Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-52

1117 Az országgyűlés 52. ülése 1952. perialista éhes disznó makkal álmodik! Szénterme­lésünk fejlődésének irama a kapitalista országoké­hoz képest még így is gyors. Az egy főre eső szén­termelés 1938-hoz .viszonyítva, Magyarországon megkétszereződött. Angliában viszont, amelynek bányáit semmi­féle hadikár nem érte,* még ma sem érte el az 1938-as szintet. Nyugat-Németországban pedig még a-z utolsó békeév termelésének 75 százaléka alatt van. Az-egy főre eső-széntermelés Magyarországon az iidén már 40 százalékkal magasabb, mint Fran­ciaországban. Széntermelésünk úgy felfejlődött, hogy az idén minden mázsa búzára 11 mázsa sze­net termeltünk. Mindez persze nem jelentheti azt, hogy tervünket a széntermelés terén is pontosan ne teljesítsük és ne feszítsük meg minden erőnket e fontos alapanyagunk termelésének tervszerű foko­zására. Olajtermelésünk is felfelé ívelő vonalat mutat, de itt is van egy.kis lemaradás a terv mögött.­En-' nek oka az, hogy az új olajmezők termelését vissza kellett tartani, mert még nem tudtuk elég gyorsan biztosítani az olajforrásokhoz szükséges szállító-' eszközöket. Tervteljesítésünket hátráltatta, hogy a szocia­lista munkaverseny kérdését helyenkent elhanya­golták. A gépek jobb kihasználása, a munka jó megszervezése, a munkafegyelem terén is még mindig sok a kívánnivaló. Tervteljesítésünkre hát­rányosan hatott ki az idei aszály, amire 1 a mező­gazdaság taglalásánál részletesen kitérek. Emel­lett azonban azok a gazdasági célok, amelyeket tervünk az 1952. évben kitűzött, reálisnak mutat­koztak, és hála munkásaink és értelmiségünk kö­zös erőfeszítésének, lényegében megvalósultak. Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, hogy hazánkat iparral rendelkező mezőgazdasági országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtassuk. A tervnek megfelelően gyor­sabban nőtt iparunknak az a szektora, amely a ter meiőeszközöket gyártja, mint a fogyasztási javakat gyártóé. Ez az arány 1953-ban a kett között 60:40 lesz. Iparunk koncentráltsága, összpontosítása gyorsan nő. A gyáriparban ez a fejlődés úgy mu­tatkozott, hogy míg 1938-ban egy üzemre 91 mun­kás jutott, most egy üzemben 525 munkás dolgozik. Ezer munkásnál többet foglalkoztató vállalatokban dolgozik már a munkásság majdnem fele, 48.7 százaléka. Az olyan ipari és mezőgazdasági üze­mek száma, melyeknek munkás- és alka^iazottlét­szóm'i meghaladja az ezret, ma már több mint 200. Az ötéves terv folyamán irányt vettünk arra, hogy az ipart decentralizáljuk, vidékre helyezzük le. Ennek első eredményei abban mutatkoznak, hogy 1938-ban az ország gyáripari munkásságának 62.3 százaléka volt budapesti, ma pedig 56.7 szá­zaléka. A vidék iparosodását mutatja, hogy 1938-tft száznak véve, az ipari munkásság száma Pest és Bács-Kiskun megyében 456, Szolnok megyében 312, Fejér megyében 306, s Hajdú-Bihar, Heves, Komá­rom-Esztergom megyében is megduplázódott. A tervgazdálkodás folyamán a konoentrácfö azzal járt, hogy az 1938-ban meglévő 3900 válla­lat helyett, amelyeknek 87 százaléka száz munkás­nál kevesebbet foglalkoztatott, az idén 1339 válla­lat maradt, amelyek azonban majdnemi, kétszer- i annyi munkást foglalkoztatnak, mint 1938-ban. évi december hó 15-én, hétfőn. 