Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-45
806 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december hó 19-én, szerdán. 8C6 Ennél kevesebb, de még mindig meghaladja a tízezret a kisebb létszámú kohászati, valamint a gépipari vállalatoknál .a kieső mukanapok száma. Hogy mit jelent ez a szám, azt mutatják a következő adatok: a 16.000 munkanap alatt elő lehetett volna állítani 6 mozdonyt, 114 traktort és 267 csillét. A munkafegyelem terén, t. Országgyűlés — mint ahogyan az elmondott példa is mutatja —, nagy tartalékok vannak. Megállapítható, hogy iparunkban a munkafegyelem jelentős megjavításával, minden más intézkedés nélkül is jelentő*» termelésemelkedést lehet elérni. A munkafegyelem megszilárdításánál fokozott szerepük van a műszaki vezetőknek, a mestereknek és művezetőknek. A minisztertanács rendelete a főmérnökökről, továbbá a művezetőkről és mesterekről meghatározza ezek jogait és kötelességeit. Azonban gyakran tapasztaljuk — ami különösen a munkafegyelem megszilárdítását illeti — hogy nem élnek a minisztertanács határozatában biztosított jogaikkal és nem lépnek fel a lógósokkal, az igazolatlanul hiányzókkal! és az elkésőkkel szemben. Rákosi elvtárs mondotta: nem egyszer tapasztaljuk, hogy az a munkavezető, aki tőkés időben hajcsárkodott, most a lazaság és m elnézés szószólója. j A munkafegyelem lazasága jelenleg fejlődésünk egyik legnagyobb fékezője. Minél hamarabb teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődésünk. A .mester azonban a munkafegyelem megszilárdításán túlmenően is központi alakja a termelésnek, a munka helyes megszervezésének, a technikai folyamat szigorú betartásának. Az a mester dolgozik jól, aki teljesjogú vezetője területének, aki felelős a fegyelem betartásáért, a termelési feladatok teljesítéséért. Azt is tapasztaljuk fontos üzemeinknél, hogy nagy a szervezetlenség, ami régi hibája iparunknak. Ezen a téren csak lassan javul a helyzet. A szervezetlenség az oka sok esetben a tervek teljesítésénél tapasztalható lemaradásoknak. A szervezetlenség az oka annak is, hogy nem megfelelő az üzemek közötti kooperáció. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy az árutermelés elmarad a teljes termelés mögött, és a befejezetlen termékállomány állandóan nő. A kohó- és gépipari minisztérium üzemeiben a befejezetlen termékek és félkészáruk állománya múlt év december hó óta 977 millió forinttal megnövekedett. Csak két példát mondok a rossz kooperációról. . A Magyar Vagongyár több hónapban nem tudta vasúti kocsiban árutermelési tervét teljesíteni, mert a DIMAVAG Gépgyár nem szállította le időben a kocsikhoz szükséges kerék-párokat. De még olyan eset is előfordult, hogy a Fogaskerékgyár nem tudta teljesíteni november havi tervét, mert az. EMAG nem bocsátotta időben rendelkezésére a saját kombájnjai számára készülő hajtóművek öntvényeit. Az üzemeinkben lévő szervezetlenség következménye az is, hogy igen gyakori a béralaptúllépés. A kohó- és gépipar területén az egyes iparágak termelési tervüket elég jelentős mértékű létszám- és béralaptúllépés mellett teljesítik. Például a tömegcikkipar területén október végéig éves termelési tervüket 93.7 %-ra teljesítették, de éves béralaptervüket eddig az időpontig már 9%-kai túlhaladták. T. Országgyűlés! Tervgazdálkodásunk megindulása óta a tervszerűség területén is jelentős fejlődést értünk el, de még komoly hiányosságok ts tapasztalhatók .Egyes vállalatok nem törődve népgazdasági tervünk előírásaival, olyan cikkeket gyártanak, amelyeknek termelése könnyen megy, vagy nagyobb termelési értéket biztosít, tekintet nélkül arra, hogy a rendelések milyen cikkek gvártására vonatkoznak. Különösen kirívó az öntödéknek az az eljárása, hogy a nagyobb súlyú öntvényeket a rendelések közül kiválogatják és messze a kívánt határidő előtt legyártják csak azért, hogy tonnatervüket minél nagyobb mértékben túlteljesítsék. Később azonban, amikor a kedvezőtlenebb, apró öntvények legyártására is sor kerül, üiár lemaradás mutatkozik. Ennek az eljárásnak a következménye az is, hogy az öntödékkel kooperáló vállalatok nem kapják meg időben a kisebb súlyú öntvényeket,* és ezzel esetleg rendkívül fontos rendeléseiket nem tudják teljesíteni. Ilyen esetek azonban nemcsak öntödei vonalon fordulnak elő. A Forgácsoló Szerszámok Gyára például az év első felében gyártotta le mindazokat a szerszámokat, amelyeknek tervára kedvezőbb volt, és ezzel a terv értékben való teljesítését elősegítette, de ugyanakkor részletében nem teljesítette tervéi. Az év második felében ezután a . gyár folytonos lemaradásokkal küzdött és amellett a forgá csoló szerszámokban időnként hiány volt. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a vállalatok egy-egy alkatrészt — amelynek gyártása termelésünk szempontjából másodrendű, — nem időben és nem megfelelő minőségben állítanak elő. Ennek következtében ia másik gyár hiába várja a kérdéses alkatrészt. Ha meg is kapja, az nem bizonyul megfelelőnek és emiatt egyes fontos szállításokat nem tudnak biztosítani. Például a Remix-gyár elektromos potenciámétereket szállít a Standardnak és az EMAG-nak. A Standard számára készített potenciométerek minőségi előírása alacsonyabb, mint az EMAG által igényelteké és emellett lényegesen kisebb a mennyisége is. A Remix azonban túlteljesíti szállításait a Standard felé, míg m EMAG-nak elkésve és ''alacsonyabb minőségben szállít. Az üzemek munkájának megszervezésével függ össze az egyenletes, ütemes termelés megvalósítása. Az üzemek grafikon szerinti ütemes termelése egyik alapvető kérdése iparunknak. A grafikon szerinti termelés megvalósítása terén a vaskohászat ért el eredményeket. A vaskohászat területem a legdöntőbb feladat az acélmű grafikon szerinti munkája, amelyet elősegít a nagyolvasztó és az anyagmozgatás tervszerű, ütemes munkája. Ezek együttes, Összehangolt munkája alapján lehetővé válik pontosan, ütemterv szerint megfelelő hőfokon melegöntecsek átadása a hengerdék részére, és így a hengerdék termelése is grafikon szerinti ütemben történik. A szovjet tapasztalatok alapján, valamint a szovjet tanácsadók segítsége révén az acélművek grafikon szerinti termelésével jelentkeztek komoly eredmények. Két hónap alatt özdon 7%-os, Diósgyőrött 15%-os, az R. M. Acélműveknél 2.5%-os fejlődést értek el. a napi átlagtermelésben. Hiba azonban, hogy ez a tervszerű, ütemes munka sokáig csak az acélművekben került megvalósí