Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-45
831 Az országgyűlés 45. ülése 1951 kutatómunkával segítsék elő a könnyűipari termékek minőségének megjavítását. Az anyaggal való takarékosság érvényesítése mellett a legtartósabb, a legjobb minőségű fogyasztási ^ cikkek előállításában nagy szerepet kell biztosítani a kutatóintézetek munkájának. Kutatóintézeteink másik alapvető feladata, hogy új nyersanyaglehetőségeket kutassanak fel a könnyűipar olyan iparágai részere, amelyek nagyrészt külföldről importált nyersanyagokkal dolgoznak. Az új hazai termésű rostanyagok kísérletezése, a hazai gyártmányú festékek felhasználásának problémája, hazai nyersanyagból előállított cserzőanyagok és különböző segédanyagok kikísérletezése és általában a hazai nyersanyagbázis kiszélesítése azok a legfontosabb feladatok, amelyeket kutatóintézeteink 1952-ben meg kell hogy oldjanak. Kutatóintézeteink munkája akkor lesz eredményes, ha nem az üzemektől elszakítva és elzárkózva dolgoznak, hanem a Szovjetunió kutatóintézeteinek példáját követve szoros kapcsolatot vesznek fel üzemeinkkel, üzeme'nk mérnökeivel, technikusaival, sztahanovistáival, az üzemek dolgozóival. Hatalmas segítség kutatóintézeteink részére, ha nagy mértékben támaszkodnak az üzemekben egyre jobban kibontakozó újítómozgalomra, amely újítómozgalomnak nem egy kiemelkedő eredménye újabb eredményes kutatások alapját képezheti. A könnyűiparban kibontakozó újítómozgalom nagy mértékben járul hozzá az ipar fejlődéséhez, a termelékenység emeléséhez, a takarékossághoz, az önköltség csökkentéséhez, A könnyűiparban a most elmúlt időszakban az újítások havi átlaga megközelíti a kétezer javaslatot, és a megtakarítások összege, amelyeket az átlagosan egy hónap alatt benyújtott újítások jelentenek, meghaladja a 15 millió forint évi megtakarítást. Az újításokért kifizetett díjak őszszege havonta kereken félmillió forint. Nem egy újítás több millió forintot jelent népgazdaságunknak, sokezer kilogramm nyersanyagot és sokmillió munkaóra megtakarítást. Jelentős összeget, 8,699.000 forintot irányoz elő a költségvetés oktatási célokra. Ez az összeg már tartalmazza a könnyűipari minisztérium által az 1951. évben átvett ipari technikumok anyagi szükségletét is. Ezekben az ipari technikumokban az 1952-es évben 2300 hallgató fog tanulni, hogy mint textil-, konfekció- és faipari technikus a könnyűipari üzemek szakemberrel való ellátását biztosítsa. A technikumok mellett a költségvetés komoly fedezetet biztosít a minisztériumnak vezető káderek képzésére is, így a könynyűipari minisztérium bentlakásos vállalatvezetőképző iskolájának fenntartására. T. Országgyűlés! Egész munkásosztályunk viszonya megváltozott nemcsak a termeléshez, dolgozó népünk magáénak érzi nemcsak a gyárakat; hanem tudja, hogy az állam vezetése is az ő kezében van. Ezért érdekli dolgozó népünket államának költségvetése, mert tudja, hogy minden, ami ebben az országban épül, érte van. A mi költségvetésünk a békét szolgálja, fegyvert jelent .a szocializmus építéséért.vívott harcban, jelenti munkásosztályunk megerősödését, életszínvonalunk emelkedését és jelenti azt, hogy rendíthetetlenül küzdünk a békéért évi december hó 19-én, szerdán. 832 Amikor az 1952-es költségvetés kérdéséről beszélünk, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindezeket az eredményeket pártunk és Rákosi elvtárs bölcs vezetésének köszönhetjük; pártunknak, meri lehetővé tette számunkra, hogy az 1951. évi tervünket túlteljesíthettük és az 1952. évi költségvetésünket, jövő évi békés életünk költségvetését tárgyalhatjuk. A könnyűipari minisztérium az előtte álló feladatokat úgy tudja a jövő évben is teljesíteni, ha szilárdan támaszkodni fog a Szovjetunió tapasztalataira és segítségére,, és követi pártunk bölcs vezetését. Költségvetésünk elfogadása és maradéktalan végrehajtása előbbre viszi országunkat a szocializmus építésének útján, megszilárdítja helyünket a béketábor tagjai között. Ezért kérem, hogy a könnyűipari minisztérium 1952. évi költségvetését elfogadni szíveskedjenek. (Taps.) , ELNÖK: Szólásra következik? KISS GERGELY jegyző: Hegyi Gizella. HEGYI GIZELLA: T. Országgyűlés! Rákosi elvtárs ez év november 30-án a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén a jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltételeként említette meg, hogy a fogyasztási javak ma már nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésünkre, mint egy évvel ezelőtt. A fogyasztásra termelő könnyűipar, a konynyűipari dolgozók lelkiismeretes, odaadó munkájának eredményeképpen, pártunk és kormányunk intézkedései nyomán a tömegfogyasztási cikkekben, bútorban, cipőben, ruhában bőségesen válogathatnak a dolgozók. s Mindez ösztönzésül is szolgál: dolgozóink örömmel látják, hogy érdemes jól és többet dolgozni, mert munkájuk nyomán életük egyie jobb és szebb lesz. Ezzel szemben mit látunk az imperialista országokban? Egyre nagyobb nyomorban tengődő néptömegeket. A fogyasztási cikkeket előállító iparok termelését korlátozzák, az üzemeket leszerelik, a munkanélküliek milliós tábora növekszik, a dolgozók megélhetési viszonyai egyre súlyosabbakká válnak. A fegyverkezéssel természetesen együttjár az is, hogy ezekben az országokban egyre csökkentik a dolgozók életszínvonalát és szűkítik a tömegfogyasztási cikkek előállítását. Londonban például minden tíz konfekcióipari munkás közül kilenc csökkentett munkahetet dolgozik, nem beszélve azokról, akik hónapok óta munka né'kül vannak, akiknek semmi reményük sincs az elhelyezkedésre. Egyedül Északnyugat-Angliában oklóbej; közepén 6000 dolgozót bocsátottak el, és ezek közül 4000 ruházati ipari volt. Erre nyilvánvalóan nem az szolgáltatott okot, "hogy a dolgozók túlságosan bővében vannak ruházati cikkeknek. Az Egyesült Államokban az országos termelési hivatal a fogyasztási cikkek termelésének nagymértékű csökkentéséről adott ki közleményt. A közlemény szerint egyes cikkekből az eddiginek a felénél is kevesebbet gyártanak 1952 első negvedében. Ezek csupán apró szemelvények a kapitalista országok dolgozóinak mérhetetlen nélkülözéseiből, de élesen mutatják a különbséget az imperializmus jármában nyögő munkásosztály és a mi felszabadult, szocializmust építő népünk boldog élete között. 63*
