Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-50
1079 Àz országgyűlés 50. ülése 1952. évi május hó 29-én, csütörtökön. 1080 A szülők kötelességévé 'teszi a javaslat, hogy a gyermeket megfelelően gondozzák, neveljék, testi- és szellemi fejlődésében elősegítsék. Arra kell törekedniük, hogy a gyermek egészséges, művelt, néphez hű és hazáját szerető emberré váljék, aki eredményes munkájává! közreműködik a szocializmus építésében. A javaslat általában, de ezek a rendelkezései különösen kiemelik a szocialista családjog alapjában és gyökéréiben való eltérését a tőkés társadalom családi jogától, ahol a gyermekek túlnyomó többsége, nevezetesen a kizsákmányolt osztályok gyermekei, legfeljebb annyiban érdeklik a tőkéseket és törvényhozásukat, amennyiben azok növelik ia munkanélküliek tártalékhadseregét, vagy amennyiben esetleg még olcsóbb munkaerőt jelentenek .a kevesebb fizikai munkaerőt 'kívánó munkák elvégeztetésére, A szocialista társadalom a legnagyobb gondot fordítja az ifjú nemzedék — a társadalom jövő építőinek — felnevelésére, fejlődésükre és képzésére, ezért jogszabályaival is biztosítja, illetve elősegíti a fiatalok fejlődését. Javaslatunk rendezi az örökbefogadás kérdését is. A mai jog szerint az örökbefogadás szerződéssel történik és valamiféle alkut jelent az örökbefogadottra nézve. Az örökbefogadásnak ez a módja lényegében abból indult ki, hogy a kapitalista rendszerben biztosítsa az örökbefogadott részére az Örökbefogadó vagyonát; ezért nagykorút is örökbe lehetett fogadni. Az örökbefqgadásnak e? az értelmezése hetïî fér össze a szocialista felfogással A szocialista jogrendszerben csakis az lehet az Örökbefogadás célja, hogy családi kapcsolatot létesítsen az örökbefogadó és az olyan kiskorú örökbefogadott közt, akinek szülei nem élnek, vagy akit szülei megfelelően nevelni nem tudnak, hogy ezen keresztül a kiskorú családi nevelése biztosítva legyen. A javaslat biztosítja, hogy az örökbefogadás valóban ezért jöjjön létre és a gyámhatóság feladatává teszi annak vizsgálatát, szol|gálja-e az örökbefogadás a kiskorú érdekeit és a közérdeket. Az örökbefogadási viszony gyámhatósági engedéllyel jön létre és az örökbefogadást ugyanezen szempontok mérlegelésével, szintén csak a gyámhatóság bonthatja fel. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános és részletes indokolása bőven tárgyalja az egyes paragrafusokkal kapcsolatos kérdéseket, ezért előadói beszédemben csak egyes fontosabb részleteket emeltem ki, ami nem jelenti azt, mintha a javaslat általam nem érintett részei nem volnának fontosak; ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy minden betűjére szükségünk van ahhoz, hogy ezen a téren is felszámoljuk a tőkés rendszer átkos maradványait és lerakjuk a szocialista családjog alapjait. Ez a törvényjavaslat minden rendelkezésében szocialista elvek megvalósítására törekszik; főtörekvése a szilárd, boldog családi élet és a gyermekekek boldog jövőjének biztosítása. Mi ezt a törvényjavaslatot alkalmasnak tartjük arra, hogy a családi élet terén is felszámolja a rothadt kapitalista erkölcsöket és az élenjáró szovjet jog példáját és tapasztalatait a mi körülményeink között felhasználva elősegítse és a szo cialista erkölcs alapjaira helyezze a családi életet és ezzel is elősegítse hazánkban a szocializmus mielőbbi felépítését. Éppen ezért kérem a t. Országgyűlést, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Pala Károlyné kép-viselőtársunk. PALA KÁROLYNÉ: T. Országgyűlés! A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát és megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelemben hatalomra jutott majgyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben, a párt vezetésével, a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák önzetlen segítségével építi országunkban a szocializmust. Ez a hatalmas építő munka és az, hogy dolgozó népünk élni tudott szabadságával, tette lehetővé, hogy megalkossuk a dolgozó nép alkotmányát és ez adott módot a most tárgyalásra került törvényjavaslat megalkotására is. Ez a törvényjavaslat további lépés azon az úton, amelyet Népköztársaságunk jogalkotása számára az Alkotmány jelöl ki, visszatükrözi szocializmust építő társadalmunk fejlődését, teljesíti dolgozó népünk kívánalmait és alkalmas arra, hogy társadalmunk további fejlődését elősegítse. A nők egyenjogúsága — gazdasági és politikai téren egyaránt — már eddig is maradéktalanul megvalósult országunkban. Ez a törvényjavaslat megszünteti azokat a csökevényeket, amelyek ebben a vonatkozásban a házassági és családjog terén még fennállottak; fennállottak azért, mert mind a mai napig abban a helyzetben voltunk, hogy a régi burzsoá időkből származó törvényeket kellett szocialista tartalommal megtöltenünk. Ez a törvényjavaslat már a szocializmus építésének viszonyai közt rendelkezik a házasság megkötéséről és felbontásáról, amikor a család életére is rányomja bélyegét hazánk nagyszerű fejlődése, népünk boldog élete, a szocializmus építése. A szülőket és a gyermekeket az egymás iránti kölcsönös szeretetre és egymás iránti kölcsönös megbecsülésre neveli és ezzel elősegíti, hogy közösen vigyék előre a szocializmus építésének, hazánk felemelkedésének hatalmas ügyét. A magántulajdon, az embernek ember által való kizsákmányolásán alapuló burzsoá társadalom lealázó helyzetben tartotta a nőket: a feleség a férjnek szinte rabszolgája volt és a házasságot egyáltalán nem az égben kötötték — mint ahogy azt a kapitalisták mondani szerették — még csak nem is elsősorban az anyakönyvvezető előtt, hanem a közjegyző irodájában. A házasság fő célja a férj részéről a hozomány megszerzése és a vagyon gyarapítása volt, a feleség részéről pedig az, hogy a férj élete fogytáig, még a ; házasság esetleges megszűnése után is úri módon eltartsa. Az osztálytársadalmakban igazi szerelmet és ORSZÁGGYŰLÉSI ERTBSITÖ. 83