Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-45
833 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december hô Î9*ên, szerdán. 834 T. Országgyűlés! A mi könnyűiparunk tervszerűen növekszik a szocialista iparosítás, a nehézipar hatalmas fejlődésének eredményeképpen és képes arra, hogy az ugyancsak számbelileg rohamosan növekvő városi, ipari lakosság szükségletelt, igényeit kielégítse. Emellett könnyűiparunk a nemzetgazdaság egyik fontos akkumulációs fory rása és nagy mértékben hozzájárul nehézipari tervünk célkitűzéseinek megvalósításához. Könnyűiparunk fejlődése is a Szovjetunió sokoldalú segítségével, messzemenő támogatásával bontakozik ki. *Ez a .segítség megnyilvánul a Szovjetuniótól kapott nyers- és segédanyagok, az élenjáró szovjet technika legjobb fonó-, varró- és nyomdaipari gépeiben. Ezt bizonyítja a szovjet gépekkel felszerelt büszkeségünk, a Szegedi Textilművek. Nagy segítséget nyújtottak a legkiválóbb szovjet szakemberek, élenjáró sztahanovisták és személyesen Ananyeva, Dubjaga, Vorosin útmutatásai, tanácsai, átadott munkamódszerei. A könnyűipar dolgozói tudják, hogy eredményeinkben pártunknak és Rákosi elvtársnak A népről való atyai gondoskodása mutatkozik meg. Ezért valóra váltják a pártnak és Rákos! elvtársnak tett fogadalmukat: 1951. évi tervüket nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik. Ebben az esztendőben a könnyűipar a múlt évhez viszonyítva 15.6%-kai több pamut-, 15%-kai több gyapjúszövetet, 69.6%-kai több férfiöltönyt és 26%-kai több bőrcipőt termelt. . Mit jelent ez, t. Országgyűlés? Azt, hogy exportkötelezettségeink mellett népünk a múlt évhez képest többezer méterrel több textilanyaghoz, többezer pár cipőhöz és egyéb szükségleti cikkekhez fut. A könnyűipar 1951. évi beruházásai új üzemek létesítését és új termelőeszközök beállítását jelentik. Ilyen üzem a Szegedi Textilművekhez hasonló gyönyörű kaposvári fonoda, melynek első részlegében már termelnek. Az üzem teljes megindulása a jövő évben nagy mértékben hozzájárul a fonodái szűk keresztmetszet megszüntetéséhez. Ilyen új üzem a tegnap felavatott, teljesen korszerű zalaegerszegi ruhagyár is, de a bőr-, fa-, papír- és nyomdaipar kapacitásának nagyarányú bővítése is biztosítja a termelés további növekedését. Az ötéves tervnek megfelelően egymás után létesülnek a szétaprózott, egészségtelen kis ruházati műhelyek helyett a tágas, napfényes, egészséges ruházati gyárak, a jövőbeli olcsó és jóminőségű ruházkodás feltételei. A könnyűipar dolgozói végtelen hálával és bizalommal fordulnak nagy pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs és kormányunk felé munkájuk megbecsüléséért, emberi munka- és életfeltételeik biztosításáért. Ez egyik hajtóereje a szélesen kibontakozott és mind állandóbbá váló munkaversenynek, melynek révén nagy sikereket aratnak. A pártunk II. Kongresszusa tiszteletére indított versenyben a Kispesti Textilgyár országosan a második helyezett lett és elnyerte a Budapesti Pártbizottság zászlaját. Könnyűipari üzem vette át elsőnek az országban Nina Nazarova uráli esztergályosnőnek a gépek szocialista megőrzésére irányuló kezdeményezését, amely kezdeményezés gyorsan elterjedt a? egész iparban. Most felszámolva a mozgalom útjában álló bürokráciát, biztosítani kell, hogy a gépek szocialista megőrzése minden dolgozó személyes ügyévé váljék. Jelenleg a könnyűipari üzemek dolgozóinak többsége versenyben áll, hogy Rákosi elvtársnak tett fogadalmát valóra váltsa, tervét maradéktalanul teljesítse, illetve túlteljesítse. Nap mint nap újabb élenjáró dolgozók, sztahanovisták és üzemek adják hírül, hogy vállalásukat becsülettel teljesítették, tervüket befejezték. Meg kell még említenem azt a mozgalmat, amely különösen nagyjelentőségű a mi jórészt importnyersanyaggal dolgozó iparunkban: az anyagtakarékossági mozgalmat. Az 1951. szeptemberét megelőző öt hónapban az ipar dolgozói havonta átlag 3000—3200 újítást nyújtottak be, amelyek révén az évi megtakarítás 13—16 millió forint. Gazda Géza elvtárs kezdeményezése nyomán az anyagtakarékossági javaslatok több mini 5100-ra emelték az újítások számát. Az újítások révén évente közel 26 millió forintot takarítunk meg. Az elért eredmények jó kiindulási pontot biztosítanak jövő évi tervünk megvalósításához, A^ könnyűiparra, mint a dolgozók személyes szükségleteit gyártó iparra az a megtisztelő feladat jut, hogy tovább növelje termelését, ami az életszínvonal emelkedésének egyik feltétele. El kell érni, hogy 1950-hez, az ötéves terv első évéhez viszonyítva pamutszövet-készáru termelésünket legalább 126%-ra, gyapjúszövet-termelésünket 115%-ra emeljük. A felemelt terv megvalósításához nagy segítséget fog nyújtani a jövő évben felépülő több gyárunk, így a kaposvári fonoda, a szolnoki szalmacellulóze-gyár, a sarkadi kendergyár és egyéb új üzemek, üzemi bővítések, korszerűsítések. Dolgozóink növekvő igényeinek kielégítéséhez azonban nem elegendő a mennyiség növelése. Ezért vetem fel itt, ezen a helyen is, hogy még mindig sok jogos kifogás hangzik el gyártmányaink minőségével szemben. Az elmúlt félévben bizonyos javulás tapasztalható a cipők minőségében, mert vannak olyan üzemeink, mint például a Divat Cipőgyár, amely 95—96%-ban elsőosztá'yú cipőt gyárt. Ugyanakkor az egyik legnagyobb cipőgyárunk, a Tisza Cipőgyár termékeinek 2425%-a még mindig rosszminőségű, selejtes, ttt teljesen jogos azoknak a dolgozóknak a felháborodása, akik felvetik, hogy az újonnan vásárolt cipőjük hamar tönkremegy vagy talpa leválik, vagy gyermekeik cipője néhány hét leforgása alatt megy tönkre. Sok a panasz a konfekcionált gyermek- és i'secsemőholmik aránytalan méretei és a rossz szabású és kivitelezésű férfiruhák miatt. Nem engedhető meg, hogy rosszszabású ruhák, népünk Ízlésének meg nem felelő ruhaszínek, ruhaminták, gyorsan tönkremenő cipők lerontsák eredményeinket. Nem szabad előfordulnia, hogy bizonyos árufajtáknál, különösen konfekc : onált gyermek- "és felnőttruhaféleknél egyes típusméreteknek a gyártása kimarad. A könnyűipari minisztérium az utóbbi hónapokban hozott néhány fontos intézkedést a minőség megjavítására, mint például a minőségi bérezés bevezetése vagy a minőségi szabványok széleskörű alkalmazása és egyéb műszaki intézkedé-
