Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

829 Az országgyűlés 45. ülése 1951 tervünk célkitűzését az életszínvonal emelése területén. A könnyűipar eddigi eredményei azt mutat­ják, hogy a tervszerű, jelentős mértékű emelke­dés bekövetkezett, és ezen a fejlődésen keresztül is lemérhetjük a népgazdaságunkban végbement alapvető és minőségi változásokat. A könnyűipar 1951. évi termelési tervét előreláthatóan túl fogja teljesíteni, és ezzel a könnyűipari termelés értéke 195l-ben kereken 24.5%-kai magasabb lesz, mint a tavalyi évben. -A könnyűipar termelésének to­vábbi emelkedése is ugyanezt a tervszerű fejlő­dést tükrözi, azt, hogy dolgozó népünk életszín­vonalának emelésére egyre több könnyűipari ter­méket, textilárut, ruházati cikket, cipőt, könyvet stb, irányzunk elő. így a könnyűipar termelése a jövő évi tervekben több mint 44%-os emelkedést irányoz elő az ötéves terv első évéhez, 1950-hez képest. A könnyűipari üzemek fontos feladata* az Is, nogy az akkumulációs terv teljesítésével hozzá­járuljanak a szocializmust építő ötéves tervünk hatalmas beruházásainak anyagi fedezetéhez. A könnyűipari minisztérium; alá tartozó üzemek akkumulációs terveiket ebben az évben túlteljesí­tik, és ezzel ebben az évben kereken 40%-kai na­gyobb akkumulációs eredményt érnek el, mint 1950-ben. Ennyivel többel járulnak hozzá a nép­gazdaság beruházásainak anyagi alapjához. Az 1952. évben a könnyűipari üzemeknek növelniök kell akkumulációjukat, hogy az ötéves tervben előirányzott, évről évre növekvő . beruházások anyagi alapjához a megfelelő felemelt összeggel hozzájáruljanak. Az 1952-es tervek a könnyűipar területén, mint népgazdaságunk minden más területén is, nagyobb feladatot jelentenek az eddigi terveknél. Nagyobb erőfeszítéseket kívánnak meg, a tarta­lékok tervszerű feltárását, a hibák gyorsütemű kiKÜszöbölését kívánják. A könnyűipar jövő évi termelési tervének teljesítése, az előirányzott akkumuláció biztosí­tása azon múlik, hogy a fokozott erőfeszítések eredményeképpen hogyan emelkedik a termelé­kenység, hogyan sikerül újabb és újabb eredmé­nyeket elérni az anyagtakarékosság területén, milyen mértékben sikerül az önköltség tervszerű csökkentése. így el kell érni azt, hogy 1952-ben az egy munkásra eső termelési érték az ötéves terv első évéhez viszonyítva kereken 32%-kai emelkedjék. A tervek teljesítésének, <i termelékenység íervszerű emelésének eddig is döntő eszköze volt à mindjobban kiszélesedő szocialista munkaver­seny. Az 1952. évi nagyobb feladatokat jelentő ïcrvek teljesítéséhez a szocialista munkaverseny további kiszélesítése szükséges. A minisztérium­nak, az egész iparvezetésnek elsőrendű feladata, hogy a dolgozók nagyszerű kezdeményezéseihez, munkalendületéhez biztosítsa azokat a műszaki és szervezési előfeltételeket — gondoskodjék a gé­pek megfelelő karbantartásáról, a nyersanyag tervszerű biztosításáról, az ütemes termelésről, a dolgozók szaktudásának tervszerű emeléséről — amelyek a munkaverseny akadálynélküli kibonta­kozását biztosítják, évi december hó 19-én, szerdán 830 A termelékenység emelkedése mellett a ter­melés tervezett emelkedését az előirányzott be­ruházások is biztosítják. A beruházásokban első­sorban a könnyűipar legjelentősebb iparága, a pamutipar részesül. A pamutiparban elsőrendű feladat, hogy a szűk fonodái keresztmetszetet ki­bővítsük. Ezért 1952-ben befejezzük a legmoder­nebb szovjet gépekkel felszerelt 50.000 orsós kaposvári fonoda építését, és ezenkívül is további nagyszámú fonóorsót állítunk be más pamut­ipari üzemeinkben is. . A többi iparágakban hasonló módon, új gyá­rak építésével, meglévő gyáraink kibővítésével felszámoljuk a szűk keresztmetszeteket és bizto­sítjuk a meredeken emelkedő termelési tervek jövő évi' teljesítését. A jövő évi tervek teljesítésé­nek előfeltétele, hogy a könnyűipari üzemekben is rendet teremtsünk a munkafegyelem és a munkaerővándorlás kérdésében. Rákosi elvtárs mondotta november 30-i beszédében a Központi Vezetőség ülésén: »A munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hama­rább teremtünk e téren rendet, annál erőtelje­sebb lesz további fejlődésünk.« A könnyűipar e megnövekedett feladatait csak akkor fogja tudni teljesíteni, ha ezt a féket sikerül a fej'ődés útjá­ból eltávolítani, sikerül a munkaerővándorlási megállítani és az új szocialista munkafegyelme megteremteni az üzemekben. A könnyűipar területén a munkaerőhullám­zás és az' : igazolatlan mulasztások következtében kereken 4000 fővel több dolgozóra volt szükség, akiket egyéb feladatoktól kellett elvonni ahhoz, hogy a' termelési terv teljesíthető legyen. Külö­nösen nagy mértékben mutatkozott ez. a hiba a könnyű : paron belül a fűrész- és lemeziparban, ahol legnagyobb volt az igazolatlan mulasztások száma és a munkaerőhullámzás. Az itt kiesett munkaórák az év folyamán több mint 5 millió forint termelési kiesést idéztek elő. Rákosi elvtárs előbb idézett beszédében rá­mutatott, hogy »...igazgatóink mé? nem isméi­tek fel ennek a kérdésnek a jelentőségét. Sokan azt hiszik, hogy ha. lazán és elnézően kezePk a fegyelmezetleneket, akkor attól megjavulnak. A tapasztalat az ellenkezőjét tjizonyítja.« Rákosi elvtárs megállapításai világosan megmutatják, hogy a munkafegyelem megjavításában igen nagy szerepük van a vállalatok igazgatóinak, de általában az egész iparvezetésnek, és ezért a könnyűipari vezetés jövő évi feladatainak közép­pontjában áll a munkafegyelem gyors megjaví­tása. A könnyűipar jövő évi feladatainak megvaló­sítását segíti elő a most beterjesztett költség­vetés. A költségvetés a könnyűipar irányító appa­rátusának fenntartása mellett néhány jelentős más jellegű pénzügyi előirányzatot is tartalmaz. A költ­ségvetés 11,737.000 forintot irányoz elő a köny­nyűipari kutatóintézetek részére, szemben az előző évi 6,632.000 forinttal. A nagy mértékben emelkedő előirányzatot is kiemeli a kutatási munka fontosságát. A könnyű'pari minisztérium alá tartozó kutatóintézetek, a textilipari, a papír­ipari, a bőr-, cipő- és szőrmeipari, a faipari ku­tatóintézet és a nyomdaipari kutatóbizottság je­lentős terveket irányzott elő 1952-1 e a könnyűipar legfontosabb kérdése : nek megoldására. A kutató­intézetek egyik legfontosabb feladata, hogy széle»

Next

/
Thumbnails
Contents