Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-44
789 Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 790 megadatott megérnünk egyik akkor távoli célkitűzésünk valóraválását. Tisztában vagyok azzal, hogy Népköztársaságunk megalakulásával s új Alkotmányunk életbelépésével az egészségügy nálunk már korábban megkapta azt a hangsúlyt, amely megilleti. Mégis az a tény, hogy most egy éve e minisztérium megalakulásával az egészségügy az állami- tevékenység teljesen önálló tényezőjévé vált, több mint formaság. Nemcsak formai valóraváltása Alkotmányunk erre vonatkozó ünnepélyes nyilatkozatainak, hanem « gyakorlatilag is íontos lépés előre. Ezt bizonyítja az' a hatalmas munka, amelyet új, helyesebben újjáalakult minisztériumunk az egészségügy minden területén végzett. Mintha az átszervezés valami új munkalendületet adott volna a minisztérium - dolgozó gárdájának. A teljesítménytöbblet erősen meghaladja azt az arányt, amely az 1950. és 1951. költségvetési évek között anyagiakban, a globális költségvetési összegek emelkedésében mutatkozik, mert nemcsak arról van szó, hogy 1951-ben többet költhettünk kórházainkra, rendelőintézeteinkre, anya- és csecsemővédelmünkre és a többi egészségügyi intézményeinkre, mint a megelőző évben, s hogy az egészségügyi minisztérium jól gazdálkodott a népgazdaságunk által rendelkezésére bocsátott e nagyobb összegekkel. A minisztérium munkájáról e vonatkozásban előadó képviselőtársunk s az előttem felszólalt Sárfi Rózsi képvisőtársunk bőven megemlékeztek, valamint arról az újabb emelkedésről is, amivel az 1952. évi költségvetés az 1951. évit ismét meghaladja. Ok részletesen elemezték is ez összegek mikénti felhasználását. De ez csak egyik oldala az egészségügyi minisztérium tevékenységének, mert nem kevésbbé jelentős az a munka, amelyet a minisztérium az egészségügyi szervezés terén végzett. Mert a jó egészségügy nemcsak költségráfordítás kérdése — ez is természetesen, hiszen anyagi bázis nélkül semmit sem lehet csinálni —, de igen nagy mértékben a jó szervezés kérdése is. Én a rendelkezésemre álló rövid időt arra akarom felhasználni, hogy a minisztériumnak erről a szervező munkájáról beszéljek, $ e kereten belül is néhány súlyponti kérdésre fogok szorítkozni, azokra, amelyek — úgy gondolom — fontosságuknál és közérdekű Voltuknál fogva megérdemlik, hogy a szakemberek szűk köréből kiemelve, néhány percre a dolgozók tömegeit képviselő törvényhozás . érdeklődésének gyűjtőpontjába kerüljenek. Az egyik ilyen kérdés az úgynevezett kórház-rendelőintézeti egység. Ez a laikusok számára kissé idegenül hangzó kifejezés a szovjet egészségügy egyik alapvető szervezési formája, s azt a bölcs gondolatot fejezi ki, hogy a körzeti orvosok, a szakrendelő intézetek és a kórházak munkáját elválaszthatatlan egységbe kell foglalni. Az eddigi anarchiának, amikor a gyógyítás e három tényezője egymástól függetlenül dolgozott, meg kell szűnnie. A kezelőorvos figyelme kísérje végig betegét a legmagasabb orvosi fórumokig, s ezek viszont, tehát a kórházak, a szakrendelő intézetek tartsák rajta szemüket a betegen akkor is, amikor már közvetlen hatáskörükből kikerül. A különböző szinten dolgozó orvosok között alakuljon ki állandó, egészséges tapasztalatcsere, sőt ezen túlmenően intézményes munkahelycsere is. Ennek a Szovjetunióban kipróbált s egyes területeken már teljesen megvalósult új egészségügyi szervezési elvnek átültetése hazánkba óriási haladást fog jelenteni a betegellátási szolgálat javítása terén. E területen ez évben a minisztérium kezdeményező lépéseket tett mind Budapesten, mind még inkább egyes vidéki körzetekben. A rendszer teljes kiépítése, mivel nálunk a megvalósításnak még sok személyi és tárgyi feltétele hiányzik, csak fokozatosan történhetik, de remélhetőleg néhány év alatt be fog fejeződni. Hasonló csendes,. de nagyszabású és távolabbi következményeiben áldásos hatású átszervező munka az állami, megyei, egyéb törvényhatósági és társadalombiztosító intézeti egészségügyi intézmények egységesítése és a tanácsi szervezetbe va!ó beolvasztása. Míg az előző területen egyelőre csak kezdeményező lépések történhette)^ az utóbbi feladatot a minisztérium ebben az esztendőben úgyszólván teljesen végrehajtotta, s ezzel a területi elv érvényesítésének, ami a kórház-rendelőintézeti egység megvalósításának előfeltétele, az útját megnyitotta. Annak, hogy az egészségügy a tanácsok kezébe került, még egyéb, Alkotmányunkban gyökei ező előnyei is vannak, s ezek az átszervezés megtörtént gyors végrehajtása után hamarosan meg is fognak mutatkozni. Igen nagyjelentőségű egészségügyi szervező tevékenység folyt ez évben élelmezésegészség ügyünk megjavítása terén. E munkának egyik eredménye és összefoglalása, de egyúttal a további teendőknek is szilárd bázisa az 1028-as átfogó rendelet az élelmezésegészségügy fejlesztéséről, amely fontossága és a többi minisztériumot érintő intézkedései miatt minisztertanácsi határozat formájában látott napvilágot, de legnagyobbrészt természetesen az egészségügyi minisztérium munkáján alapszik. Erről a rendeletről, amely nemcsak aktuálisan, de perspektivikusan is megszabja mind a csoportos élelmezés, mind az élelmiszeripar és kereskedelem közegészségügyi viszonyainak megjavítására vonat\ozó teendőket, még, sokat fogunk hallani. Horderejének megvilágításául csupán a csoportos élelmezés kérdésére utalok. Az Országos Tervhivatal elnöke ez év februárjában a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán 800.000 főben jelölte meg a csoportos élelmezésben részvevők számát. Ez a szám az iparban dolgozók számának állandó emelkedése s még inkább a nők fokozott munkába' állítása következtében azóta is nőtt és további emelkedés várható. Ez óriási tömeg kényelmét szolgáló üzemi csoportos étkeztetés, e szükséglet jó kielégítése nemcsak termelő apparátusunknak hatalmas új feladata, hanem egészen új egészségügyi problémákat is vetett fel, amelyeknek jó megoldása fontos előfeltétele szocialista építésünk zavartalanságának, s a megoldások bizony sok esetben elég költségesek. Örvendetes, hogy kormányzatunk az egészségügyi minisztérium által felállított magas követelményeket elfogadta . s határozatával megvalósításuk pénzügyi alapjait eleve biztosította. Hasonló szellemben született meg ugyan-