Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

825 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december hó 19*én, szerdán. 826 Kultúrtermek, könyvtárak, orvosi rendelőig csecsemőgondozók, napközi otthonok, kulturális és szociális intézmények létesültek olyan helyeken, ahol azelőtt a tbc tombolt és a betegek tömeglakásokban együtt éltek egészséges dolgozókkal, köztük apró gyermekekkel, orvosi gondozás és felügyelet nélkül. Feladataink megoldásához jelentős mértékben hozzájárult munkaversenymozgalmunk fejlődése, amely egyúttal dolgozóink megnövekedett öntudatának is hű kifejezője. A munkaversenymozgalom fejlődésével számos nehézségnek tudtuk elejét venni. Sor kerülhetett fontos, de szűk keresztmetszetet képező kapacitások kiszélesítésére, hiányanyagok pótlására, rendkívüli kiesések gyors megszüntetésére. Mennyiség- és anyagtakarékossági eredményeink mellett megnöveltük termékeink minőségi színvonalát, a munkamódszerátadás révén pedig sok dolgozónk teljesítménye jelentősen megnövekedett. E munkákban élenjártak sztahánovistáink, akiknek száma novemberig elérte már a 2600-at. Sztahanovistamozgalmunk szervesen összeépült az újítási mozgalommal, amely az év folyamán szintén jelentős eredményeket ért el. Az év első tíz hónapjában 23.770 újítás került benyújtásra, amelyhez még 4670 más vállalattól tapasztalatcsere útján átvett újítás járul. A benyújtott javaslatok közül megvalósítottunk már közel 10.000-et, amely újításoknak az elérhető

1 évi megtakarítása több, mint 170 millió forint. E számok ékesen bizonyítják munkásosztályunk megváltozott viszonyát a termeléshez, azon szellem kialakulását, amely a munkát becsület és dicsőség dolgává teszi, amely a munkát már nem kényszerű tehernek nézi, hanem a feladatok megoldásánál a legeredményesebb teljesítést tartja szem előtt a szocializmus építésének meggyorsítása érdekében. Minisztériumunk ez évi feladatait — ha nem is teljesen hiánytalanul — de lényegében megoldotta: biztosította iparunk alapanyagszükségletének ránk háruló részét. Ez évi munkánkkal egyben megteremtettük jövő évi munkánk eredményes elvégzésének feltételeit is. Népgazdaságunk egyre növekvő szükségletei az 1952-es évben — amint az már az előterjesztésből is ismeretes — még fokozottabb feladatok elé állítják minisztériumunkat. Vállalatainknak 29.4 %-os termelésnövekedést kell elérniök az 1951. évi várható termelési értékhez viszonyítva, hogy feladatainknak eleget tudjunk tenni. A tárcánk költségvetését beterjesztő és az ahhoz hozzászóló képviselőtársam mar vázolta a legfontosabb iparágak — a szén-, olajbányászat és a vegyipar — jövő évi feladatait, így én a többi iparágaink termelési feladatainak vázlatos ismertetése mellett a nyersanyagbázisunk kiszélesítését elősegítő kutatómunkával, a szakoktatással és a szociális kérdésekkel kívánok kissé részletesebben foglalkozni. A szénbányászattal kapcsolatosan meg kívánom jegyezni, hogy a jövő évben a bányászat általános gépesítése mellett irányt veszünk egyes bányák teljes gépesítésére, hogy ezzel is biztosítsuk bányászaink rendelkezésére bocsátott gépek teljes mértékű kihasználását. Ugyanakkor a szovjet bányászok tapasztalatai alapján újabb gépfajták beállításával és fejlettebb munkamódszerek bevezetésével teremtjük meg bányászaink számára a nagyobb termelékenységet biztosító munkafeltételeket. A szén- és olajbányászat nagymérvű termelésemelkedése 1952. évben és a további években megköveteli, hogy ezen iparágakra fordítandó beruházásokat tovább növeljük. T. Országgyűlés! Javaslom, hogy a gépesítés fokozására az 1952. évi beruházásokat felemeljük az alábbi tételekkel: A szénbányászat gépesítésének meggyorsítására, a gépesítések emelésére 10.5 millió, az olajbányászat gépi beruházásainak meggyorsítására 7.8 millió, a népligeti, albertfalvai és angyalföldi alállomások 1952. évben való megvalósítására pedig 21.1 millió forinttal. Az 1952. évi beruházások javasolt kiegészítése nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezen három legfontosabb iparágunk a szén-, olaj- és villamosenergiaszükségletet maradéktalanul ki tudja elégíteni. (Taps.) Ere- és vegyesbányászatunk termelése mintegy 46%-kai emelkedik az ezévi várható termeléshez viszonyítva. Ezirányú beruházásaink jelentős része a Gyöngyösoroszi ércbánya fejlesztésére és a Velencei ércbánya feltárására irányul. Emellett Budapesten és Mádon egy-egy örlőművet létesítünk. Fokozott gépesítést valósítunk meg a már termelő érc- és vegyesbányáinknál is és mind nagyobb mértékben térünk rá a nagyüzemi munkamódszerek széleskörű bevezetésére. { Tovább folytatjuk színesfémiparunk fejlesztését. Ezen a téren elsőrendű feladatként bauxitbányászatunknak a lehetőségek szerinti gépesítése, valamint timföldgyáraink kapacitásának kibővítése jelentkezik. Mindezek következtében bauxittermelésünk 51% -kai, huta-alumíniumtermelésünk pedig 17%-kai növekedik 1952-ben, Villamosenergiatermelésünk az ipar zavartalan energiaellátása és a falu kulturális színvonalának emelése érdekében 18 és fél százalékka! növekszik. Sor kerül további 158 falu, 74 állami gazdaság, 40 gépállomás és 98 termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport biztosítására. A szükséglet biztosítása érdekében folytatjuk á »November 7«, Borsodi, Sztálinvárosi és,Mátravidéki Erőmű építését és megkezdjük egy új erőmű építését is. Az új létesítmények mellett jelentős mértékben folytatjuk meglévő vállalataink műszaki fejlesztését, amelynek keretében mindnagyobb mértékben használjuk fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség-nyújtási Tanács útján rendelkezésünkre álló lehetőségeket, átvéve a Szovjetunió és a népi demokráciák fejlődő iparának tapasztalatait is. Iparunk növekedése mind nagyobb követelményeket támaszt kutatóintézeteinkkel szemben. Üj szervezetet adunk a Földtani Intézetnek, a Geofizikai Intézetnek 'és tröszt formájában a mélyfúróiparnak. A Földtani Intézet a nyersanyagkutatás vonalán gyors ütemben készíti a bányageológiai térképeket. Az intézet a szén- és érckutatás területén szintén jelentős eredményeket ert el. Tervszerűen és folyamatosan halad előre az építőipari ásványi ^nyersanyagkutatás is. Elkészült az ország ásvány-nyereanyagkatasztere, amely áttekintést nyújt iparunk nyersanyaggal való ellátásának lehetőségéről. A Geofizikai