Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

Ô23 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december 'hó 19-én, szerdán. 824 A kapitalista, majd a Bán-féle iparpolitika érc-, ásvány- és tőzegbányászatunkat hanyagolta el a legjobban. Ennek az állapotnak a megszüntetésével, ezen iparágak termeivényeinek növelésével jelentős mennyiségű importanyagot takaríthatunk meg és ugyanakkor exportlehetőséget is biztosítunk népgazdaságunk számára. Vegyesbányászati iparunk hivatott felszínre hozni mindazokat az ásványi kincseket, amelyek hazánk földjében rejlenek. Már eddigi kutatásaink bebizonyították, hogy hazánk gazdag különböző ásványokban és megvan a lehetőség ezek kiaknázására is. Vegyesbányászatunk a kohó- és gépipar, a textil-, papír-, porcellán- és gumiipar részére fontos anyagokat szolgáltat és nagymértékben járul hozzá tervteljesítésükhöz. Fokozott munkánk eredményeképpen termelésünk ezen a területen 40 százalékkal emelkedett. Nagymértékű fejlődést ért el színesfémiparunk is. Ennek jelentőségét különösen aláhúzza a nyugati országok kereskedelempolitikája," amellyel megnehezítik, illqtve nehezíteni kívánják színesfémszükségletünk kielégítését. Megnövekedett szükségleteink biztosítása céljából másiélszereséie növeltük színesfémiparunk termelését és ezen belül mintegy 30 százalékkal a bauxit és mintegy 25 százalékkal a huta-alumínium termelését. Iparunk nagyméretű fejlődése és népünk életszínvonalának növekedése nyomán jelentősen megnövekedett villamosenergia-szükségletünk é? ezt a megnövekedett szükségletet villamosenergiaiparunk ki is tudta elégíteni. A növekedés közel 20 százalékos, amelyet új erőmű építése, a meglevő erőművek bővítése, valamint a hálózati veszteségek csökkentése tett lehetővé. A folyó évben létesült 120 és 60 kW-os országos jelentőségű távvezeték hossza összesen 253 kilométer. Az egyéb nagyfeszültségű távvezetékek és kisíeszültsegű elosztóhálózatok hossza pedig körülbelül 13 százalékkal bővült a'z év folyamán. , Ez évben eddig már 98 községet villamosítottunk, szem előtt tartva, hogy villanyt kapjanak szocialista községeink. Bevezettük a villanyt többek között Gyáiarétre, hazánk első szocialista községébe, valamint Gelejre, Zalalövőre és Vasszilvágyra. Mezőgazdaságunk szocialista bázisait fokozatosan villamosítjuk, hogy elősegítsük szocialista nagyüzemeink eredményesebb munkáját. E munkánk során már 172 egységet villamosítottunk, többi között a pétervásári, békéscsabai és rákoskeresztúri gépállomást, a túrkevei »Vörös Csillag«, a sáriaisóbesnyői és tiszasüly—-görbemajori állami gazdaságot és a torbágyi »Béke«, a pusztaszikszói »Szabad Nép« és a babarcpusztai termelőszövetkezetet. A minisztériumhoz tartozó többi igen fontos iparág eredményeivel, az olajbányászat és vegyipar helyzetével az előttem szóló képviselőtársak már foglalkoztak, így ezekre nem térek ki az idő rövidsége miatt, hanem érinteni kívánom azon munkánkat, amellyel alátámasztottuk ezévi eredményeinket. Az egyes iparágaink eredményeiket természetesen csaK dolgozóink és műszaki érteimisegünk lelkes munkája nyomán érhették el. Élenjáró üzemeink közül, melyek évi tervüket már teljesítették, ki kell emelnünk a dorogi, zagyvái, kisterenyei szénbányákat, az Ipari Robbanóanyaggyárát, a Hungária Vegyimüveket és az Ajkai Erőművet, ahol a siker egyik legdöntőbb forrása a műszakiak és a fizikai dolgozók példás együttműködése. Az öntudatos dolgozók erőfeszítéseinek eredményeként már az év első 11 hónapjában egy sor fontos gyártmányunknál teljesítettük túl az éves tervet. így például a csapágyfémnél, pátvasércnél, foszforműtrágyánál, kőszénkátránynál, penicilinnél túlteljesítést értünk el. Minisztériumunk a megnövekedett feladatok végrehajtásának biztosítása érdekében jelentős profilirozást hajtott végre, amelynek eredményeképpen megnövekedett a termelés és a termelékenység, lehetővé vált az önköltség csökkentése. Eredményeinkhez hozzájárultak a vállalatoknál végzett belső szervezési munkák is, amelyeket az önálló gazdasági elszámolási egységek megszervezésére, mintavállalatok kiépítésére és a munkairányító szolgálat bevezetésére végeztünk. E munkák jelentős mértékben hozzájárultak az egyszemélyi felelős vezetés növeléséhez és a konkrét műszaki irányítás megjavításához. Az átszervezési és bővítési munkák mellett a megnövekedett feladatokat azonban csak új bányák feltárásával és új gyárak építésével tudtuk elérni. Az új létesítmények közül különösen kiemelkednek a .»November 7« erőmű és a borsodi kombinát építésének megkezdése. A beruházások és átszervezések mellett a termelés növekedésének egyik döntő eszköze volt munkásaink szakképzettségének növelése. Ez elengedhetetlenül szükséges volt számunkra, mivel a nagyobb termelékenységet biztosító gépek kezelését és az úi munkamódszereket feltétlenül el kell sajátítaniuk dolgozóinknak. Ennek érdekében az év folyamán október végéig 1630 tanfolyamon több, mint 44.000 dolgozót részesítettünk szakképzésben, akik közül közel 7000 női munkavállaló volt. Népi demokráciánk fejlődésével mind nagyobb összegeket fordítunk szociális célokra, dolgozóink jóléti, kulturális és sportolási helyzetének javítására, hogy a munka után felfrissülve vidámabban és eredményesebben végezzék ei az élőt tük álló feladatokat. Az év folyamán ezekre a célokra mintegy 25 millió forintot fordítottunk. A fentieken kívül fokozottabb juttatásokat fordítottunk bányászaink lakáshelyzetének megjavítására. A múltban bányászaink igen rossz lakásviszonyok között éltek. Ma elmondhatjuk, hogy egy év alatt, az 1951. évben, • vállalataink dolgozói, elsősorbari bányászaink részére 1990 lakást és 2050 férőhelyes legényszállót létesítettünk. így Komlón 410, Tatabányán 400, Oroszlányon 250, Petőfibányán 170, Pécsett 120, Dorogon 130 egy- és kétszobás lakás épült, hogy csak a jelentősebbeket említsem. A munkásszállók közül Nagybátonyban, Oroszlányon, Várpalotán és Bodajkon egyenként 210, Perecesen 380, Pécsett 120, Dorogon, Ormospusztán és Diósgyőrött 100—100 férőhelyet létesítettünk. Ezek a lakások nagyobbrészt fürdőszobások, olyan lakások, amilyenekről a múltban legfeljebb csak álmodhattunk.