Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1039 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán. 1040 Az Állami Ellenőrző Központnak ellenőrzései során .támaszkodnia kell a. dolgozók által tudomására hozott adatokra.« '•;,*• ,

: A tömegeik tevékeny részvételére csak a szocialista ellenőrzés támaszkodhatik. A kapitalista ellenőrzés nem rendelkezett ilyen segítséggel, de nem is rendelkezhetett, hiszen a kapitalista társadalomban az ellenőrzés is a kizsákmányolás • és elinyomás eszköze, éles fegyver a dolgozókkal szemben. •A kapitalista ellenőrzés célja a profit növelése, a dolgozók munkaerejének fokozottabb kihasználása, az adótermeknek', a dolgozóikra való áthárítása. A kapitalista ellenőrzés éppen' ezért nem is kívánt a dolgozókra támaszkodni, hanem a »függetlenség« és »pártatlanság« jelszava mögé, a visszaélések, a korrupció álarca mögé rejtette valóságos célját.. A dolgozok jól látták a kapitalista társadalmi rend romlottságát, a lopás és harácsolás bűzös fertőjét, az élősdi burzsoázia , henyeségét, s éppen ezért- csak gúnyolódtak afelett, amikor a tőkések buzdították őket a termelési eszközök gondos, takarékos kezelésére, a szorgalmas és lelkiismeretes munkára. A legöntudatosabb munkások és parasztok lenézték, megvetették ugyan az úri tolvajokat, csalókat, a panamistákat, de az ellenőrzés figyelmét nem hívták fel rájuk. Eszükbe sem jutott a dolgozóknak — vagy ha eszükbe jutott is —, nem segítette azt az ellenőrzést, amelyhez semmi közük sem volt, amelyet semmire sem becsültek, mert tudták, hogy közegei éppen olyan részesei. a panamáknak, mint a többi urak. Veres Péter élethű képet festett erről »Pályamunkások«- című könyvében. Az öreg pályaimunkas, aki a panamázó vasúti tisztviselők üzelmeit hosszú évek óta figyeli, sőt maga is segíti, mert tőlük függ a kenyere, elmondja fiatalabb társának, hogyan folytatják ezeket a manipulációkat. »Ha egy hídjavításnál, vagy egy kerítéscsinálá-snál, vagy egy építkezésnél felhasználunk tíz köbmétert, beírunk tizenkettőt, nehogy hiányunk legyen. Ki az isten nézi azt meg, ha már egyszer be van építve. Meg aztán nem is mind látszik. Falba kerül, földbe kerül, állványnak, támasznak, szegélynek, dúcnak használódik, ki nézi azt meg. Érteni kell a csíziót öcsém, egy ügyes pályafelvigyázónak soha sincs hiánya. Ha . valahol nem jól számolt, helyrehozza máshol. Látod - ott azt a rakodót?... 'Csupa ócska talpfából és ócska hídgerendából van, de úgy számolták el, mintha új volna. De a könyvbe, ami új, új, ami ócska, ócska. Jöhet ide az úristen rovancsolója is, itt hibát nem talál. És ha a pályafelvigyázó úr egy ólat akar építeni, vagy egy ládát akar csináltatni magának, vagy a sógorának, akkor, nem a fakereskedőtől veszi a fát, hanem innen. A végén minden jóra jön. Vagy elköltözik innen és a felesleget magával viszi, vagy nyugdíjba megy és házat épít belőle... Megyén ez a dolog öcsém, mint a vízfolyás,' nem kell félteni az urakat... ... A csendőrök, Öcsém? Azok is kaptak ócska talpfát a pályafelvigyázótól olcsó áron és különben is együtt szoktak kártyázni. A csendőrök a tolvajokra ügyeltek, de az urak nem voltak tolvajok, mert a könyvek mind rendben voltak.« Ma egészen más szemmel nézik a dolgozók az ilyen tolvajokat és csalókat, mert ezek ma már a nép vagyonának, a társadalom tulajdonának dézsmálói, fosztogatói. Az ' Állami Ellenőrző Központ gyakorlata bizonyítja a legékesszólóbban, hogy ma már nem maradnak meg a dolgozók a néma megvetésnél, a közömbös belenyugvásnál, hanem a gazda éber szemével őrzik a közösség vagyonát és sietnek felhívni az ellenőrzés szerveinek figyelmét minden kártokozó cselekményre. Sokezer bejelentés érkezett már az ÁEK Közérdekű Bejelentések Hivatalához és ezeknek a bejelentéseknek döntő többsége kitűnő segítséget nyújt az ÁEK munkájához, lehetőséget ad súlyos visszaélések, mulasztások, sőt gyakran ellenséges tevékenység felderítésére. Megnyilvánul a dolgozók segítsége olyan formában is, hogy ellenőrzés közben irányítják rá az ellenőrök figyelmét azokra a jelenségekre, amelyek hiányossággal, vagy mulasztással vannak összefüggésben. A mostani vasúti munkások már nem nézték szótlanul, hogy a kényszer-kirakási munkák díjazásával kapcsolatos rendelkezések hézagait kihasználva egyes lelkismeretlen hivatalnokok könnyű munkával busás keresetre tettek szert dolgozó társaik rovására, az állam kárára. A dolgozók nem tartották titokban tapasztalataikat az ellenőrök előtt és ezzel segítséget adtak ahhoz, hogy a bérelszámolás meglevő rendszerének hiányosságai feltáruljanak és a rések betömésével a fosztogatás lehetősége is megszűnjék. A hanyagságot, a felelőtlenséget sem tűrik ma már dolgozóink. A Csepel Kerékpár- és Mezőgazdasági Kisgép Nagykereskedelmi Vállalatnál figyelmeztették az ÁEK ellenőrét, hogy a raktárt nem ellenőrzik megfelelően és azzal sem törődnek, hogy ki mit visz ki a kapun. Az ellenőr maga győződött meg azután erről, amikor hóna alá vett egy jókora kaszaköszörülőgépet és háborítatlanul sétált ki vele a portás szemeláttára az. utcára. A pazarlás, a nép vagyonának elherdálása kiváltja a dolgozók felháborodását. Keresik az alkalmat, hogy ártalmatlanná tegyék a kártevőt, hogy segítséget nyújthassanak a könnyelmű, gondatlan gazdálkodás megszüntetéséhez. A gépállomások dolgozói számos esetben leplezték le az üzemanyaggal való tékozlást. Alsóvadászon elmondták, hogy egyesek úgy fecsérelik a gázolajat, hogy menetközben töltik bele a traktorba. Mezőnagymihályon rámutattak, hogy 200 méter távolságból túltöltött vödrökben hordják az üzemanyagot és abból sok elcsurog.. De nem kerüli el a figyelmüket a munkagépek kihasználatlansága, a romlásnak kitett anyag és'a felelőtlen pénzkezelés sem. A társadalmi tulajdon védelmét az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetekbe tömörült és az egyénileg gazdálkodó parasztok is egyre inkább szívükön viselik. Számos bejelentés tanúskodik arról, hogy észrevételeiket nem • tartják meg maguknak, hanem sietnek az ÁE.K-n keresztül az illetékesekhez eljuttatni, hogy a hibákat minél előbb ki lehessen javítani. így hívták fel a figyelmet arra, hogy a Martonvásári Kísérleti Gazdaságban sokszor dologidőben is munkátlanul ténferegnek a munká79*