Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-45
861 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december hó 19-én, szerdán. 802 1952-ben kell pótolni azt a hiányosságot is, amely a teljesítménybérezésnél mutatkozik. Szélesebb területre (kell kiterjeszteni a premizálási rendszert, hogy érdekeltté tegyük kereskedelmi dolgozóinkat a takarékossági mozgalom, a teljesítmény fokozása és az akkumuláció növelése terén. A helyi erőforrások felkutatásainak fékezője az az elavult rendelet, hogy a kiskereskedelem a helyi erőforrásokból származó áru jelentős részét csak a nagykereskedelmen keresztül vásárolhatja meg. fgy nem is jut hozzá ahhoz, amit a saját kezdeményezésével felkutatott, nincs érdekeltsége a helyi erőforrások felkutatásában. Ennek megszüntetésére rendelet készül, és már 1952-ben közvetlenül vásárolhat, .illetve rendelhet kiskereskedelmi vállalat kisipari termelő szövetkezettől olyan árut, amelyet az ipar nem termel, és a nagykereskedelemnél megvásárolni nem tud. Ez a rendelet nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy árualapunkat kibővíthessük, és az eddig még úgynevezett hiánycikkeknek számító árukhoz dolgozóink hozzájuthassanak. A magyar dolgozók a Horthy-rendszerben a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy milyen a kapitalista kereskedelem. Ez jut most is osztályrészül a tőkés államok dolgozóinak, a Marsh all-segély »áldásait« élvező országoknak. A kapitalista államban a kereskedelemnek nem érdeke a dolgozók jó kiszolgálása, hanem a minél nagyobb profit, nem érdeke a falu és a város közötti összhang megteremtése. Az áruforgalom során közvetítők, láncolok, spekulánsok lépnek közbe és drágítják meg az árut. Erhard bonni .gazdasági miniszter már Göring hírhedt jelszavát utánozza: »Vaj helyett ágyúkat!« Azonkívül ismeretes, hagy az új angol kormány milyen intézkedésekkel csökkenti a nép életszínvonalát. Ötéves tervünk sikeres teljesítése magasabb életszínvonalat biztosít dolgozóink részére. Belkereskedelmünkre, amely népgazdaságunk egyik legfontosabb szerve, na,gy hivatás vár. Naigy feladatok várnak a belkereskedelem dolgozóira és ezen belül a tanácsok kereskedelmi osztályainak dolgozóira is. Sztálin elvtárs mondotta: »A szovjet kereskedelem a mi vérbeli bolsevik ügyünk, a kereskedelemben dolgozók pedig, beleértve" az üzleti elárusítókat is — feltéve, hogy becsületesen dolgoznak — a mi forradalmi bolsevik ügyünk megvalósítói«. Kereskedelmi dolgozóinknak is a mi nagy ügyünk megvalósítóivá, a mi ötéves tervünk és ezen keresztül a szocializmus megvalósításának részeseivé kell válniok. Ehhez azonban politikai és szakmai színvonalukat kell emelni. Meg kell tanulni a tervezési módszereket, meg kell tanulni az áruforgalmi kérdésben való nagyobb jártasságot és javítani kell az áruelosztáson. Ki kell szélesíteni a piaci kapcsolatokat. Feladatunk a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása. A kereskedelmi dolgozók jó munkájukkal járuljanak hozzá a szocializmus építésének meggyorsításához. A feszült nemzetközi helyzet, a békés építő munkánkat veszélyeztető agresszorok nyílt provokációi, határsértései kötelezően írják elő népi államunk gyors fejlesztését és megerősítését. A végrehajtó bizottságok elnökeinek jelentős része csak most, a párt és a kormány határozata után ismerte fel ,a kereskedelmi osztályoknak, ezen keresztül a kereskedelemnek nagy jelentőségét. Nem szívesen foglalkoztak vele, vagy ha foglalkoztak is, csak akkor, ha valami baj volt, és ha az ellenség saját területükön támadta a közellátást. Rákosi elvtárs kezdeményezésére a december 1-i párt- és kormányhatározat döntő változást hozott közellátásunkban. A jegyrendszer megszüntetése és az árubőség, amely ma piacainkon és csarnokainkban tapasztalható, kézzelfoghatóan, bizonyítja népi demokráciánk életerejét. Elősegíti az pari termelés és a munka termelékenységének további emelését, kihúzza a talajt az üzérkedők lába alól és erősíti szövetségünket a parasztsággal. Ez a határozat újabb bizonyíték arra nézve, hogy a Magyar Népköztársaság következetes békepolitikát folytat, azok az eredmények pedig, amelyek e határozat nyomában járnak, napról-napra tanúságot tesznek arról, hogy ismét jelentős lépést tettünk előre népgazdaságunk fejlődésében és életszínvonalunk emelkedésében. A magyar dolgozók azzal a nyugodt öntudatai és szilárd meggyőződéssel tekintenek a jövő elé, hogy a mi erős és egységes pártunk Rákosi elvtárs bölcs vezetésével a jövőbeni is sikerrel oldja meg a felmerülő feladatokat. A belkereskedelmi tárca költségvetését pártom és a magam nevében elfogadom. (Elénk taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több hozzászóló nincs és módosító indítványt nem jelentett be senki, kérdem az Országgyűlést, hogy a belkereskedelmi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a belkereskedelmi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. T. • Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 20-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk, s napirendjére tűzzük ki az igazságügyi, a közoktatásügyi, az élelmezési, a külkereskedelmi és a közlekedés- és postaügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Elfogadja az Országgyűlés a napirendi javasától? (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javasától elfogadta. Az ülést bezárom. (16.58.) 5-5113439. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)
