Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-50

1055 Az országgyűlés 50. ülése 1952. évi május hó 29-én, csütöriökön. 1.056 védjük. Ez a javaslat is ékes bizonyítéka békés építő, szocialista munkánknak. Igazságszolgáltatásunk ezzel a javaslattal is a szocializmus .alapjait lerakó, az elnyomás, kizsákmányolás aló! felszabadult dolgozó népünk érdékeit, jogait kívánja körülbástyázni, biztosítani. Ezért is kérem a t. Országgyűlést, hogy ia javaslatot fogadja el. (Élénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Keleti Ferenc képviselőtársunk. KELETI FERENC: T. Országgyűlés! Előttünk fekszik az igazságügyminiszter által benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat. Népi demokráciánk egyik igen fontos jogalkotásával van dolgunk, amelynek törvényerőre való emelkedése messzemenő' segítséget nyújt hazánk dolgozó polgárainak bíróságaink előtt a jogos anyagi igazság kiderítésében és törvényes érvényesítésében. Ennek a törvénynek a gyakorlati alkalmazása és életbeléptetése új utat nyit a polgári peres eljárás demokratikus, szocialista módon történő megvalósítására. Végső fokon dolgozó népünk javát szolgálja és így népgazdaságunk, békés építő munkánk további megerősítését . segíti elő. A nagy Sztálin mutat rá, hogy a jog, mint a j felépítmény nem viselkedik passzívan a gazdasági alap irányában, hanem annak védelmét szolgálja. Az új polgári perrendtartás v életbeléptetése, az ennek alapján történő bíráskodás az anyagi igazság biztosítását tekinti főfeladatának. Dolgozó népünk ragaszkodását fogja növelni új társadalmunk iránt, szocialista bázisaink megerősítéséhez kell hogy vezessen. Ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése éppen a megfelelő időben történt. Igazságszolgáltatásunk, amely különösképpen a fordulat évétől kezdve egészen új alapokon működik és számos új, a dolgozó nép szempontjából fontos szocialista jellegű törvénnyel védi társadalmunkat, ezideig nélkülözni volt kénytelen a polgári per területén is -megfelelő törvény alkalmazását. Ez a javaslat ennek következtében erősen hézagpótló, amelynek törvényerőre emelkedését egyaránt várják . bíró-ságiaink és a tőlük jogosan igazságos döntéseket váró dolgozó népünk. A marxizmus-leninizmus tudományos tanításaiban bőven találkozunk annak megállapításával, hogy a különféle típusú kizsákmányoló társadalmi rendszerek anyagi, gazdisági alapjainak védelmére az uralkodó osztályok az állam megszervezésével megfelelő jogi felépítményről is gondoskodtak. Vagyis az államok bíróságai és jogalkotása teljes egészében megfelel a hatalmon lévők érdekeinek. Nyilvánvaló tehát, hogy a mi népi demokráciánk előtti, a dicső szovjet hadsereg által összetört fasiszta magyar állam joga is az ország dolgozóinak elnyomását és kizsákmányolásának szentesítését szolgálta néhány ezer nagytőkés, földbirtokos, bankár érdekében. Ezt az alapigazságot hosszú évtizedeken át minden tudományos magyarázat nélkül is hazánk dolgozóinak milliói saját bőrükön, keserves sorsukon érezték és megtanulták. Nálunk t. Országgyűlés, lényegében mindezídeig miután a fasizmus elnyomása alól már több mint 7 esztendeje felszabadultunk, bíróságaink a régi polgári perrendtartás paragrafusait voltak .'.kénytelenek, alkalmazni. Ez a törvény az elmúlt évek alatt számtalan módosításon, reformon ment keresztül, annak megfelelően, ahogyan fokozatosan sikerült erősítenünk dolgozó népünk befolyását az, államhatalomban, végül biztosítanunk a teljes államhatalmat. De az időközbeni módosítások sem tudták- teljesen kiüszöbölni a törvény alapjában véve népellenes,, bürokratikus, burzsoá szellemét. . A még ma is érvényben lévő polgári perrend- • tartásunk több mint 40 évvel ezelőtt, 1911-ben született, mint a magyar földbirtokos, dzsentri : és a iliiberálkapitalizmus házasságának terméke. Természetes, hogy legfőbb feladata volt ezen a terén is az akkori osztrák és magyar kizsákmányolók érdekéit védeni, a monarchia örökkévalóságát biztosítani. Ez a törvény a burzsoá állam talajában gyökerezett és közvetve vagy közvetlenül. a burzsoá állam érdekeit szolgálta. Papíron biztosította ugyan az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét, de gyakorlatilag száz és ezer módja volt annak, hogy a dolgozót elüsse igazának bizonyításától. Olyan útvesztői voltak ennek a törvénynek, amelyekben az egyszerű emberek biztosan eltével y égtek, kifáradtak, a félúton visszaléptek, amelyek azonban járhatóak voltak a gazdagok, a tőkeerős fél számára. Nem kevesebb mint 792, a burzsoázia tolvajnyelvén, megírt szakaszból állt a régi polgári perrendtartási törvény, amihez még hozzá ;

kell számolnunk a 25 éves fasiszta terror úgynevezett igazságszolgáltatásának külön- * böző jogszabálymódosításait., Nem kevés pénz is kellett az éveken át elhúzódó per. bírósági és ügyvédi költségeinek fedezéséihez. Igaz, ia múlt rendszer urai megengedték a szegényjogon váló perlekedést is. De az ilyen pernek az elvesztését egy jómódú ellenféllel szemben előre elkönyvelhette magának a szegénységi bizonyítvány tulajdonosa. Mert szegényjogos perekben a bíróság székhelyétől távol levő tanúkat nem a per bírósága hallgatta ki, hanem valamelyik közigazgatási szerv. Szegényjogos perben a régi polgári perrendtartás szerint csak egy szakértőt hallgattak ki, bármily bonyolult is volt az ügy. Több szakértő kihallgatása iránt csak akkor intézkedett a bíróság, ha a szegényjoggal nem rendelkező fél vállalta a szakértői díj viselését. Csak természetes, hogy a gazdaságilag tehetős fél, ha szükségesnek látta, élt ezzel a jogával, biztosította a szakértők »jóindulatát« és ezen keresztül à per megnyerését is. Ha a szegényjogon perlekedő fél az elutasításban meg nem nyugodva, a Magyar Királyi Kúriához is fellebbezett, akkor könnyen úgy járt, mint 1942-ben egy gazáasági cseléd özvegye, akinek férje hőguta következtében meghalt a nyári aratásnál, mert a földbirtokos ispánja percnyi pihenőt sem engedélyezett a legnagyobb napsütés idején sem. A Kúria a következő indokkal utasította el az özvegy gyermekei nevében indított kártérítési követelését: »A jelen esetben a nap hevének -hatása alatt bekövetkezett szívbénulás, mely a halál oka volt, az elhalt szervezetének a rendesnél kisebb ellenálló erejére vezethető vissza.« Egy másik mezőgazdasági cseléd kártérítési perét,- akinek zsíros-par ászt munkaadója nem fi-