Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-52

1119 Az országgyűlés 52. ülése 1952. évi december hó 15-én, hétfőn. 1120 Gazdasági életünk fejlődése szükségessé tette, hogy.az egyes"területeik jobb átfogása céljaiból a nagy minisztériumokat kisebbekre bontsuk. Èz.* a módszer jól bevált és tovább .fogjuk folytatni. Jelenleg három. ilyen minisztériumi van szervezés alatt: a vegyiipari minisztérium, melynek létrehozását .gyorsan növő vegyiparunk teszi szükségessé* a felsőoktatási minisztérium, mely 27 egyetemünket és főiskolánkat fogja össze és a kohászati minisztérium, mely kohászatunk fejlődésének ütemét van hivatva meggyorsítani. Ezeknek a szervezés alatt lévő minisztériumoknak költségvetése már a" pénzügyminiszter elvtárs előterjesztésében szerepei. A vaskohászat fejlesztésének gyors üteme megköveteli, hogy minél előbb üzemibe helyezzük a Sztálin Vasmüvet, meg kell gyorsítanunk a Diósgyőri Kohászati Üzem rekonstrukcióját, üzembe kell helyeznünk új, nagy villamoserőművünket, be kell fejeznünk az -I not ai Erőmüvet. Mindezekkel a nagy ipari építkezésekkel párhuzamosan meg kell építenünk iaz ott dolgozók számára a lakásokat. Az alapanyagiipar (fejlesztésével párhuzamosam •növelnünk kell iaz építőanyagiipart, különösen a cementipart, és be kell fejeznünk az építés alatt levő új cementgyárakat. Mint speciális feladat jelentkezik, hogy különös súlyt fektessünk azoknak a nagyüzemeiknek tervteljesítésére, 'melyek külkereskedelniüimk, exportunk szempontjaiból Ibírnak különös fontossággal. Az aszály következtében — amint erre rá fogóik térni — erősen csökkentettük mezőgazdasági termékeink exportját és nagy mennyiségben importálunk takarmányt. Ha nem alkarjuk, hogy a külkereskedelmünkben történt változások következtében csökkenjen a külföldről jövő nyersanyag- és gépimportunk, akkor az így előállott, hiányt az ipari exporttal kell pótolnunk. Ezért különösen fontos, hogy az olyan országos jelentőségű vas- és gépipari naigyüzemeinfc, mint a Ganz * Vagon, a MA VAG, ta Beloiannisz, ia Gheorghiu-Dej Hajógyár, a Győri Vagongyár, amelyek nemcsak exportunk szempontjaiból, de szocialista iparúink fejlesztésénél is jelentősek, feltétlenül teljesítsék, sőt lehetőleg itűlteljesítsék tervüket.. Gyakran tapasztaljuk, hogy.gyáraink húzódoznak az exportra menő rendelésektől. Ez a helytelen politika természetesen megbosszul ja magát, mert hiszen ugyanezeknek az üzemeknek nyersanyag- és ' gépellátása jelentékeny résziben attól a behozataltól függ, melyet exportunk, árukivitelünk tesz lehetővé. Ismétlem, ezen a téren változtatni kell az eddigi káros és helytelen gyakorlaton. Változtatni kell azon Is, hogy a mennyiségi számok elérése érdekében elhanyagolják a minőséget. Nekünk terveinket nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is meg kell javítanunk. Meg kell javítanunk népgazdasági 'tervezésűink munkáját, mert ezen a téren is az 1952-es év • folyamain komoly hiányosságok mutatkoztak. Gazdasági életünknek még nem erős oldala a tervfegyelem, amit a tervüket nem teljesítő iparok és üzemek nagy szánra mutat. Gazdasági vezetőink, igazgatóink egyrésze a nehézségek láttán 'gyakran megtorpan, nem mer keményen kiá/lmi, nem követeli meg a fegyelmet, a takarékosságot, a minőséget,' igyekszik a munka könnyebb