredményt, vagy éppen fordulatot ezen a téren el­érni. Ezért fokozottan meg kell követelnünk mi­niisztériiumainktól, igazgatóinktól, hogy a bizton­sági berendezéseket, az egészségvédelmi intézkedé­seket megvalósítsák. Pártszervezeteink, szakszer­vezeteink, Dl SZ-istáink egyik legfontosabb feladata. legyen az üzemeikben, hogy ezeknek a rendszabá­lyoknak a megvalósítását ellenőrizzék és .lépjenek közbe ott, ahol e téren mulasztást tapasztalnak. Jövő évi tervgazdá'lkodásu'nk megvalósításaira 146.000 új munkaerő beállítása válik szükségessé. Ez a szám mutatja, hogy a munkaerőszükséglet messze túlhaladja a felnövő munkaképes évjárat számát. Érdemes ezzel kapcsolatiban rámutatni arra, hogy Angliából, amely pedig büszkén „jóléti J államnak" nevezi magát, ennek az évnek első felé­ben százezer ember vándorolt ki, mert nem tudta •megélhetését otthon biztosítani. Olyan gazdag ka­pitalista országban, mint Hollandia, állami segít­séggel és támogatással küldik évente külföldre.a ki­vándorló ifjúság tízezreit, mert az országban nem tudnak számukra munkát és megélhetést biztosí­tani. Az 1952-es termelési számok iparunk hatalmas fellendülését mutatják. Mutatják ipari, munkássá­gunk és 'technikai értelmiségünk jó munkáját is. De amikor az eredményeiket felsoroljuk, hálásan kell megemlékeznünk arról a sokoldalú, Önzetlen isegítségről, melyet felszabadítónk, a baráti Szovjet­unió változatlanul nyújt nekünk. A szovjet tapasz­talatok kimeríthetetlen-tárháza szinte korlátlanul rendelkezésünkre áll és felbecsülhetetlen támoga­tást jelent szocialista építésünkben. Fokozódik an­nak a kölcsönös segítésnek jelentősége is, mely a népi demokráciákkal egyre linkáíbb nő és amely egyre komolyabb segítséget jelent gazdasági fejlő­désiünkben. ' . Rátérek most mezőgazdasági termelésünk ala­kulására. .Növénytermelésünket rendkívül hátrányosan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, és ennek kö­vetkeztében a mezőgazdaság eredménye jelentősen elmaradt tervelőirányzatunkhoz képest. Ismeretes, hogy májusban hosszantartó erős fagyok voltak, június végétől kezdve pedig hét héten keresztül olyan aszály és hőség uralkodott, melyre a Meteoro­lógiai Intézet megállapítása szerint ebben iá szá­zadban nem volt ipélda. ősszel viszont, október és november hónapokban majdnem kétszerannyi eső esett, mint a sokévi átlag. A fagy és az aszály ked-. vezőtilenül befolyásolta a gabona termést és rend­86

Next

/
Thumbnails
Contents