Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

755 Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 756 deleinek, amely kimondja, hogy a tanácsok felé a belügyminisztérium a koordináló szervezet. Megállapítható, hogy a belügyminiszteriem ezt a feladatát nem volt képes ellátni, mert a szakminisztériumok nem tettek eleget a rendeletben rájuk rótt kötelességeiknek. Ennek az lett a következménye, hogy a tanácsok felé százával gyártották a rendeleteket, amelyeket a szakminisztériumból kaptáik. Végül az 1952. évi belügyi költségvetés azt bizonyítja, hogy a belügyi keret sommázatában és részleteiben is megfelel azoknak a követelményeknek, amelyekkel feladatát a belügyminisztérium el fogja látni. Rendőrségünk megkapja azokat a beruházásokat, amelyekkel szolgálatát megjavíthatja. Ugyanez vonatkozik a tűzoltóságra is, a helyi iparra, gyermekvédelemre és nem utolsó sorban a tanácsokra. Komoly öszszegeket fordítunk az oktató- és nevelőmunkára, hogy a nép ellenségeivel szemben minden területen hatásosabban tudjunk eljárni, hatásosabban működjünk a kulákok, gazdasági kártevők leleplezésében és megsemmisítésében. Rendőrségünk úgy dolgozzék, hogy dolgozó népünk nyugodtan végezhesse az ötéves tervben ráháruló feladatokat, a tanácsok maradéktalanul tegyenek eleget az államhatalom helyi feladatainak. Szervezzék népünket a béke, jólét megszilárdítása érdekében pártunk vezetésével. Ennek érdekében a belügyi tárca költségvetését pártom és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Nádházi András. NÁDHÁZI ANDRÁS: T. Országgyűlési A belügyminisztérium költségvetése ma imár a dolgozó nép államigazgatásának költségvetése. Az elmúlt rendszerek államigazgatását azért csinálták meg, azért tartották fenn az elnyomó osztályok, hogy annak segítségével uralkodjanak, zsarnokoskodjanak felettük és ezt is velünk, a dolgozókkal fizettették meg. A mi államigazgatásunk azért van, hogy segítsen felemelni bennünket. Magunk is résztveszünk a munkában, ezen

1 keresztül is érezzük, hogy az államhatalom a miénk, az állam a. munkások és dolgozó parasztok kezében van. Különösen érezhetjük ezt a tanácsok megválasztása óta. A tanácsok megvalósításával nagy haladást tettünk meg ezen az úton. Amit magunk csak elképzeltünk, azt a Magyar Dolgozók Pártja kidolgozta számunkra és annak célját, a szocializmus építését Magyarországon kijelölte előttünk. Az urak állama helyett, amelyben a mi számunkra a, belügy sem' jelentett mást, mint főszolgabírót, csendőrt, végrehajtót, rabszolgatartó földbirtokosok és gyárosok korlátlan hatalmát, papjainktól érkezett tanácsokat: legyünk alázatosak, tisztelettudók, megelégedettek a magunk elnyomott helyzetében, ehelyett már felépült a mi államunk. A tanácsokba került dolgozó munkások és parasztok a legnagyobb egyetértésben dolgoznak, ami a munkás-paraszt szövetségből oly természetesen következik. Ha hibák és hiányosságok mutatkoznak is még, amit önkritikával helyes megállapítani s azután gyökeresen orvosolni, általában elmondhatjuk, hqgy az élet kemény iskolájából kikerült embereink tanácsi munkája megjavította, meggyorsította és a valóságos hétköznapi élethez közelebb vitte az államigazgatást. Magam is tagja vagyok a falusi és megyei tanácsnak. Segíteni tudjuk dolgozóinkat mindennapos nehézségeik megoldásában. En úgy látom, hogy nap mint nap, még jobban javítani tudjuk munkánkat, emellett pedig a tanács igen jó politikai iskola, mindannyiunk számára és megmutatja, kik a barátaink és kik az ellenségeink. A tanácsok mindennapi munkájában mutatkozik, meg legjobban, kik a dolgozó nép barátai, vagy ellenségei. A dolgozó középparasztoknak a népi demokrácia rendjéhez való hűsége, ragaszkodása, a falusi kizsákmányolótól, a reakció aljas ügynökeitől való elfordulása látható abból a viszonyból, amelyet a tanács irányában a középparasztság a maga és környezete számára kialakított. Látható abból, miiként vesznek részt a munkáiban, ha maguk is tanácstagok. Látható abból, ahogyan végzik a mezőgazdasági munkát, hogyan járnak az élen a begyűjtésben, hogyan vesznek részt általában a falu szocialista építésében, A tanácsok munkája során lépten nyomon jelentkezik az a feladat, hogy felismerjük, leleplezzük a kulákok, spekulánsok és szövetségeseik bűnös terveit, visszaverjük támadásaikat. Alár a tanácsokban éreztessük velük a nép államának hatalmát és erejét: hogy le tudunk számoini minden ellenséggel. És ott van még az ellenség egyes tanácsokban, a horthysta-rendszer szakértelem címén átvett számos embere személyében, akinek minden szavát, minden cselekedetét figyelemmel kell kísérni. Szeressük, tiszteljük és becsüljük meg a tanácsokban azokat az értelmiségieket, akik becsületesen velünk tartanak, velünk munkálkodnak, velünk építik a dolgozó nép boldog országát, akik tanultságukkal előmozdítják a fejlődést, a mi munkánkat. Erre tanít minket nagy vezetőnk, Rákosi Mátyás elvtárs. Híven kövessük az Ő bölcs út- • mutatását, de tanít bennünket, arra is, hogy Jegyünk éberek, hogy az ellenséggé ! szemben — ha már felismertük és lelepleztük — iegyünk kemények, meg nem alkuvók. Azokat a régi közigazgatási embereket, akik szakértelmüket, törvényismeretüiket, itanultságukat a tanácsok munkájának megnehezítésére, a bürokrácia fejlesztésére, a közigazgatás és a dolgozók egymástói való eltávolítására, kártételre akarják felhasználni, könyörtelenül, kíméletlenül ki kell takarítani a tanácsokból és a tanácsi hivatalokból. » A belső ellenséggel szemben való védekezés s az ellenségnek megsemmisítése mindannyiunk kötelessége. A belügyi költségvetésben szavazzuk meg azoknak a hatósági szerveknek fenntartásához,' a nép és a Népköztársaság javára váló működésükhöz szükséges anyagi eszközöket, amelyek hivatalukból kifolyólag járnak el a mi ellenségeinkkel szemben. Munkájukról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlékezni. Ügy gondolom, eredményeinkhez hozzájárul az a körülmény is, hogy az államvédelem és a rendőrség, másfelől pedig a falusi lakosság közt igen jó kapcsolatok alakuitak ki. A dolgozó parasztok ma már megértik,* hqgy a rendőrség harca a feketézők és a spekulánsok ellen éppen annyira szolgálja a parasztság érdekeit, mint a városi dolgozók érdekeit. Rákosi Mátyás, népünk szeretett vezére, legutóbbi nagy beszédében rámúta-