Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-52

1105 Az országgyűlés 52. ülése 1952. évi december hó 15-én, hétfőn. 1106 minisztert, Kiss Károly külügyminisztert, Nagy ímre begyűjtési minisztert és Házi Árpád belügy­minisztert miniszteri tisztük alól felmentette, s egyúttal 'Gero' Ernő, Hidas István, Kiss Károly, Nagy Imire és Házi Árpád elvtársakat a miniszter­tanács elnökhelyetteseivé megválasztotta. Az Elnöki Tanács továbbá felmentette Molnár Erik igazságügyminisztert miniszteri tiszte alól és Décsi Gyulát, az igazságügyminiszter első helyet­tesét miinisrzterhelyettesi tiszte alól, és egyben Molnár Erik elvtársat külügyminiszterré, Décsi Gyula elvtársat igazságügyminiszterré, Györe Jó­zsef elvtársat belügyminiszterré és Tisza József elv­társat begyűjtési miniszterré megválasztotta. Államigazgatásunk és egész népgazdaságunk szocialista fejlődése szükségessé tette új mihiszté­liumok felállítását. Ezért az Elnöki Tanács a mi­nisztertanács előterjesztésére törvényerejű rende­letei alkotott, amely szerint felsőoktatási miniszté­riumot, vegyiipari minisztériumot, a kohó- és gép­ipari minisztérium helyett pedig általános gépipari minisztériumot és kohászati minisztériumot 'keld ..«ervezni. Az Elnöki Tanács december hó 6. napján tar­tott ülésén megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság .-iOO népi ülnökét. A jelöléseket .a fővárosi és megyei tanácsok végrehiajtóbizottságai a különböző munka­helyektől és társadalmi szervektől kapott javasla­tok alapján tárgyalták meg és terjesztették az El­nöki Tanácshoz. A népi ülnökök megválasztása népi demokratikus igazságszolgáltatásunk fejlődésének jelentős lépése. Lehetővé, teszi, hogy a bíráskodás­ban az ülnökök útján dolgozó népünk közvetlenül t-s részt vegyen. A népi ülnökök közelebb hozzák bí­róságunkat a néphez, fokozzák a bíróság iránti bi­zalmat és megbecsülést, az eljárásokban és a dön­tések meghozatalánál aktív részvételükkel hatékony segítséget adnak a bíróságoknak, javítják és fej­lesztik azok munkáját. T. Országgyűlés! Az elmondottakban ismer­tettem a Népköztársaiság Elnöki Tanácsának a két ülésszak közötti időben kifejtett működését. Kérem, hogy a beszámolót tudomásul Vfmni szíveskedje­nek. (Taps.) ELNÖK: A f. Országgyűlés a beszámolóban 'foglaltakat tudomásul veszi. Gerő Ernő elvtárs, a minisztertanács elnök­helyettese kíván szólni. GERÖ ÉRNÖ, a minisztertanács elnökhelyet­tese: T. Országgyűlés! Benyújtom az állami sta­tisztikáról szóló törvényjavaslatot. Kérem a tör­vényjavaslat kinyomatásának és szétosztásának el­rendelését, előzetes tárgyalás és jelentésiét al céliá­ból pedig az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága elé utalását. ELNGK: A beterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja és tagjai között szét­osztatja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. •Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter kfyán szólni. OLT KÁROLY miniszter: T. Országgyűlés! Beterjesztem az 1953. évi állami költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Kérem az országgyűlés tagjai közötti szétosztásának elrende­lését s előzetes tárgyalás és jelentéstételre az or­szággyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága elé utalását. ELNÖK: A beterjesztett költségvetést és költ­ségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztatja. Előzetes tárgyalás és jelentés­tétel céljából kiadja a gazdasági és pénzügyi bi­zottságnak. Rákosi Mátyás elvtárs,. a minisztertanács el­nöke kíván szólni. (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.) . RÁKOSI MÁTYÁS, a minisztertanács elnöke: T. Országgyűlés! Megragadom az alkalmat, hogy a-költségvetés tárgyalása előtt ismertessem a nem­zetközi helyzetet, hazánk belső helyzetét és azokat a feladatokat, amelyek előttünk állanak. A nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy az Egyesült Államok monopolkapitalistái egyre nyíl­tabban törnek világuralomra, és e céljuk elérésére egyre nyíltabban készítik elő a harmadik világ­háborút. Ezzel kapcsolatban egyre élesebb a hábo­rús uszítás a Szovjetunió, a béketábor ellen. Az amerikai imperialisták világuralmi terveik támogatására alávetik maguknak a többi kapita­lista országokat. Ezeket az országokat a „Marshali­segély" révén vagy hasonló módon gazdasági füg­gésbe hozták. Szövetséget kötnek ezeknek az orszá­goknak reakciós tőkéseivel, akik szívesen eladják hazájuk függetlenségét a dollárért és azért, hogy az amerikai kizsákmányolók oldalán mint „fiata­labb cégtárs" folytathassák saját dolgozó népük megnablását. Az amerikai imperiaíisták ezekre a szövetséges országokra eszeveszett fegyverkezést kényszeríte­nek rá, ami nagy haszon forrása számukra, tekin­tettel arra, hogy a fegyverek jelentékeny részét ők szállítják. Megkezdték Nyugat-Németország és Japán felfegyverzését is. Világszerte lázasan épí­tik a 'haditámaszpontokat és szervezik a legkülön­bözőbb támadó szövetségeket. Az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkései ugyanakkor fokozott mértékben zsákmányolják ki gazdaságilag szövetségeseiket. Míg az amerikai piacot magas védővámmal veszik körül, maguk be­nyomulnak Angliába, Franciaországba. Beleülnek szövetségeseik gyarmataiba, szívósan, alattomosan kiszorítják őket, hogy maguk ülhessenek oda. Az utolsó hetekben vált nyilvánvalóvá például, hogy Iránba a kiszorított angol tőkések helyébe az amerikaiak készülnek beülni, és az angolok most azon mesterkednek, hogyan kaphatnak részi az iráni olajat kézbevevő amerikai társaságban, hogy igy legalább a veszett fejsze nyelét megmentsék. Az amerikaiak beültek Marokkóba, a francia gyar­matba, és egy 1832-es szerződés alapján, melyet az akkori szultánnal kötöttek, kicsikarták, hogy vámmentesen viszik be oda áruikat. A harc a piacokért rendkívül kiélesedett. Ki­élesedett azért, mert a második világháború után már nem áll a kapitalista kizsákmányolók rendel­kezésére az a 800 millió takossal bíró terület, amely a Szovjetunió vezette béketáborhoz tartozik. Az összeszűkült 'kapitalista világpiacon a ver­senyt élesíti az is, hogy újra megjelent a japán és a nyugatnémet konkurrencia. Megnehezíti a gyarmati kizsákmányolást, hogy a gyarmati és félgyarmati népek szabadság­harca elnyomóikkal szemben a Szovjetunió győzel­me és a kínai nép felszabadító harca következté­ben hatalmas lendületet kapott. Az elmúlt egy-két

Next

/
Thumbnails
Contents