Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-50

1Ö73 Áz országgyűlés SO. ülése í%2. évi május hó 2Ù-ên, csütörtökön. N 1074 fekvő törvényjavaslattal egyidőben került az országgyűlés elé, de rá akarok mutatni arra, hogy azok az alapelvek, amelyek a hárzassági és általában a családjog területén számos új szabályt hívnak életre, a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatban is le vannak fektetve és néoünk bol- ' dog életének megszilárdítását szolgálják. A családjog kérdéseiben ta lika ltn ázott új elvek és eljárási szabályok megfelelnek a legfejlettebb társadalom, a Szovjetunióban már kiépített és , megszilárdult szocialista társadalom törvényednek, melyek a szovjet emberek példaadóan szép családi* életét védik. T. Országgyűlés! Mindezek alapján abban a meggyőződésben, hogy az új törvény hozzájárul hazánk fejlődéséhez és népünk boldogulásához, a javaslatot örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz több hozzá- ' szóló nincs. Ezért a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a polgári perrendtartásról szóló javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. (Taps.) Napirend szerint következik a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény j 4 va ?l at tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz Pala Károlyné és Halász Aladár képviselők jelentkeztek szólásra. Csala László előadó képviselőtársunkat illeti a szó. CSALA LÁSZLÓ előadó: T. Országgyűlés! Bejelentem," hogy az országgyűlés jogi bizottsága a házasságról, a családról ós a gyámságról szóló törvényjavaslatot letárgyalta és mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta. T. Országgyűlés! Népi demokráciánk országgyűlése minden ülésszakán olyan kérdéseket tárgyal meg, amelyeket a szocializmus építése közben maga a való élet, a dolgozó nép javára állandóan változó, fejlődő gazdasági és társadalmi viszonyok vetnek fel és amelyeket a pártunk által meghatározott időben meg kell oldani. Ilyen megoldásra váró kérdés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény megalkotása is, melynek javaslata most kerül tárgyalásra. 6 •'< Dolgozó. népünk nagy pártunk irányításával, a mi forrón szeretett Rákosi elvtársunk' vezetésével, a hatalmas Szovjetunió önzetlen baráti segítségével egyre szebbé, egyre erősebbé, egyre inkább szocialista országgá varázsolja szeretett hazánkat. Ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása során szemünk előtt változik meg napról napra falvaink, városaink, üzemeink, de rónáink és hegyoldalaink képe iis, egyszóval egész országunk képe. Tervünk megvalósítása közben azonban nem1 csak országunk lesz szebb, nemcsak a szocializmus gazdasági alapjait rakjuk le, hanem a terv .kulturális célkitűzéseinek megvalósításával, elsősorban pártunk szívós és következetes oktató és nevelő munkájának eredményeként egyre inkább kialakul az új, az öntudatos dolgozó ember típusa. Ez az újtípúsú ember a szocializmus mielőbbi felépítéséért és a békéért vívott kemény harcokban kovácsolódik ki, edződik meg, és miközben szívós, fáradhatatlan munkája nyomán országunk egyre inkább a vas és az acél országává, a béke egyre erősebb bástyájává válik, eközben maga is megváltozik és egyre inkább megközelíti példaképét, a szocialista embertípust, a szovjet embert. A kialakuló szocialista társadalom, a kizsákmányolás alól felszabadult, öntudatos dolgozó ember, az ország gazdája — természetesen mindinkább elavultnak, a .fejlődés akadályozójának tartja a múlt rendszerből még visszamaradt intézményeket, illetve jogszabályokat, azért a fejlődésnek megfelelően, újakat kíván helyettük, olyanokat, amelyek elősegítik a dolgozó nép hatalmának megszilárdítását, a szocializmus mielőbbi felépítését. Népköztársaságunk ezideig életbeléptetett jogalkotásai mind ezt a célt szolgálják, és ezt a célt szolgálja a most előttünk fekvő törvényjavaslat is. A felszabadulás, de méginkább a fordulat éve óta — alapvető változások mentek végbe gazdásági és társadalmi életünkben, és csak természetes, hogy ezek a változások, — kihatással vannak a dolgozók családi életére is. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat dolgozó népiünk minden egyes tagját — a legközvetlenebbül érintő — életviszonyokat szabályozza, a Népköztársaságunk Alkotmányában lefektetett szocialista elveknek megfelelően. Népi demokráciánk igen nagy fontosságot tulajdonít a házasság és a család 'intézményének. És ez természetes, hiszen csak a kiegyensúlyozott, boldog családi életet élő dolgozók tudnak egész emberként dolgozni a közösség érdekeiért, cisak ezek tudnak tudásuk és szorgalmuk'teljes latbavetésével küzdeni a szocializmus mielőbbi megvalósításáért és ezen keresztül a saját családjuk életszínvonalának felemeléséért és természetes ez azért is, mert elsősorban a példás csa'ádi életet élő szülők biztosíthatják a gyermekek egészséges fejlődését és helyes irányba való nevelését. . $. magántulajdonon és a tőkés kizsákmányoláson alapuló társadalom, a családi életben sem tartotta egyenrangúnak a nőket, a férfiakkal, és semmi gondot nem fordított a gyermekek egészséges fejlődésére és nevelésére. Ez a társadalom csak a.tőke- és a profitszerzést tartotta szem előtt. A családot elsősorban a vagyonszerzésre és gyarapításra alakult közösségnek tekintette, és családjogi törvényhozásában is a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezését tartotta súlyponti feladatának. Ezt a felfogást és .gyakorlatot tükrözik a ma is jogalapul szolgáló és érvényben lévő elavult házassági, családi és gyámsági törvények, amelyeknek csak a legkiáftóbb hiányait pótolta, a legszembetűnőbb korszerűtlenségeit törölte el és a legkirívóbb igazságtalanságait szüntette meg a felszabadulást követően alkotott egyik másik tőrvényünk és rendeletünk. Mindezek azonban együttesen sem pótolják az ezen a téren mutatkozó hiá-