Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1033 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán. 1034 nál azt ' derítette ki, hogy a jelentéseket rendsze­resen eltorzították, mégpedig úgy, hogy a követ­kező hónapban elkészülő gyártmányok egy ré­szét is a már az előző hónapban teljesen befeje­zett termékek közé számították. így persze torz. képet kaptunk egyes vállalatok tervének teljesíté­séről s e mellett néhányan jogtalanul magas prémiumokat is bezsebeltek. Ezek az eltorzított jelentések már régen' zavarták a vállalatok terv­szerű együttműködését is, de csak akkor tűnt ki, hogy ez a tűrhetetlen módszer mennyirs el­harapódzott, amikor az Állami Ellenőrző Köz­pont csokorba szedte a hibákat. Az ellenőrzés fel­hívta a figyelmet egy olyan kérdésre, amelyben rendet kell teremteni és lehetővé tette a felelőtlen dolgozók megbüntetését is. Az új törvényjavaslat az Állami Ellenőrző Központ munkamódszereinek egy másik nagyje­lentőségű új vonását iís kidomborítja. A termelés tényeire azelőtt főleg a pénzügyi és gazdasági kihatásokon keresztül következtetett az állami ellenőrzés, míg most, mikor a termelés kérdéseit kell az ellenőrzések homlokterébe állítani, köz­vetlenül ós elsősorban ezzel kell foglalkoznia. Ez persze nem azt jelenti, mintha a pénzügyi és gazdasági vonatkozásokat figyelmen kívül hagy­hatná, de ellenőrzéseiben már nem ezekből indul ki. A termelés olyan alapvető fontosságú kérdései, mint a tervek elkészítése vagy végrehajtása, a termelékenység vagy az önköltség alakulása, a technológiai fegyelem betartása, a minőségi ter­melés biztosítása, az anyagellátás, most nem mint az ellenőrzés számos kérdéseinek egyike, hanem mint önálló vizsgálati témák állnak egy­egy ellenőrzés középpontjában. Az ellenőrzést mindig olyan vállalatoknál végzik, ahol a vizs­gálat középpontjában álló kérdés — az előzete­sen már megismert tájékoztató adatok szerint - • a termelés kulcskérdését képezi. Éppen ezért az e módszer alkalmazásával rendkívül máíyen feltárható alapvető hibák kiküszöbölésével a vál­lalatok egész működésében általános javulást lehet elérni. Ahhoz, hogy a vezetés támaszkodni tudjon az ellenőrzésre, az ellenőrzés megállapításainak szilárdaknak és megtámadhatatlanoknak kell len­niök. Ebből a szempontból nagyjelentőségű a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy az Állami Ellenőrző Központ. ellenőreinek minden lényeges megállapítást okmányokkal kell alátá­masztaniuk. A törvényjavaslat kötelezi az ellen­őrzött szerveket, hogy az ellenőr kívánságára bármely okmányról hitelesített másolatot, kivona­tot vagy több okmányról kimutatást adjanak. Többször előfordult korábban, hogy az érin­tett, elsősorban a '• felelőssé tett személyek igye­keztek kétségbe vonni az Állami Ellenőrző Köz­pont megállapításainak helytálló voltát, azért, hogy a felelősséget elhárítsák maguktól. Amíg ass Állami Ellenőrző Központ nem tért rá arra a módszerre, hogy minden megállapított tényt ok­mányokkal bizonyítson, addig lehetőség volt arra, hogy az ellenőr állításainak egyszerű tagadásá­val hónapokig tartó vitákat indítsanak el. Ha utóbb ki is derült, hogy az ellenőrnek van igaza, közben esetleg az egész kérdés elvesztette idő­szerűségét. Egyik gyárunk egyes vezető emberei még mintegy másfél évvel ezelőtt ki tudtak térni a felelősségrevonás elől, amikör az történt, hogy egy export-szempontból is fontos motortípust fe­lelőtlen tervkészítés és a szállítási határidők be uem tartása miatt majdnem egy évig nem gyárt­hattunk, s közben ki voltunk téve annak, hogy a nyugati országokban lévő piacunkat egy tőkés or­szág tudja tőlünk emiatt elhódítani. Az ellenőr feltárta ugyan az ezzel kapcsolatban elkövetett mulasztásokat és rámutatott a mulasztók sze­mélyi felelősségére is, de mivel a megállapított tények bizonyítására alkalmas anyagot nem gyűj­tött össze, a felelős személyek vitatni tudták az ellenük felhozott tények helytállóságát. Az új rendszer mellett az Állami Ellenőrző Központ rendelkezik azokkal az okmányokkal, amelynek megállapításainak bizonyítására szük­ségesek és így vita esetén a legrövidebb idő ídatt tisztázni lehet a tényállást, és a szükséges intézkedést késedelem nélkül meg lehet tenni, így az ellenőrzés hatékonyabbá, operatívabbá válik. A készárujelentések eitorzítására vonatkozó előbb említett vizsgálat, alkalmával is akadtak egyes vállalati vezető emberek, akik cáfolni pró­bálták a megállapításokat. Az okmányokkal is bizonyított tények azonban »makacs dolgoknak« bizonyultak, és így most már kudarcot vallot­tak, visszavonulásra kényszerültek azok, akik a felelősség alól ki akartak bújni. Ritkábban bár, de előfordult az is, hogy az érintett szervek indokoltan tiltakoztak az Állami Ellenőrző Központ valamelyik megállapítása el­len és azt valóban meg is tudták cáfolni. Ez ter­mészetesen nem használt az Állami Ellenőrző Központ tekintélyének, amelyre pedig munkájá­nak elvégzéséhez igen nagy szüksége van. Az a követelmény, hogy a mulasztásra vonatkozó megállapításokat okmányokkal kell alátámasz­tani, magukat az ellenőröket is arra készteti, hogy gondosabban, több oldalról vizsgálják meg a kérdést és csak olyan tényeket állítsanak, amelyeknek valódiságáról gondosan meggyőződ­tek. Az ellenőrök személyes felelősségét is ebből a szempontból határozza meg a törvényjavaslat akkor, amikor kimondja: az' Állami Ellenőrző Központ ellenőrei fegyelmileg felelősek azért, hogy a megállapításaik alátámasztására szol­gáló okiratokban foglalt adatok valóságát gon­dosan ellenőrizzék és a feltárt tényeket a való­ságnak megfelelően, minden ferdítés, kisebbítés vagy nagyítás nélkül közöljék. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt tör­vényjavaslat a központi állaimi ellenőrzés munka­társainak kötelességévé teszi, hqgy a vizsgálat során megállapított és az ellenőrző szervre w­naitkozó hiányosságokról a helyszínen vizsgálati jegyzőkönyvet Jkészítsenek és azt ismertessék az ellenőrzött szerv vezetőivel és a felelős személyek­kel. Ezeknek a vizsgálati jegyzőkönyveknek — amelyek alkalmazására a mi ellenőrzési gyakor­latunk csak nemrég tért rá — igen erős ösztönző hatásuk v.an a hibák kijavítására. A törvényjavas­lat azt mondja ki, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv­nek a megállapított hibákat, szabálytalanságokat és törvényszegéseket, valamint' ezek okait és ki­hatásait, továbbá a hibákért és szabálytalansá-

Next

/
Thumbnails
Contents