végét megfogni. Nem szereti, ha a hibákra rámutatnak, ORSZÁGGYŰLÉSI ËRTESfTO és ezért elfojtja az alulról jövő kritikát. Ezek a jelenségek népi demokráciánk más területén is megvannak és mindenütt fel kell lépnünk ellenük. És harcolnunik kell az önelégültség, a látszateredményekkel való hivalkodás, a 'gondatlanság ellen, az éberség hiánya ellen, az ellen a megnyugvó hangulat ellen, hogy »a dolgok úgyis jól mennek«. Ha nem lépünk ífel az ilyen jelenségekkel szemben, nem fogjuk az előttünk álló feladatokat jól megoldani. Végül feltétlenül meg kell javítanunk biztonsági berendezéseinket, munkásvédelmi berendezéseinket, és gondoskodnunk kell arról, hogy mind! azokat a rendszabályokat, melyeket dolgozóink egészségvédelmére hoztunk, pontosan be is tartsuk. Ezt a kérdést az idén ismételten felvetettük, de meg kell vallani, hogy eddig nem sikerült megfelelő eredményt, vagy éppen fordulatot ezen a téren elérni. Ezért fokozottan meg kell követelnünk miniisztériiumainktól, igazgatóinktól, hogy a biztonsági berendezéseket, az egészségvédelmi intézkedéseket megvalósítsák. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, Dl SZ-istáink egyik legfontosabb feladata. legyen az üzemeikben, hogy ezeknek a rendszabályoknak a megvalósítását ellenőrizzék és .lépjenek közbe ott, ahol e téren mulasztást tapasztalnak. Jövő évi tervgazdá'lkodásu'nk megvalósításaira 146.000 új munkaerő beállítása válik szükségessé. Ez a szám mutatja, hogy a munkaerőszükséglet messze túlhaladja a felnövő munkaképes évjárat számát. Érdemes ezzel kapcsolatiban rámutatni arra, hogy Angliából, amely pedig büszkén „jóléti J államnak" nevezi magát, ennek az évnek első felében százezer ember vándorolt ki, mert nem tudta •megélhetését otthon biztosítani. Olyan gazdag kapitalista országban, mint Hollandia, állami segítséggel és támogatással küldik évente külföldre.a kivándorló ifjúság tízezreit, mert az országban nem tudnak számukra munkát és megélhetést biztosítani. Az 1952-es termelési számok iparunk hatalmas fellendülését mutatják. Mutatják ipari, munkásságunk és 'technikai értelmiségünk jó munkáját is. De amikor az eredményeiket felsoroljuk, hálásan kell megemlékeznünk arról a sokoldalú, Önzetlen isegítségről, melyet felszabadítónk, a baráti Szovjetunió változatlanul nyújt nekünk. A szovjet tapasztalatok kimeríthetetlen-tárháza szinte korlátlanul rendelkezésünkre áll és felbecsülhetetlen támogatást jelent szocialista építésünkben. Fokozódik annak a kölcsönös segítésnek jelentősége is, mely a népi demokráciákkal egyre linkáíbb nő és amely egyre komolyabb segítséget jelent gazdasági fejlődésiünkben. ' . Rátérek most mezőgazdasági termelésünk alakulására. .Növénytermelésünket rendkívül hátrányosan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, és ennek következtében a mezőgazdaság eredménye jelentősen elmaradt tervelőirányzatunkhoz képest. Ismeretes, hogy májusban hosszantartó erős fagyok voltak, június végétől kezdve pedig hét héten keresztül olyan aszály és hőség uralkodott, melyre a Meteorológiai Intézet megállapítása szerint ebben iá században nem volt ipélda. ősszel viszont, október és november hónapokban majdnem kétszerannyi eső esett, mint a sokévi átlag. A fagy és az aszály ked-. vezőtilenül befolyásolta a gabona termést és rend86