Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

867 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi december hó 20-án, csütörtökön. 86$; demokratikus országokkal való kapcsolataink el­mélyítése termékenyen hat jogrendszerünk és igazságszolgáltatásunk alakulására is. Mind­inkább megismerjük a nagy történelmi példát, megismerjük a szocialista Szovjetunió demokra­tikus jogrendszerét és felhasználjuk annak — to­vábbá a népi demokratikus államoknak — tapasz­talatait új jogrendszerünk kiépítésében. A jogalkotás mellett említést kell tennem azokról a jelentős változásokról, amelyek igazság­ügyi szervezetünkben az elmúlt időszakban történ­tek. Az 1950. évi IV. törvénynek megfelelően meg­szűntek a felsőbíróságok; a járásbíróságok na­gyobb feladatkört kaptak és fokozódó mértékben megvalósul Legfelsőbb Bíróságunknak egész ítél­kezésünk számára irányt adó elvi tevékenysége. Az elmúlt év során az igazságügyi szervezet jelentős decentralizációt hajtott végre az admi­nisztratív feladatok vonalán. így az igazságügyi statisztikai adatok gyűjtésének és részbeni feldol­gozásának levitele az alsó-, illetőleg a középfokú igazságügyi szervekhez, továbbá az igazságügyi gazdasági ügyintézésnek levitele a megyei bírósá­gok székhelyén újonnan létesített igazságügyi gazdasági hivatalokhoz lényegében közelebb hozta törvénykezésünket a. néphez, a dolgozó nép mun­kájához. Az új államigazgatási beosztás miatt szüksé­gessé vált járásbíróságok közül a folyó évben há­'Tom került felállításra és ugyancsak felállításra került egy új megyei bíróság is. A jövő évben, 1952-ben további új járásbíróságok létesítése van tervbevéve. Ennek az évnek az elején nyertek megállapí­tást a bírák, államügyészek és közjegyzők új illet­ményei. Az illetményrendezés jelentős illetmény­emeléssel járt, ami megfelel az igazságügyi dolgo­zókkal szemben támasztott magasabb követelmé­nyeknek. Az igazságügyi dolgozók munkájának minőségi megjavítására a minisztérium számos tanfolyamot rendezett, hogy ezzel biztosítsa a ve­zető káderek, bírák, államügyészek és bírósági, illetőleg ügyészségi fogalmazók részére a szakmai továbbképzést. Igazságügyi apparátusunk személyi összetéte­lét jelentős mértékben javította az, hogy az appa­rátusba az egyetem által nyújtott utánpótláson felül jelentős mértékben bekerültek és bekerülnek a Bírói és Allamügyészi Akadémiát végzett szak­képzett munkás- és parasztkáderek is/ Ezekkel a ténykedésekkel és intézkedésekkel igazságszolgál­tatásunk és jogfejlődésünk a szocialista fejlődés irányát követi. Hogy idáig eljutottunk, azt elsősorban azok­nak a tapasztalatoknak köszönhetjük, amelyeket a nagy Szovjetuniótól kaptunk. Nem szabad azon­ban megállanunk a fejlődésben. Megvalósítandó feladat még sok van. Nehézségekkel, problémák­kal számolnunk kell. A sürgős feladatok közül hadd említsem meg az új polgári perrendtartási törvény előkészítését és a népi ülnökök bevezeté­sét a polgári bíráskodásba is. Igazságszolgáltatá­sunk ezzel következetesebbé, határozottabbá lesz és a bírói eljárások az előző intézkedések nyomán meggyorsulnak. Igazságszolgáltatásunkra komoly feladatok várnak a dolgozó nép ellenségeinek megbünteté­sénél, az állampolgári fegyelem biztosításánál, a társadalmi tulajdon megvédésénél, szocialista épí­tésünk feltételeinek biztosításánál. Az elmondottak jelzik az igazságügyminiszté­rium által megvalósított eredményeket és a meg­valósítandó feladatokat, A megvalósított feladatok jelentik a biztosítékot arra, hogy igazságszolgál­tatásunk a reá váró feladatoknak meg fog felelni. Megvédi társadalmi és állami berendezkedésün­ket, szocializmust építő munkánkat és segít abban, hogy országunk tevékeny tagja legyen a nagy Szovjetunió vezette béketábornak. Ezért ké­rem a t. Országgyűlést, hogy az igazságügyi tárca költségvetését az előterjesztett fcrrnábjan fogadja el. Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? KISS GERGELY jegyző: Németi József! NÉMETI JÓZSEF: T. Országgyűlés! Az igaz­ságügyminisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmat ad arra, hogy megnézzük, hogyan válik a béketáborhoz tartozó államunk, a szocialista Szovjetunió és a népi demokratikus államok igaz­ságszolgáltatása a béke ellenségei elleni küzde­lemnek, a dolgozó nép jogait fenyegető .össze­esküvések leleplezésének, a dolgozó nép jogai biz­tosításának hathatós, eredményes eszközévé. Más­részről .alkalmat ad arra is, hogy meglássuk, ho­gyan züllik le az úgynevezett »igazságszolgálta­tás« a hazug jelszavakat hirdető imperialista államokban és az amerikai imperializmus csatlós országaiban, hopyan akadályozza ez az igazság­szolgáltatás a dolgozóknak és a haladó emberek­nek a demokratikus jogokért vívott küzdelmét, hogyan hiúsítja meg a dolgozók jogait. Hadd említsek meg erre nézve néhány jel­lemző adatot. Köztudomású, hogy az Északame­rikai Egyesült Államokban a hírhedt, úgynevezett Smith-féle törvény .alapján emeltek vádat a kom­munista párt vezetői ellen. Ezt a törvényt a má­sodik világháború elején abból a célból hozták, hogy az Amerikában élő német és japán fasiszta ügynököket -nyilvántartásba vehessék, és most az amerikai szenátus nem restelte ezt a törvény új­ból elővenni, amelynek alapján arcpirulás nélkül hozták meg gyalázatos ítéletüket a kommunista vezetők ellen. , A Smith-féle törvény nem egyedülálló ilyen­fajta törvény az Amerikai Egyesült Államokban. Számos egyéb régi és új törvény szolgálja a de­mokratikus elemek megfélemlítését és a demakfá^ tikus mozgalmak akadályozását. De az amerikai imperialistáknak nincs szükségük törvényekre ahhoz, hpgy üldözzék a munkásokat, mert bíró- " ságaik jogszabály és törvény nélkül is' engedél­:/­mes eszközei a monopöltőkének. : Amerikában tízévi kényszermunkára ítélték azt a munkást, aki szakszervezetbe akarta belép­tetni a dohányipari munkásokat, -ötévi kényszer­munkára ítéltek egy munkást, akinek »bűne« ab­ban állott, hogy kommunista irodalmat olvasott. Börtönre ítélik az ügyvédet, aki a kommunistákat védi, sorozatosan felmentik azokat a gyilkosokat,: akik négereket lincselnek meg. ; így fejlődik az • »igazságszolgáltatás«,.abban: az országban, amely a szabadságjogok védelmezőjének igyekszik ma­gát feltüntetni. « .•". ;•.>..,; . •De nézzük meg a többi;imperialista országot is. " Pietro'íSecchia elvtárs, az íOlasz Kommunista Párt . főtitkárhelyettese az.' olasz belügVi .költség­66*

Next

/
Thumbnails
Contents