Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

763 Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 7U dolgozói jelentették, hogy egyik hatalmas alkotá­sunkban, az inotai November 7. Erőműben meg­indult az áramtermelés. Az egész országban hatalmas erővel folyik az ötéves terv alkotásai­nak megvalósítása és egyik napról a másikra nagyobb és nagyobb eredményeket érünk el. .Az imperialista rablók, élükön az Egyesült Államok nagytőkéseivel, akik az egész világot gyarmatukká akarják tenni, ezeket a mi eredmé­nyeinket akarják megsemmisíteni. Farizeus mó­don békéről, demokráciáról frázisokat hangoztat­nak, s ugyanakkor irtóhadjáratot folytatnak más­fél éve a békés koreai nép ellen, háborús szövet­ségeket kovácsolnak össze, és milliárdokat áldoz­nak a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni aknamunkára és provokációkra. Fáj nekik, hogy miután a szovjet hadsereg segítségével leráz­tuk magunkról a német fasiszták és Horthyék igáját, nem akarjuk az amerikai, szögekkel ki­vert jármot a nyakunkba akasztani. Azt szeret­nék, ha ia magyar dolgozók nyakán, ismét az imperialistákat hűségesen kiszolgáló tőkések és földbirtokosok élősködnének, ha az üzemek és a földek nem a munkások és dolgozó parasztok, hanem a Chorinok, a Weiss bárók, a Vida Jenők, az Eszterházy hercegek és a Festetich grófok tulajdona volnának, ha a főiskolákra és az egye­temekre ismét a burzsoák csemetéi járnának. Nem akarják, hogy Sztálin Vasművet, az inotai November 7. Erőművet és a többi gyárakat, kul­túrházakat és lakóházakat építsük. Azt szeretnék, ha mi — ugyanúgy, mint Olaszországban, Francia­országban vagy Nyugat-Németországban — le­állítanánk a gyárakat, és az amerikaiaktól vásá­rolnánk olyan cikkeket is, amelyeket Magyar­országon elő tudunk állítani. Azt akarnák, hogy nálunk is milliószámra legyenek a munkanél­küliek, mint a tőkés országokban és köztük az Amerikai Egyesült Államokban. Azt akarják, hogy a mi gyermekeink se igyanak tejet, hanem amerikai tejporral tápláljuk őket, hogy a mi dolgozóink asztalán is a lóhúskonzerv legyen a menü, mint a francia, olasz, osztrák, angol és nyugatnémet dolgozóknál. Ezért igyekeznek talpra állítani a német fasiszta hadigépezetet, ezért fegyverzik fel a mindenre elvetemült fa­siszta Tito-bandát, amely mint hűséges szolga, minden aljasságra képes, hogy megszolgálja gazdáinak a dollárokat. Az Egyesült Államok költségvetésének — ahogy az előadó elvtárs ismertette — körülbelül 70%-át költik fegyverkezésre, acéltermelésüknek több mint 75%-ábóI fegyvereket gyártanak. Az úgynevezett Észak-Atlanti Szövetségben részt­vevő országok háborús előkészületekre több mint háromszor annyit költenek, mint 1949-ben. A nyu­gatnémet hadiipar termelése ma 120% -a az 1936. évinek. Adenauer, Nyugat-Németország legújabb hóhéra a napokban az európai hadsereg részére 360.000 katonát ígért. Ezeknek az újonnan össze­kovácsolandó csapatoknak a tagjai többségük­ben a német fasiszta Wehrmachtból és az SS-ből tevődnek össze. Tisztjeik többségükben a horog­keresztes pártnak vo!tak tagjai. Elhatározták töb­bek között, hogy felállítják újra a Grossdeutsch­land, a Totenkopf és a Wiking hírhedt náci had­osztályokat. Az úgynevezett határrendőrség — amely lényegében a nyugatnémet hadsereg — tisztikarának 93%-a a Wehrmachtnak volt tisztje, altisztjeinek pedig 96%-a a volt nácipárt tagja. A jugoszláv költségvetésnek 70%-át szintén katonai kiadásokra költik. Titoék szeptemberben újabb 50 millió dollárt kaptak fegyvervásárlásra. Jugoszlávia ma amellett, hogy a népek börtöne, egyben hídfő, repülőgép-anyahajó a Szovjetunió és a népi demokráciák, ezen belül igen komoly mértékben Magyarország ellen. Amerikai tisztek vezetésével képezik ki a jugoszláv hadsereget és amerikaiak vezetésével 29 úgynevezett külön ala­kulatban diverzánsokat, kémeket, ejtőernyősöket képeznek ki. A leszállásra kényszerített amerikai szállítórepülőgép körül kialakult helyzet ismét leleplezte az imperialisták aljas szándékait ha­zánkkal és népünkkel szemben. Folytatják eddigi ténykedéseiket, lábbal tiporják a nemzetközi jog­szabályokat, gyilkosokat, diverzánsokat akarnak országainkba küldeni, ahogy néhány napja lep­leztek le egy ilyen amerikai repülőgépről le­dobott bandát Romániában. A mi népünkben azonban, ahogyan a népi demokráciák népeiben, de elsősorban a kommu­nizmust építő Szovjetunió népeiben nemcsak az építésben lakozik óriási erő, de hatalmas elszánt­ság és erő van ezeknek a vívmányoknak a meg­védésére is. Növeli a magyar nép elszántságát a béketábor és elsősorban a béketábor hatalmas vezetője, a Szovjetunió napról-napra növekvő ereje. Egyre szilárdabb népünkben az elhatáro­zás, hogy a béketábor ránkeső szakaszán helyt­állunk és nem engedjük megsemmisíteni eddigi eredményeinket. Ebben a helyzetben, t. Országgyűlés, vilá­gos, hqgy a békéért folyó harcban egyik leg­fontosabb feladatunk a békeszerződés által meg­határozott kereteken belül olyan hadsereget létre­hozni, amely alkalmas arra, hogy szövetsége­seink oldalán megvédje a magyar dolgozó nép alkotásait, a szocializmus, az ötéves terv építé­sét. (Lelkes taps.) Ilyen hadsereg a magyar néphadsereg. Ezt a hadsereget a magyar dolgozó nép hozta létre saját hatalmának megvédésére. A magyar nép nem akar fegyvertelen lenni, nem akarja magát kiszolgáltatni az imperialisták kénye-kedvének. A Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs erre hívja fel figyelmünket. Egy fegyvertelen ország -— mondotta Rákosi elvtárs — valósággal csábít a provokációkra és kalan­dokra. Nemzeti nagyjaink mind arra tanítanak bennünket, hogy a nemzet szabadságának és függetlenségének egyik legfontosabb biztosítéka a jól felszerelt, jól kiképzett, fegyelmezett had­sereg. Ellenségeink akarnak bennünket védelem nélkül, fegyvertelenül látni. Kossuth Lajos ' 1848-ban a forradalom vív­mányai megvédésének alapját is a magyar had­sereg megteremtésében látta. »Ha készülünk — írta 1848-ban egyik cikkében — nem fogunk megtámadtatni. Ha nem készülünk, megtámadta­tunk. A gyengék békéje a kegyelemtől függ. Az erős békéjének biztosítékát önmagában hordja. Alvótól, habár óriás is, senki sem fél. Az erős­sel alkusznak, a gyengének parancsolnak. Készü­letlenség több mint gyengeség, készület lenség bizonyos halál.« Ezért teremtette meg a magyar dolgozó nép hadseregét, a magyar néphadsereget, amelynek nemcsak katonái, de vezetői is, tisztjei, tábornokai

Next

/
Thumbnails
Contents