Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-44
757 Az országgyűlés 44. alèse 1951. évi december hó 18-án, kedden 758 tott arra, hogy az ország közellátásában felburjánzott visszaélések milyen következményekkel jártak általában és már a munkás-paraszt szövetséget is lazították. Ezt mi, falusi dolgozók épúgy éreztük, mint az ipari munkásság. A városi dolgozó látta a maga nehézségeit és azt, hogy a faluból Budapestre, a vidéki nagyvárosokba, az ipartelepekre áradó élelmiszert egyre nehezebb megfizetni. Neheztelése a parasztság felé irányult és nem is vehettük rossz néven, ha nem mindenki vette észre, hogy a piacokon a legritkábban áll szemben igazi termelővel. A spekulánsok, a harácsolok, az utazgató gazdag parasztok, a kupecek keserítették a városi dolgozók életét'a maguk piszkos üzletezésével, szinte ugyanaz a kulák nép, aki az első és a második világháború után nem tudott mit csinálni a pénzével és miközben a falvakban is valósággal éheztek a dolgozók, ők két zongorát vettek a lányuknak, mert miért ne legyen annak két zongorája. A Magyar Dolgozók Pártja és a kormányzat bölcs elhatározása új rendet vezetett be és ez az új rend megnehezítette a kupecek helyzetét, a beadási kötelezettségüket teljesítő dolgozó parasztok előtt pedig megnyitotta feleslegük szabad értékesítésének útját. Bízom benne, hqgy kiváló közigazgatásunk ezután még fokozottabban fogja szemmel tartani, leleplezni és ártalmatlanná tenni a spekulánsokat. A dolgozók és a közigazgatás ébersége és közös munkája véget fog vetni a falut és várost egyformán károsító mocskos kupeckedésnek. A rendőrség és a dolgozó, nép igen jó kapcsolataiban, bizalomteljes viszonyában nem kis része van annak, hogy ott látjuk fiainkat nemcsak a rendőr legénységben, hanem a tisztikar ban is. A mi termelőszövetkezetünk tagjaiból már a mai napig nyolc honvédtiszt és két rendőrtiszt került ki. Köztük van az én főhadnagy fiam is. Mi, az egykor a föld saráig elnyomott szülők, büszkék vagyunk fiainkra. Akkor érezzük ezt igazán, hogy a büszkeségre okunk-jogunk van, amikor ezek a fiatal tisztek hazajönnek. Nem szégyelik fejkendős édesanyjukat, munkában elfáradt apjukat, hanem minden szavukkal, cselekedetükkel, viselkedésükkel bizonyítják, hogy az a szocialista nevelés, amelyben részesülnek, csak megerősítette őket öntudatos ragaszkodásukban osztályukhoz, amelyből tisztiiskolára szólította őket a párt és a haza védelme. Megerősítette hűségüket a munkás-paraszt szövetség iránt, amelyre államunk felépült. Mi is sokat tanulunk tőlük. Igen, el kell mondanom ezen a helyen is, hogy a falusi dolgozó nép a magáénak, véréből való vérnek érzi államvédelmi szervezetünket, rendőrségünket és szívesen segíti őket munkájukban. Segít leleplezni, ártalmatlanná tenni a nép államának ellenségeit, a reakció, a külföldi imperialista ellenség ügynökeit éppúgy, mint a spekulánsokat, a- feketevágókat. Déli határainkon lesben áll a legaljasabb ellenség, Tito és bandája. A nyugati imperialisták, elsősorban az amerikaiak zsoldjában áll, és tudjuk, hogy velünk szemben ellenséges szándékaihoz minden segítséget megkap az amerikaiaktól. Szükségesnek tartom hangoztatni, menynyire fontos, hogy egész dolgozó népünk állandó éberséggel ügyeljen és segítsen az illetékes szerveknek a külső és belső kártevők leleplezésében, a törvériy kezére adásában. Állandóan és fáradhatatlanul nevelni, tájékoztatni kell népünk legszélesebb rétegeit érdekeinkről, céljainkról és az ellenség bűnös mesterkedéseiről. Rá kell mutatni arra, hogy szocialista fejlődésünknek, népünk további felemelkedésének útján egyfelől le kell győznünk ellenségeinket, másfelől pontosan teljesítenünk kell kötelességeinket a nép állama, a mi államunk iránt. A gyújtogató kulákot, a feketevágó hentest, a rémhírterjesztő klerikális ügynököt rendőrkézre kell adni. Ugyanakkor teljesíteni kell a munkafeladatokat, a beadási kötelezettséget, az állammal kötött szerződéseket. Nagy gondot kell fordítani az állami fegyelemre, takarékoskodni kell, a jó gazda becsületes gondosságával ügyelni kell a nép államának javaira. Együtt kell működni minden közigazgatási vagy más szervezettel, amely ezeket a feladatokat végzi vagy ellenőrzi. Békés megyében büszkén őrizzük a vándorzászlót, amelyet Nagy Imre miniszter elvtárs hozott el mezőgazdasági dolgozóinknak, akik első helyen végeztek a begyűjtési versenyben. A tanácsok útján mindent elkövettünk az eredmény érdekében. Gabonánk az idén nagy területen megdőlt. Különös gondot kellett fordítani a learatásra. Hogy minden rendben és idejében történjék, mindenfelé kisgyűléseket tartottunk, megmagyaráztuk a helyzetet és a tennivalókat az egyénileg dolgozó parasztoknak éppúgy, mint a szocialista szektor, a termelőszövetkezetek dolgozóinak. Eredményesen jártunk el.. Megyénkben mindenütt tapasztalhattuk, " hogy a dolgozók továbbadták felvilágosításaikat családtagjaiknak. El tudtuk érni, hogy az adott körülmények között a lehető legkisebb szemveszteséggel takarítottuk be kenyérgabonánkat, biztosítottuk kenyerünket és megvalósítottuk a begyűjtés sikerének legfontosabb előfeltételét: volt mit beadnunk. Felvilágosító munkánkat ezután a begyűjtésre irányítottuk. Dolgozó parasztságunk megértette a kérdés döntő fontosságát. Megértette, hogy a beadással a nép állama iránt való kötelességét teljesíti, de ugyanakkor önmagának is a legjobb szolgálatot teszi. Büszke öntudattal vettük át a begyűjtési vándorzászlót és , ígérem a dolgozó parasztok nevében, hogy minden erővel törekedni fogunk jövőre is megtartani. Igen fontos és helyes dolognak tartom, hogy a belügyi kormányzat, amely már eddig is nagy gondot fordított a tűzkárok elleni védelemre, s megszervezte az állami tűzoltóságot, most két és fél millió forintot irányzott elő a községi tűzoltóságok további kiképzésére és színvonalának emelésére, és elhatározta, hogy még jobban kiépíti a mezőgazdaság tűzvédelmét. A tűzoltóság az idén is számos esetben megakadályozta az aratási és cséplési tűzkárokat, vagy elfojtotta a tüzeket, mielőtt nagyobb károkat okoztak volna. Magam is tanúja voltam a nyáron egy alkalommal a tűzoltóság jó munkájának. Tanácsi beszámolómat mondottam egyik este, amikor hozták a hírt, hogy az egyik kulák felgyújtotta a zsa dányi termelőszövetkezet búzakeresztjeit. A tűzoltók gyorsan megjelentek és megakadályozták a tűz továbbterjedését. Igen fontosnak tartom, hogy mint fcépvise