Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

681 Az országgyűlés 43. ülése 1951. évi december hó 17-én t hétfőn. 682 szegény parasztból lett miniszterelnökünket, mert minden, amit ebben az országban cselekedtek, a dolgozó nép javára volt. Magunknak, gyerme­keinknek, unokainuknak az o vezetésükkel építjük a boldog jövőt. Természetesen soha egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől azokat, akik a mi ki­bontakozó új életünk ellenségei. Nem számítunk arra, hogy emberek, akik vagyonukat vagy a múlt elnyomó rendszerben élvezett méltóságukat vesztették el, a magyar nép életében bekövetke­zett nagy fordulattal megszűnnek ellenségeink lenni, vagy éppen barátaink lesznek, ilyen emberi átalakulást ritkán lehet látni, talán nincs is. A falusi kizsákmányolók a kupecek és barátaik, a spekulánsok ismert ellenségei Magyarország szo­cialista átalakulásának, a népi demo<ráciának, a a munkás-paraszt szövetségnek, ellenségei a szo­cialista falu megvalósításának, amelyre most egyesítjük építő erőfeszítéseinket. Szövetségesei az imperialistáknak, akik, mint valanennyi népi demokráciában, Magyarországon is szeretnék megdönteni a nép uralmát, visszaültetni a grófo­kat, a bankárokat, a gyárosokat, a nagytőkéseket a dolgozó nép nyakára. Rákosi Mátyást hűségesen követjük az építő munkában és a harcban, amelyet a nép ellenségei ellen folytat. Rákosi Mátyás legutóbbi nagy be­szédében ismét megvilágította azt a bölcs gon­doskodást, amellyel a Magyar Dolgozok Pártja s a kormányzat a mezőgazdaság, a falu népe felé fordul, a falusi népesség további felemelkedésén munkálkodik. Ennek a gondoskodásnak számta­lan bizonyítékát láthatjuk a most tárgyalt költ­ségvetésben is. Köszönetet mondok érte, s úgy érzem, az egész dolgozó parasztság nevében tehe­tek ígéretet, thogy mélg több, még jobb munkával fogjuk meghálálni a gondoskodást, őrizni, erősí­teni fogjuk a munkás-paraszt szövetséget, .segítünk felépíteni Magyarország szocialista mezőgazda­ságát. Teljes bizalommal államunk vezetői, népünk nagy vezére, Rákosi Mátyás és a kormányzat iránt, a költségvetést elfogadom. (Élénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZËH JÓZSEF jegyző: Nánási László. NÁ NÁ SI LÁSZLÓ: T. Országgyűlés! A. fel-j szabadulás ia magyar dolgozó nép éleiének, jövő­jének, országunk fejlődésének olyan lehetőségét nyitotta meg,' amilyenre történelműnkben még nem volt példa. Megnyílt a lehetőség a magyar nép számára, hogy az addig félgyarmati sorsban szenvedő .magyar nép hazájából független, szabad országot teremtsen,' s hogy az addig elnyomott nép maga határozzon sorsa és jövője felett. A fél­sz aba dúlás megadta annak lehetőségét, ' hogy a magyar nép megszabaduljon mindazoktól a külső és belső elnyomóktól, akik országunk fejlődését, dolgozó népünk felemelkedését gátolták és meg­akadályozták. Ha visszatekintünk a felszabadulás óta eltelt évekre, megállapíthatjuk, hogy a magyar nép jól használta ki a felszabadulással kezébe adott hatal­mas lehetőségeket. Nehéz küzdelmek árán ugyan, de megteremtette azt a szilárd politikai egységet, amelynek vezetése alatt nyugodtan és biztosan végezheti az országépítés hatalmas munkáját. Az országépítés munkája minden , évben tervszerűbb és gyorsabb és minden esztendőben nagyobb eredményeket tud felmutatni. Azok a hatalmas alkotások, amelyeket a magyar dolgozó nép már eddig létrehozott, azt bizonyítják, hogy a jó poli­tikai vezetés segítségével a jövőben még hatalma­sabb eredményeket tudunk elérni, még erősebbé tudjuk tenni hazánkat, s még biztosabbá tudjuk tenni benne dolgozó népünk jövőjét. Ez a költségvetés, amelyet most tárgyalunk, a Magyar Népköztársaság 1952. évi költségvetése is azt a célt szolgálja, amelyet a magyar dolgozó nép nagy Ötéves népgazdasági tervében maga elé tűzött, hogy hazánk a vas és az acél országa legyen. Ötéves nagy népgazdasági tervünk első két esztendejének eredményeit már láthatjuk és ezen felmérhetjük eddig elért eredményeink jelen­tőségét. Nagy ötéves népgazdasági tervünk eddig megvalósított része is haitalmias változást ho­zott hazáink életében. Minit legutóbbi beszédében Rákosi Mátyás elvtárs megállapította, hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá és kapi­talista országból szocializmust építő országgá lett Ez nemcsak annyit jelent, hogy nemzeti jöve­delmünk többségét most már nem a mezőgazda­ság, hanem az ipar adja, hanem azt is jelenti, hogy népünk felemelkedése, országunk gazdasági megerősödése előtt még sokkal nagyobb lehetősé­gek nyíltak meg. Iparunk gyors és nagyméretű fejlődése, mező­gazdaságunkban a szocialista termelési rendszer fejlődése nemzeti jövedelmünket jelentősen emeli. Ez lehetővé teszi az országépítés munkájának meggyorsítását és fokozza dolgozó népünk jó­létét, biztosabbá teszi számunkra szabadságunk és békénk megvédését. Akár ötéves nagy népgazdasági tervünk, akár 1952. évi költségvetésünk számadatait nézzük, ezek a számok arról adnak bizonyságot, hogy a magyar dolgozó nép, a Magyar Népköztársaság hosszantartó békés építő munkára készült fel. Azt bizonyítják mind ötéves tervünk, mind költség­vetésünk számadatai, hogy a magyar dolgozó nép " a békét, a békés építő munkát nem átmeneti álla­potnak tekinti, s azt bizonyítják, hogy a magyar nép az országépítés terén eddig elért hatalmas eredményeit, újabb, még nagyobb sikerekkef akarja gyarapítani. Hoszantartó békés, alkotó munkára vagyunk felkészülve. Békében akarunk élni, békében akarjuk építeni hazánkat, de termé­szetesen nem hunyjuk be a szemünket azok előtt a világesemények, azok előtt a nagyarányú hábo­rús készülődések előtt, amelyekkel a nyugati impe­rialisták veszélyeztetik a világ békéjét, benne a mi békénket, a mi alkotómunkánk eredményeit is. Helytelenül cselekednénk, ha lebecsülnők a hábo­rús veszélyeket, ha lekicsinyelnők azt a nagy­méretű és dühös készülődést, amely az imperia­lista országokban folyik. Helytelen volna, ha abból a háborúból, amely most Koreában folyik, nem lát­nók meg, hogy mit akar az amerikai imperializ­mus, hogy az amerikai tőkések és csatlósaik milyen sorsot szánnának a világnak, ha nem fogná le gyilkos kezüket az övéknél sokkal erősebb kéz, ha nem emelne gátat aljas terveik megvalósítása elé a békét akaró, a békét védő százmilliók hatal­mas tábora. Az amerikai kapitalisták szeretnék rászaba-

Next

/
Thumbnails
Contents