Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi december hó 20-án, csütörtökön, Dögei Imre és Nagyistók József elnöklete alatt. Tárgyat: HMÍ» Az 1952. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatása. Hozzászóltak: % Az igazságügyi tárca költségvetéséhez: Spatel István előadó 864 Németi Józseí 868 Tóth Endre , 872 A közoktatásügyi tárca költségvetéséhez : Kérek Gábor velőadó , , 876 Rusznyák István 880 TóthLajosné : 886 Az élelmezésügyi tárca költségvetéséhez : Pala Károlyné előadó 892 Balogh József 895 Nagy Imre miniszter : 899 A külkereskedelmi tárca költségvetéséhez: Nagymarosi Kálmán előadó 907 ifj. Neers Rez3Ő 910 A közlekedés- és postaügyi tárca költségvetéséhez : Gáspár Sándor előadó , 918 Rácz Kálmán :. S22 Gém Ferenc 928 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása » 934 Jelen voltak: DOBI 1ST VÂ N, a minisztertanács elnöke, RÁKOSI MÁTYÁS, a minisztertanács elnökhelyettese, RÓNAI S ÁN DOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, BE BRI T S LAJOS közlekedés- és postaügyi miniszter, BOG NÁ R JÓZSEF belkereskedelmi miniszter, DARVAS JÓZSEF közoktatásügyi miniszter, QERÖ ERNŐ. államminiszter, HÁZI ÁR PÁ D belügyminiszter, KISS KÁROLY külügyminiszter, MOLNÁR ERIK igazságügyminiszter, NAGY IMRE élelmezési miniszter. OLT KÁROLY pénzügyminiszter. (ELNÖK: NAGYISTÓK JÓZSEF. — 10.05.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Gergely, az egyéb jegyzői teendők ellátására Czett József képviselőtársunkat kérem fel. Napirend szerint következik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, az Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Németi József és Tóth Endre képviselők jelentkeztek szólásra, Spáczel István előadó képviselőtársunké a szó. (Rónai Sándor és Rákosi Mátyás az ülésterembe lép. Az országgyűlés tagjai felállva lelkesen tapsolnak.) SPACZEL ISTVÁN előadó: T. Országgyűlés! Közismert tény, hogy a múlt bíráskodásában nem az igazság kiderítése volt a cél, hanem a védelem és a vád szócsatájából a legtöbbször az erősebb összeköttetés, az ügyesebb ügyvéd, a nagyobb vagyon, a hatalom került ki győztesen, nem pedig a tárgyi igazság. így történhetett azután, hogy a szegény elnyomott néposztály, a tőkéseknek kiszolgáltatott munkásság, a falusi kizsákmányolt parasztság már eleve reményteleORSZAGGYÜLESI ÉRTESÍTŐ 86