1118 A magyar ipart az 1952. évi terv jó befejezése mellett az 1953. évi terv foglalkoztatja. A jövő esz­tendőre iparunk termelését 16 százalékkal akarjuk emelni. Annak a célkitűzésnek megfelelően, hogy elsősorban az alapanyagok termelését növeljük, a szén, a nyersvas, az acél, a nyersolaj termelése ennél sokkal magasabb lesz. A szén termelését 4.6 millió tonnával akarjuk emelni. Ez a szám 24 szá­zalékos emelést jelent.. Hogy milyen gyorsiramú ez a fejlődéstannak jellemzésére megemlítem, hogy az idei és jövő év széntermelésének emelkedése nagyobb, mimt az 1938-as esztendő egész szénter­melése. A szende közül legjobban ta kokszolható fekete­szén tenmeíését fejlesztjük. A terv itt majdnem 50 százalékos növekedést ír elő. Acélnyer sva sunk termelése 44 százalékkal nö­vekszik. Az elektroacél termelése 28 százalékkal nő. Nyersolaiitermeliésünket 25 százalékkal akarjuk fo­kozni. Alumíniumterrnelésünk 51 százalékkal nő, 4imföldtermelesünk 27 százalékkal emelkedik. Ezek a számok azt mutatják, hogy tovább folytatjuk ipari termelésünk alapanyagai termelésének fej­lesztését. Ezek a célkitűzések magasak, de elérhetők, sőt túl teljesíthetők. Az új terv-esztendő jó megkezdésé­nek egyik előfeltétele, hogy a hátralévő két hétben azok az 'iparágak, amelyeik le vannak imiainadiva a terv teljesítésében, ezt a lemaradást erejük teljes megfeszítésével (behozzák. (Emellett különösen -nagy súlyt kell helyezni arra, hogy ne lisimétlődijék'meg az elmúlt esztendő utolsó hónapjának az a hibája, hogy mindem erőt csakis ia tervév (befejezésére össz­pontosítottak és emiatt elhanyagolták a januári termelés előkészítését. Ennek következtében a ja­nuári termelés erősen elmaradt a decemiberiihez ké­pest és rossz hatása hónapokon át mutatkozott a tervte Íj esi tés s zárna iiha n. A mii Iparunknak általános hibája még min­dig, hogy nem tud egyenletesen, ritmikusan ter­melni. A hónap első dekádjában, az első tíz napon nagy a lemaradás, amit az utolsó dekádban túl­órázással, rohammunkával igyekeznek behozni. Hasonló ismétlődik a negyedévi terveknél. Je­lentkezik ez az egész esztendő termelésében is, ahol az év elején történt lemaradást-a tervév végén kapkodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni. Külön hatalmas feladat vár — mint mondot­tuk — az alapanyagok iparaira, a szénbányászatra, a kohászatra és energiatermelésünkre. A szénbá­nyászatban biztosítani kell végre, hogy a gépesí­tés teljes súlyával érvényre jusson, hogy megszűn-' jék iaz idegenkedés azoknak a bányagépeknek a használatától, amelyek a bányász nehéz munkáját vannak hivatva megkönnyíteni és a termelékenysé­get növelni. Az a nagy feladat, amelyet szénbányászatunk elé a jövő évre kitűztünk, arra,kötelez! a bánya- és energiaügyi minisztériumot, hogy az idén ta­pasztalt hibák kiküszöbölésével teljes erővel készül­jön fel a jövő évi termelésre. Tudatosítanunk kell a bányaipar felfejlesztésének jelentőségét a bányá­szok között és gondoskodnunk kell arról, hogy pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja, a szakszervezet, a DISZ a maguk részéről szintén megfeszítsék ere­jüket, hogy e célok elérését biztosítsuk. Nemcsak több szenet kell a jövő évben termelnünk, de job­bat is.

Next

/
Thumbnails
Contents