Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

871 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi mikor korábban — amely leleplezi és megfelelő erővel bünteti azokat, akik politikai, gazdasági rendünk ellen támadnak. Olyan igazságügyi szervekre van szükségünk, amelyek eiőteljesen védik meg a dolgozó nép vagyonát; a szocialista tulajdont, közellátásunk rendjét, érvényre juttatják az állampolgárok jogait, biztosítják a népi demokrácia törvényeinek maradéktalan érvényesülését. Nyilvánvaló, hogy ezek nem kis feladatok. Ha feltesszük a kérdést, hogy bíróságaink, ügyészségeink ezeknek a feladatoknak az elmúlt évben mennyiben tettek eleget, meg kell állapítanunk, hogy bíróságaink és az ügyészségek működésében komoly fejlődés tapasztalható. Ügyészeink és bíráink mindinkább felismerik, hogy az igazságszolgáltatás elsőrendű célja az ellenséges támadás gyors leleplezése és erélyes megbüntetés és fegyelmezés mindazok felé, akik szembehelyezkednek törvényeinkkel. A szabotálok, az ellenséges ügynökök, a társadalmi tulajdon fosztogatói, a tervfegyelmet, a munkafegyelmet bomlasztó elemek ártalmatlanná tétele az elmúlt évben sokkal hatékonyabb volt, mint bármikor korábban az igazságszolgáltatás vonalán. Ha ennek okait keressük, meg kell állapítanunk, hogy bíráink, ügyészeink már legnagyobb részben megértik annak a megtisztelő feladatnak a jelentőségét, amelyet Alkotmányunk ruházott rájuk, és mind fokozottabb öntudattal igyekeznek a feladatoknak és ezzel együtt dolgozó népünk bizalmának megfelelni. Nagy segítséget nyújt ehhez számunkra az a példa, amelyet a Szovjetunió igazságszolgáltatása nyújt. Mint minden területen, itt is a szovjet jogtudomány útmutatása, a szovjet szocialista jog tapasztalatai, a szovjet bírák és ügyészek példája adja számunkra a legnagyobb segítséget. Bebizonyosodott, hogy azok a szervezeti változások, amelyek az elmúlt évben kerültek megvalósításra, jó hatással voltak az igazságszolgáltatás működésére. A büntető- és polgári ügyek nagyobb részének a járásbíróságok hatáskörébe utalása, a felsőbíróságok és a főállamügyészségek megszüntetése egyszerűbbé és közvetlenebbé tette az eljárást. Csökkent a bürokrácia és az ügyek elintézésének oktalan elhúzása. Jelentős mértékben emelte az igazságszolgáltatás színvonalát az a körülmény, hogy az elmúlt évben elsősorban az ügyészi szervezetbe bekerültek a bírói és ügyészi akadémia első végzett hallgatói, akik korábban túlnyomórészt munkások és dolgozó parasztok voltak. Ezek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, s közülük többen megyei államügyészségek élére kerültek és az egész ügyészi szervezet működésébe fokozott lendületet vittek. Ebben az évben már jelentős számban kerültek az igazságügyi szervezetbe olyan fiatal káderek, akik egyetemi tanulmányaikat a felszabadulás után kezdték meg és az egyetemeken újszerű jogi oktatásban részesültek. Kiegészíti mindezt a népi ülnököknek a büntető (igazságszolgáltatás minden vonalán való részvétele, ami ugyancsak felfrissítette és a dolgozó néphez közelebb hozta az igazságszolgáltatást. Mindez összességében azt eredményezi, hogy az ügyészség, bíróság munkája eredményesebbé, következetesebbé, harcosabbá vált, igazságszolgáltatásunk közelebb kerül a dolgozókhoz. december hó 20 án, csütörtökön. 872 Amikor ezeket az eredményeket mint a kétségtelen fejlődés eredményeit leszögezzük, meg kell állapítanunk, hogy ez a fejlődés még csak most indul meg igazán. Még sok bürokratikus csökevény érvényesül igazságügyi szerveink munkájában, a múlt terhes öröksége még érezteti hatását és fékezőleg hat a fejlődés ütemére. Még sok a tennivaló ahhoz, hogy igazságszolgáltatásunkat, bíróságainkat és az ügyészségeket a dolgozó nép teljes egészében saját szerveinek tekintse. Az igazságügyi szervek munkája számos esetben még mindig indokolatlan enyheséget mutat a törvénnyel szembehelyezkedő osztályellenség felé, de ugyanúgy liberalizmus tapasztalható az állami fegyelmet sértő, állampolgári kötelességüket nem teljesítő vádlottakkal szemben is. Még mindig sokszor indokolatlanul húzódik el az eljárás. Az igazságügyi szervek egyik döntő feladata, hogy a törvényeknek érvényt szerző intézkedések minden huzavona nélkül megtörténjenek. Ezzel szemben nem egyszer tapasztalható, hogy hónapokkal később kidül meg az eljárás, és a megindított eljárás a bürokratikus útvesztőkben akadozik, az ilyen indokolatlan késlekedés pedig az eljárás kívánt hatását csökkenti. Arra kell törekedni, hogy az ilyenfajta hiányosságokat minél hamarabb kiküszöböljük. Törvényhozásunk a most életbelépő új büntetőperrendtartással hathatós segítséget nyújt iaz igazságügyi szerveknek ahhoz, hogy ezt a feladatot sikerrel teljesíthessék. Egy másik forrása a még meglevő hiányosságoknak, hogy bíráink és ügyészeink egy része még mindig elszigetelten végzi munkáját. Nem lehet jó bíró és ügyész, aki nem társadalmi ember, aki nem vesz részt a közösség életében. Ha vannak is már olyan ügyészek és bírók, akik ennek szükségességét felismerték — hiszen nem egyszer talál kozunk azzal, hogy az ügyész, a bíró aktív munkával segíti a tanácsokat, társadalmi szerveket — általánosságban ez még távolról sem áll. Ez pedig feltétlenül szükséges azoknak a gyakorlati tapasztalatoknak a megszerzéséhez, amelyek nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás szakemberei számára. Pártunk II. kongresszusának határozata megállapította, hogy tovább kell javítani államgépezetünk munkáját, folytatni kell az állami szervek demokratizálását, tovább kell vinni a bürokratizmus elleni harcot, fejleszteni kell a tömegek bírálatát és ellenőrzését. Ezek a feladatok megszabják azokat a tennivalókat is, amelyek az igazságszolgáltatás előtt állanak. Az igazságszolgáltatás munkájának további javítása segíti az osztályellenség bűnös üzelmeinek leleplezését és biztosítja azok megbüntetését, erősíti az állami fegyelmet, szilárdítja a munkafegyelmet, fokozottabb védelmet biztosít a társadalmi tulajdonnak. Bíróságaink és ügyészségeink jó munkája erősíti államunkat, a dolgozó nép államát, biztosítja a dolgozók jogait, segíti a szocializmus építését hazánkban és ezzel erősíti a Szovjetunió vezette béketábort. Az igazságügyi tárca költségvetését pártom és a magam nevében elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Tóth Endre. TÓTH ENDRE: T. Országgyűlési A szociallz-