Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

711 Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 712 cialista építés gyakorlatához, egyre inkább köve­tik az élenjáró szovjet tudomány példáját, igye­keznek elsajátítani és alkalmazni a tudomány fej­lesztésének hathatós fegyverét, a marxizmus­leninizmust, és kiveszik részüket a békeharcból. Tudományos életünk fejlődését különösen fel­lendítette számos szovjet tudós látogatása, vala­mint a magyar tudósoknak a Szovjetunióban tett tanulmányútjai. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa létrehozta a »tudományok kandidátusa« és a »tudományok doktora« fokozatokat, melyek tudósainkat fokozott munkára ösztönzik, biztosítják számukra értékes munkájuk kellő elismerését, megbecsülését. E ren­deletek eredményeképpen megindult jövő tudós­gárdánknak az aspirantura útján történő rendsze­res és alapos képzése, és ma már több mint há­romszáz aspiráns dolgozik 170 aspiránsvezető mellett. ^ Ugyancsak nagyjelentőségű az alkotó szabad­ságot és a kutató munka zavartalanságát bizto­sító új rendelet is. Kormányzatunk az év folyamán folytatta a tudomány bőkezű támogatásának politikáját. A fo­lyó évben mintegy 300 millió forintot fordítottunk a tudományos kutatás támogatására, tehát több mint 60%-kai nagyobb összeget, mint tavaly. T. Országgyűlés! A Párt útmutatása alapján, népgazdaságunk hatalmas anyagi segítségének eredményeként ' a földművesszövetkezetek mind taglétszámukban, mind szervezettségükben, mind tömegszervezeti és gazdasági feladataik ellátásá­ban rohamos fejlődésnek indultak. A földműves­szövetkezetek taglétszáma 1948. december 31-én még csak 425.700 fő volt. Ez a szám 1949. őszéig már 1 millió főre emelkedett. Jelenleg pedig a kö­zel másfélmilliós tagságot számláló és így a fel­nőtt dolgozó paraszti lakosság több mint 50%-át magukban tömörítő földművesszövetkezetek a falu egyik legnagyobb taglétszámú tömegszervezetévé és egyben gazdasági szervévé fejlődtek. A földművesszövetkezeti bolthálózat rohamos fejlődésére jellemző, hogy míg 1946-ban mindössze 50 bolttal rendelkeztek, 1947-ben ez a szám 700-ra emelkedett, jelenleg pedig a boltegységek száma meghaladja a 6800-at. A forgalom emelkedésére jellemző — és ez egyben a dolgozó parasztság életszínvonalának nagymértékű emelkedését is mutatja —, hogy 195.1. első háromnegyed évében 82.8%-kai magasabb volt a szövetkezeti boltok forgalma az előző esz­tendő hasonló időszakához viszonyítva. A másik jellemző tünet, hogy szövetkezeteink forgalmában egyre jelentősebb részt foglalnak el a minőségi árucikkek: konfekcióáru, minőségi szö­vetek, rádió, műszaki és háztartási cikkek, köny­vek stb. Földmüvesszövetkezeteink mint tömegszerve­zetek is jelentős eredményt értek el a szövetkezeti tagság körében, különösen^a begyűjtési verseny­mozgalom lendületének fokozásával, a begyűjtési fegyelem megszilárdításával. A begyűjtési feladatok ellátása' mellett -a vá­rosi dolgozók élelmiszerellátásának megjavítása tekintetében egyre nagyobb jelentőségű feladata a földművesszövetkezeteknek, hogy a falunak a be­adáson túl megmaradó terményeit és termékeit felvásárolják és így ezeket a jelentős árumennyi­ségeket a szocialista kereskedelem szervezett csa­tornáiba tereljék. A földművesszövetkezetek piaci kereskedelmé­nek kifejlesztése főleg ez év tavaszán kezdődött, megnyíltak a budapesti és a vidéki városi vásárló­közönség közmegelégedésére a földművesszövetke­aetek elárusítóhelyei. Jelenleg Budapesten 111, vidéken pedis 215 földművesszövetkezeti elárusítóhely működik, és április óta egyre növekvő mennyiségű különböző élelmiszercikkeket hoztak a szabadpiacra. A föld­művesszÖvetkezeti mozgalomnak — kétségkívül elért hatalmas eredményei mellett — számos hiá­nyossága is van. Nem sikerült eléggé megszilár­dítani a földművesszövetkezeti tagságban és az alkalmazottak körében a terv- és pénzügyi fegyel­met. Különösen hangsúlyozni kell, hogy nem sikerült még eléggé mozgósítani a földművesszö­vetkezeti tagságot a szövetkezeti vagyon — mint társadalmi tulajdon — fokozott megvédésére. Meg kell szilárdítani a szövetkezeti mozga­lomban az állami és pénzügyi fegyelmet és a szö­vetkezeteket jövedelmezőkké kell tenni. A szövet­kezeti részjegy befizetések szorgalmazásával nö­velni kell a szövetkezetek saját erőforrásait. Meg kell szigorítani a földművesszövetkezetek ellen­Őrzését. T. Országgyűlés! Az Országos Munkabér Bizottság költségvetésével kapcsolatban el kell mondanom, hogy az Országos Munkabér Bizott­ság az 1950. évben a darabbér-rendszer bevezeté­sével, valamint az alapbéremelés és normarende­zés végrehajtásával megkezdte a szocialista bér­rendszer megvalósítását. Az OMB az elmúlt év­ben a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a minisztériumokkal együttműködve folytatta ezt a munkát. Kidolgozta a fizikai dolgozók új időbér­rendszerét, valamint az eddigi bonyolult és ke­véssé ösztönző mutatószámos bérrendszer helyett a fizikai dolgozók új prémiumrendszerét, amely ez év nyarán bevezetésre is került. Bérrendszerünk­ben különösen az alkalmazottak béreinél még sok az egyenlősítés és aránytalanság. Ezeket a hibá­kat következetesen fel kell számolni. Ezen az úton első lépés volt a művezetők bérrendezéséről szóló, mült hónapban megjelent rendelet, amely biztosí­totta, hogy a művezetők bére munkakörük fontos­ságával és felelősségükkel arányban álljon. A műszaki és vezető adminisztratív dolgozók prémiumrendszerét is tovább kell fejleszteni, mert még mindig nem ösztönöz kellőképpen a tervek teljesítésére, A kísérleti bevezetés alatt lévő új prémiumrendszer — a Szovjetunió tapaszta­latai alapján — a műszaki és vezető adminisztra­tív dolgozók prémiumát elsősorban a terv teljesí­tésétől teszi függővé. A MÁV és a posta dolgozóinak, valamint a pedagógusoknak bére a művezetőkéhez hasonlóan nem állt arányban munkájuk fontosságával, jelen­tőségével. Ezért szükségessé vált bérük felemelése. A MAV és a posta alkalmazottai számára kidolgo­zott új bérrendszer január 1-től kerül majd be­vezetésre. A végzett munka mennyisége és minősége szerinti bérezés elvének gyakorlati , megvalósí­tása elképzelhetetlen a helyes normák nélkül. Az OMB az 1951. év folyamán döntő feladatának tekintette normakészítési módszerünk megjavítá-

Next

/
Thumbnails
Contents